5. szám, augusztus 6.


Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Nyitrai: “A tartalomról ez idáig még egyetlen szó sem esett”
“Hogyan strukturálják az infokommunikációs államtitkárságon belül a szakterületeket?
- Az államtitkárság portfóliójába beletartozik minden, ami kormányzati és közigazgatási informatikai infrastruktúra, beleértve azok üzemeltetését és fejlesztését is. Hozzánk tartozik az elektronikus hírközlés, a spektrum- és frekvenciagazdálkodás, a postaügyi szabályozás és az audiovizuális médiaszabályozás is. Összességében a teljes infokommunikáció egy kézben összpontosul. Vasváriné dr. Menyhárt Éva, akit távközlési szakemberként a szakma jól ismer, helyettes államtitkárként felügyeli az elektronikus hírközlést, a postaügyi szabályozást, a frekvenciagazdálkodást és az audiovizuális médiaszabályozást. Vályi-Nagy Vilmos pedig a kormányzati informatikáért felelős. ”
Az előző vezetés ténykedését leíró fehér PDF-ről:
” Az általánosságon túl a konkrétumokra is nagy súlyt helyezünk, mert hiszen ebből is építkezni akarunk a saját infokommunikációs stratégiánk megalkotásakor. Meglátásom szerint az előző kormány e témában elkövetett felelőtlensége három irányú lehet. Az egyik a pénzügyek, a meggondolatlan, hatékonytalan pénzköltés. A másik hibaforrás a rossz, idejétmúlt, pazarló, nem kompatibilis technológiai fejlesztések. A harmadik feltárandó terület az elszalasztott lehetőségekben megnyilvánuló fiaskók. De nem kívánunk sokat foglalkozni a múlttal. Szeretném hangsúlyozni, csak tiszta képet akarunk kapni az infokommunikáció helyzetéről.”
Az új stratégia alapilléreiről:
“Az egyik legfontosabb: a szolgáltató állam megvalósítása. Az informatikai fejlesztéseknek elsősorban ügyfélbarátnak és felhasználóbarátnak kell lenniük. Csak egy példát mondjak: nem jó az, ha adóbevallási időszakban az APEH-nyomtatvány nyolc kattintással érhető el. Ha a szemléleten változtatunk, a megoldás nem olyan bonyolult. Az ügyintéző helyett az ügyfelet állítjuk középpontba… Alapelvünk a stratégiaalkotáskor: hatékony, ésszerű gazdálkodás a közpénzekkel és a társadalmi párbeszéd. Továbbá, a közigazgatásban elengedhetetlenül fontosnak tartom az informatikai rendszerek egységesítését és a bürokrácia csökkentését Ezekre az alapokra akarunk építkezni. Ez szemléletbeli különbség az előző adminisztrációhoz képest.” Szó van még többek között az Ügyfélkapuról, a Nemzeti Digitális Közműről, az említés szintjén az egycsatornás ügyintézésről.
Forrás: Piac és Profit, 2010. augusztus 2.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Sárközy: a magyar gazdaság ekkora közszférát nem tud eltartani
“”Az iránnyal alapvetően egyetértek, más kérdés, hogy a megvalósítás módján lehet vitatkozni. A megvalósítás módja néha túl durva, néha a jogi technikákat is lehet kifogásolni. Alapvetően azonban az irány helyes és a versenyképesség felé vezet”…”A nyolc minisztérium láthatóan kevés, és két év múlva ebből a nyolcból tíz lesz” – vélte a szakember. Némely tárca szerinte túl nagyra sikeredett, nem tudja átfogni a saját területét. Erre abból is lehet következtetni, hogy időről időre új kormányzati és miniszterei biztosok jelennek meg…Az egyik túlzott méretű tárcának éppen a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát tartja…A másik a Nemzetgazdasági Minisztérium…” Az integrált minisztériumokról: “a konfliktusok egy minisztériumon belül jelennek meg és nem mennek fel kormányzati szintig – ez az integrált minisztériumok legnagyobb előnye.” “Bizonyos lépéseket a szakmából többen is javasoltak már, például, hogy nagy, integrált minisztériumok működjenek a “reszliminisztériumok” helyett, avagy csökkenjen a dekoncentrált szervek száma, illetve a kormánynak egységes területi szervei legyenek, szűnjenek meg a felesleges PPP-konstrukciók és az álkiszervezések – hangzott az érvelés.” Azért arra kíváncsi lennék, hogy hogyan számolta ki, hogy a magyar gazdaság ekkora közszférát nem tud eltartani. A közszféra szolgáltatásokat nyújt, az alapvető kérdés ezeknek a ráfordításoknak a megtérülése.
Forrás: Világgazdaság, 2010. augusztus 3.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Negyvenkét új törvényjavaslatot adott be a kormány
“A parlament elé terjesztette a kormány az Országgyűlés őszi ülésszakára készített törvényalkotási programját, amely negyvenkét javaslatból áll…A kormány tovább racionalizálná a költségvetési szervek működését is,…Az ígéreteknek megfelelően törvénnyel biztosítanák, hogy 2011. január 1-jétől megkezdhessék működésüket a megyei kormányhivatalok…Várhatóan elkészül az új jogalkotási törvény is; a korábbit az Alkotmánybíróság tavaly évvégével semmisítette meg…A legtöbb javaslatot várhatóan a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) fogja benyújtani, 11-et. A Nemzetgazdasági Minisztérium tervei között 9, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium esetében 5-5, a Belügyminisztériumnál és a Vidékfejlesztési Minisztériumnál 4-4, a Honvédelmi Minisztériumnál 3, míg a Külügyminisztérium esetében egy indítvány szerepel.”
Forrás: Kossuth Rádió, 2010. augusztus 2.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Új, kormányzati háttérintézet
2011 elején nyitják meg a Nemzeti Közigazgatási Intézetet, mely kormányzati kutatásszervező központként kíván működni. Az állami adminisztráció működésének hatékonyságának növelésére a kormánytisztviselők intenzívebb uniós szakmai csereprogramjait látják szükségesnek. Továbbá szeretnék, ha magyar uniós elnökség anyagai az Intézetbe kerülnének. Hm… Én még körülbelül egy oldalt tudnék írni, csak felsorolva, hogy a hatékonyság növeléséhez miről kellene beszélni…
Forrás: HVG, 2010. július 17., 17-18. oldal
Vissza a tartalomjegyzékhez

A nagy holdingosítás
“…Ausztriában már több, mint harminc éve működik az a modell, amelyre Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár is a hazai egészségügy szerkezeti átalakításának nagy lehetőségeként tekint…Az osztrák szervezeti reform egyik sikeres megoldása a kórházak egységesítése, társasággá alakítása volt. A megoldás lényege, hogy kivonják az állami kórházakat a költségvetésből, gazdasági társaságokká alakítják, majd az egymás közelében lévőket közös gazdasági irányítás alá vonják, holdingokba szervezik. Az ily módon formálisan magánosított intézmények, egyesített kórházak köztulajdonban maradnak, de a menedzsment kvázi magáncégként működteti azokat…Veszprém megyében, ha kimondatlanul is, de valódi holdingosítás zajlik. Rácz Jenő volt szocialista egészségügyi miniszter, a megyei kórház igazgatója összefogott a megye 11 kórházával, és ütőképes struktúrát alakított ki. Az intézmények száma az adott területen csaknem a felére csökkent, ezek pedig megosztották egymás között a feladatokat. Ugyanazt az eszközparkot három műszakban használhatják, s a szakmai „szűk keresztmetszeteken” is megosztoznak. Például, ha a megyében csak öt radiológus van, akkor azok egy teleradiológiai rendszerrel a teljes megyét ellátják…Bár azt a párt valamennyi egészségpolitikusa, köztük Pesti Imre is hangsúlyozza, nincs még politikai döntés az egészségügy átalakításáról, nem titok, hogy a szabolcsi kórházak holdingszerű működtetése akár országos modellé is válhat. Ami a legkeletibb megyénkben alakul, az sok hasonlóságot mutat az osztrák modellel. Tavaly október elsejétől nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat tulajdonában lévő nyíregyházi, nagykállói, fehérgyarmati és idén júliustól már a mátészalkai kórház is. A belőlük létrejött társaság a megyei közgyűlés és a holdinghoz csatlakozó városi önkormányzatok tulajdonában van….A holdingosítással megtörtént a funkciók szétosztása, megszervezték a közös háttérszolgáltatásokat, beszerzéseket. A rendszerben egyetlen menedzsment intézi a számviteli, a minőségügyi, a belső ellenőrzési feladatokat. Az átalakítás eddig másfélmilliárd megtakarítást hozott. ”
Forrás: Lapom/Népszabadság 2010, július 31.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Követhetetlenek a hazai fejlesztésekre érkező európai uniós források
“…Az ELTE Társadalomtudományi Kara (ELTE TÁTK) és a Soteria Alapítvány 2010. júliusában fejezte be kétlépcsős kutatási programját, amelynek során a szociális célú európai uniós források hazai felhasználását vizsgálták a szakértők. A megállapításokat összegző sajtóközleményben a kutatók kiemelik: félő, hogy ha fennmarad a forráselosztás jelenlegi rendszere, akkor pár év múlva az derül majd ki a statisztikai évkönyvekből, hogy habár hihetetlen mennyiségű pénzt használtunk fel, a megcélzott társadalmi csoportok helyzetében semmiféle pozitív változás nem következett be. A tapasztalatok szerint ugyanis a pályázók többsége, a fejlesztésnek álcázott projektjeikkel csupán hosszú évek forráshiányát enyhítik, működési költségvetésük réseit tömködik be…az Európai Unió Strukturális Alapjaiból érkező források elosztása során az elsődleges szempont a pénzlehívás maximalizálása, és a források visszafizetések biztos elkerülése… a források felhasználása a külső szemlélő, a programokat végső soron finanszírozó európai, illetve hazai állampolgár, de még az ezzel foglalkozó szakértő számára is átláthatatlan…a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség alapvető működési hibákkal dolgozik. Jelenlegi rendszerében olyan alapvető kérdésekre nem lehet választ kapni, hogy vajon egy adott célcsoport – a vizsgált esetben a fogyatékkal élők -, milyen mértékben részesültek közösségi forrásokból…”
Forrás: Inforádió 2010. augusztus 2.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Összehangolják az apparátusokat
“Az elmúlt húsz év leggyorsabb kormányalakításában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) mint a kormányzati koordináció központja a katalizátor szerepét töltötte be, valamennyi tárca közül a leggyorsabban kellett felállnia…A klasszikus igazságügyi és területi-államigazgatási teendők mellett felöleli a nemzetpolitikával kapcsolatos feladatokat, melyek a kormányváltás előtt a MeH-hez tartoztak. A KIM így végre ellátja a közigazgatási koordinációt, melyet jogelődje nem vagy nem hatékonyan végzett el. A minisztériumi struktúra a brit mintát követi, melyben a közigazgatási miniszter feladata a kormányzati koordináció, a kormányzati munka egységesítése és az akaratformálás összehangolása. A KIM a szociális és családügyi tárcától örökölte a társadalmi felzárkóztatás területét.
A Navracsics Tibor vezette, hét államtitkárságra épülő minisztérium legnagyobb egysége, a kormányzati egyeztetés szíve-lelke a közigazgatási államtitkárság. Gál András Levente államtitkárt hat helyettes államtitkár segíti a minisztériumon belüli és a tárcák közötti koordinációs feladatok végrehajtásában a kormányirodán, a közigazgatási stratégia, a központosított személyügyek, a gazdasági ügyek, a nemzetpolitika, valamint az elektronikus közigazgatás területén.
Az új struktúrából fakad, hogy valamennyi miniszter mellett működik egy a parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkár, aki helyettesíti a minisztert a parlamenti patkóban, illetve ellátja a tárcavezető és a társadalmi szervek közötti egyeztetésből adódó tevékenységet… A MeH az utóbbi években…gigatárcává nőtte ki magát. A politikai érdekeknek megfelelően folyamatosan bővült bizonyos kevésbé lényeges „maradék”, valamint a minisztériumokból kiemelt, politikailag fontosnak tartott érzékenyebb területekkel.
A KIM elengedhetetlennek tartja a profiltisztítást, hogy a tárca betölthesse azon funkcióját, amire eredetileg kitalálták, nevezetesen: valódi kormányzati egyeztető fórum legyen, kiegészítve az igazságügyi minisztériummal, amely leginkább a kodifikációs munkát, a kormányzati jogalkotást segítheti. A közigazgatás és az igazságügy területei összetartoznak, és remények szerint együtt teremtik meg a minőségi jogalkotást, amely egyben alapja lesz a jó minőségű közigazgatásnak is. ”
A brit struktúrában a Miniszterelnöki Hivatalon belül volt egy nagyon erős “központ”, amely a központi közigazgatás modernizációjáért/átszervezéésért/hatékonyságának javításáért felelt, valamint volt egy erős stratégiai tervező (nem jogi szempontból) részleg. Hol van ezeknek a funkcionális megfelelője a magyar struktúrában? Miért hiányzik ez a szemlélet (a brit szemlélet) az összes megszólaló kormányzati tényező nyilatkozatából? Miért kezelik pusztán jogi problémaként a jó minőségű közigazgatás kérdését?
Forrás: Világgazdaság 2010. augusztus 3.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Jogállami forradalom vagy közjogi „módosítgatás”?
“A második Orbán-kormány minden eddiginél vehemensebben fogott neki a jogalkotásnak, többek között az Alkotmány átalakításának és az új Alkotmány előkészítésének. Kérdéses azonban, hogy az alaptörvény politikai célú módosítása mennyire hasznos a leendő új Alkotmány számára?
A Fidesz-KDNP alkotmánymódosítási tendenciáiból alapvetően három fontos irány rajzolódott ki: egy alkotmányfejlesztő módosítási irány; egy aktuálpolitikai; végül pedig egy, a későbbi jogalkotást megalapozó módosítási irány. Nem meglepő talán, hogy az utóbbi két összekapcsolódó – egyébként az Alkotmány fejlesztése és koherenciája szempontjából veszélyeket rejtegető – irány volt a domináns.” Részletes elemzés után a szerző a fentiekből következő esetleges buktatókat tárgyalja.
Forrás: Jogi Fórum 2010. augusztus 5.
Vissza a tartalomjegyzékhez

A főispán nem tér vissza
“A kormány rövid időn belül a harmadik nagy változásnak veselkedik neki az államigazgatásban. A minisztériumi rendszer karcsúsítása és a kormány-tisztviselői jogállás bevezetése után most a megyei államigazgatás átalakítása van soron. ..Az elmúlt húsz év legjelentősebb adminisztrációs változása egy nem túl nagy feltűnést keltett kormányrendelettel vette kezdetét. Július 9-én fogadták el ugyanis a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló szöveget…A jogszabály kulcsmondata szerint a gyámhivatal, a főépítész és az építésfelügyelet mellett “kormányrendelet más területi szakigazgatási szervet is a közigazgatási hivatal szakigazgatási szerveként határozhat meg”. A kissé nyakatekert megfogalmazás egyszerű valóságot takar. Szeptember elsejétől visszaáll a közigazgatási hivatalok rendszere, január elsejével pedig – ha ősszel elfogadják a szükséges törvényt – minden megyében egységes kormányhivatalok jönnek létre…Ezzel megszűnik a megyénként 25-30 szakigazgatási szervet felölelő bürokratikus hálózat. Költségvetési szempontból egyetlen – szinte egy kisebb tárca méretével, forrásaival és személyi állományával rendelkező – kormányhivatal jönne létre. Igaz, a felsorolt egységek nem veszítenék el teljesen arculatukat, azokat szakmai szempontból a tervek szerint továbbra is az illetékes miniszter irányítaná.”
Forrás: Heti Válasz 2010. augusztus 6.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Miniszterelnöki látogatás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban
“Az egyeztetéseken – a tárca tájékoztatása szerint – a KIM politikusai beszámoltak a törvényalkotási tervekről, különös tekintettel az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előkészítéséhez szükséges kodifikációs munka menetére. Lapunk úgy értesült: a szakmai-társadalmi vita határideje ősz vége. Jövőre lehet új Ptk. 2012-es hatálybalépéssel. Ami pedig az új alkotmányt illeti: a KIM „segítő kezet” jelent a parlamenti eseti bizottságnak, a tárca a szakmai-kodifikációs feladatokat végzi, de „nem írja az alkotmányt”. Szó volt a közigazgatás átszervezéséről is. Információink szerint a miniszterelnöknek az a véleménye, hogy a járási szintet vissza kellene állítani.”
Forrás: Népszabadság 2010. augusztus 5.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Akkor, most valami egészen más: Alkalmazzuk a Toyota-módszert a közigazgatás vezetésében!
Irányzatok jönnek, irányzatok mennek a közigazgatás irányításában. Magyarországon ebből nem sokat szoktunk érzékelni. Azért hasznos lehet tudni arról, hogy az éppen uralkodó irányzatnak, amelyet a Közszektor Új Menedzsmentjének (New Public Management) hívnak, van egy nagyon erőteljes kritikusa. John Sedonnak hívják. Állítása szerint erősen kétséges az a szemlélet, amelynek néhány meghatározó eleme a következő: back/office megkülönböztetése, közös szolgáltató központok (shared services), kiszervezés, benchmarking, összevont telefonos ügyintéző központok (call center), központosítás, ISO 9000 stb. Gyakorlatilag a mostanság uralkodó szemlélet és gyakorlat összes “szent tehenét” kritika alá vonta. Kiindulópontja az a japán gyakorlat, amely később Toyota-módszerként vált közismertté.
Forrás: The Systems Thinking Review
Why do we believe in economy of scale? pdf
John SeddonWikipédia szócikk
Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Elektronizált ügyészségi eljárások
“Nagy átalakulás előtt áll a legfőbb ügyészség informatikai- és iratkezelési rendszere: a papír alapú adminisztrációt rövidesen elektronikus iratkezelés váltja fel. Beszámoló az Ügyészségi eljárások elektronizálása című, 2010. július 28-án a Legfőbb Ügyészségen tartott sajtótájékozta­tóról…Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében (EKOP-1.A.1.-08/C-2009-2010), 613.800.000 forint uniós- és állami támogatásból megvalósuló projekt jelen pillanatban – ütemterve szerint – a beszerzési eljárás előkészítésének befejezésénél jár, és 2011 első negyedévének végére, a fejlesztési- és telepítési folyamatok befejezésének időpontjában tekinthető használatra késznek…óriási mennyiségű irat cirkulálódik a különböző székhelyű ügyészségek között. E dokumentumok nem kizárólag, de jellemzően papír alapúak, így az adatok szerint a csaknem 600 ezer büntető- és 300 ezer nem büntető ügy által évente generált ügyiratszám eléri a 6 millió darabot. Az elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer elsődleges célja, hogy a fennálló, nem digitalizált ügyiratmennyiség legalább kétharmadát elektronizálja, így rendkívül nagy mértékű papír-, illetve helyspórolásra lesz lehetőség. A rendszer bevezetése nem pusztán informatikai-fejlesztési cél, hanem egyrészről az ügymenet egyszerűsítése, valamint egy takarékos, felhasználó- és környezetbarát infrastruktúra létrehozása. Ezek következményeként valósulhat meg a két legfontosabb gyakorlati célkitűzés, a papír alapú iratmozgatás kiváltása és a kézbesítés felváltása.”
Forrás: Jogi Fórum, 2010. augusztus 2.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Két év alatt megvalósult az egyablakos vámügyintézés
“A projekt elindulása után közel két évvel, kilenc hatóság közreműködésének eredményeként megvalósult az egyablakos vámügyintézés – ismerteti a PricewaterhouseCoopers (PwC) hírlevele. A fejlesztés során a hatóságok korszerűsítették az engedélyek kiadását támogató informatikai rendszerüket, valamint elektronikus ügyfélkapcsolatot alakítottak ki az engedélyezési eljárásban. Az engedélyek és igazolások kiadása továbbra is a jelenleg érvényes jogszabályok által kijelölt hatóságok feladata marad, azonban a hatóságok az engedélyadatokat elektronikusan bocsátják a vámhatóság rendelkezésére, és a vámhatóság is elektronikusan közli a hatóságokkal az engedélyek felhasználási adatait.”
Forrás: MTI Sajtóadatbank, 2010. augusztus 4.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Az e-demokrácia csak egy döglött kutya
Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár fentebb ismertetett interjújához kapcsolódó reflexió. Egészen pontosan az interjúnak ehhez a részéhez:” A felület kiválóan alkalmas a kormány és az állampolgárok közötti interaktív párbeszédre. Az volna az igazi e-demokrácia, amikor a különböző fórumok, közéleti fórumok gyakorlatilag maguktól alakulnának ki”. A szerző rámutat arra, hogy a kormányzati portálon működtetett fórum gyakorlatilag vegetál, és ennek mélyebb oka van, különösen, hogy a különböző blogok stb. gyakorlatilag betöltik ugyanezt a szerepet.
Forrás: kockablog, 2010. augusztus 3.
Vissza a tartalomjegyzékhez

OMG! – Egyre pocsékabbak a minisztériumi honlapok
“Továbbra is gyengének mondható a hazai állami intézmények honlapjainak jogkövetése – derül ki egy friss kutatásból. A Kivele program a múlt évi vizsgálata után újra elvégezte azt a kutatását, melyben megmérte, mennyire tartják be a minisztériumok és a háttérintézmények az elektronikus információ-szabadságról szóló törvény előírásait. Az eredmények összességében kis mértékű javulást mutatnak, de ezen belül számos intézmény van, amelyik tavaly óta még rontani is tudott az eredményén. Az eredményeket az idén is felkínálják az állami intézményeknek 5 forintos jelképes összegért. Egy év alatt némileg nőtt az Elektronikus információ szabadság Törvénytisztelet Indexének (ETI) értéke a magyar állami intézmények honlapjainak esetében. A 100 fokozatú skálán az átlagos pontszám a tavalyi 47,1 pontról 49,1 pontra emelkedett. A kontrollcsoportnak tekinthető külföldi minisztériumok honlapjainál ez a javulás kissé nagyobb mértékű (51,7 pontról 53,9 pontra), így egy év alatt tovább nőtt a távolság a külföldi és a magyar állami honlapok között. ”
Forrás: Portfolio.hu 2010. augusztus 4.
Vissza a tartalomjegyzékhez

A Parlament enged a nyílt forráskódnak
“Fontos üzenet a nyílt forráskódot támogató közösségnek, hogy az augusztusi OpenOffice.org konferencia plenáris ülése a Parlamentben lesz, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik vezetője tartja a nyitóbeszédet. Hazánkban ugyanis elindult egy folyamat, ami nagyobb teret ad a nyílt forráskódú szoftvereknek – a közbeszerzésben is elérhetők ilyen programok, megszületett egy nyílt szabványt támogató törvény és vizsgálták e programok alkalmazhatóságát. Kelet-Európa azonban a fejlett európai államokhoz képest el van maradva a nyílt szoftverek használatában.”
Forrás: Index.hu 2010. augusztus 5.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyarországért programozzál!
Szép is lenne, ha lenne ilyen verseny nálunk… Igény lenne rá, hogy a viccet idézzem…Mondjuk az lenne a feladat, hogy az országgyűlési információkat, amelyek most gyakorlatilag kezelhetetlenek, vagy a Magyar Közlöny információit, amelyek szintén ugyanebbe a kategóriába esnek, használható, barátságos formában elérhetővé tegyék (Web 2.0, XML, RSS stb.) Két lehetséges minta (bár több is van) az Apps for America és a Code for America kezdényezések.
Forrás: Apps for America és Code for America Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Négy év múlva indulhat az okos mérés
“Az előkészítő szabályozás megalkotását, valamint a pilot projektek kiértékelését és a koncessziók kiírását követően 2014-ben indulhat Magyarországon az energetikai okos mérés kiépítése – derül ki a Magyar Energia Hivatal (MEH) és a Világbank megbízásából a Force Motrice Zrt. és az A.T. Kearney GmbH együttműködésében készült tanulmányból. E szerint a legmagasabb megtérülést az úgynevezett területi okos mérő (OM) operátor modell biztosítja, amely lehetőséget ad arra is, hogy a megvalósítás tőkeköltségeihez és az új adatkezelési képességek kialakításához a jelenlegi közműveken kívüli szereplők is hozzájárulhassanak…Jelenleg háztartási méretű pilot projektek gyakorlatilag nincsenek Magyarországon, az okos mérés eddigi tesztjei jellemzően közintézményeknél voltak, amely szegmensben a piac működik. A tanulmány a kodifikáció előkészítését szolgálja, következő lépésként a MEH az elemzés és saját szempontjai alapján összeállított javaslatával elkezdődhet a szabályozói munka …”
Forrás: index.hu, 2010. augusztus 2.
Lásd még: Okos mérés publikációk Magyar Energia Hivatal
Vissza a tartalomjegyzékhez

Kínában csak valódi névvel lehet majd on-line játszani
2010. augusztus 1-től Kínában az on-line játékokat játszóknak valódi személyazonossággal kell rendelkezniük. Nem kicsi az érintettek száma, 265 millió a lehetséges ügyfelek száma. Felmerült, hogy ez csak az első lépés, a bankszámlaszámot is meg kellene adni, később. Mindezt a fiatalok védelmével és a játékipar jobb menedzselésének szükségességével indokolják.
Forrás: China pushes real name system for online games International Business Times, 2010. július 31.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Félmilliárdért épített kábelhálózatot Szabolcsban a Magyar Telekom
“Augusztus 1-jétől a kisvárdai és nyírbátori kistérségben összesen 15 településen indított széles sávú internet-, kábeltelefon- és tévészolgáltatást a T-Home. A szolgáltató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében több mint 535 millió forintos beruházással építette ki a kábeles hálózati infrastruktúrát, mellyel körülbelül 22 ezer szabolcsi lakost ér el. A beruházás megvalósítója, a pályázat kedvezményezettje és a hálózat tulajdonosa egyaránt a Magyar Telekom Nyrt.” Nagyszerű! Tehát közpénzből segítettük, hogy a monopolista szolgáltató megerősíthesse a helyzetét. Nyílt hozzáférésről, vagyis, hogy más távközlési cégek is a Magyar Telekom kiskereskedelmi részlegével egyenlő félként használhassák a hálózatot, szó nincs.
Forrás: IT café 2010. augusztus 2.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Az informatika és a költségek Az informatikai költségek gyakran megfoghatatlanok, nehéz dönteni a valódi szükségességükről controllerként, komolyabb informatikai véna nélkül. A cikk abban segít, hogy az informatikus szemével mutatja be a terület költségeit. Így a controllerek átgondolhatják munkahelyük informatikai elszámolási szabályait – hátha valamit kifelejtettek a modelljükből, vagy valamit változtatni kellene. (Népszerű áttekintés.)
Forrás: Controlling Portál 2008. szeptember 30.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Felmérés a GNOME aktív közreműködőiről
A Gnome projektum a nyíltforráskódú világ egyik meghatározó tényezője. A felmérés egyebek mellett arra is rávilágított, hogy az önkéntes és fizetett közreműködők (aktívan hozzájárultak a forráskód bővítéséhez/fejlesztéséhez) aránya olyan, hogy az utóbbiak több, mint 70 százalékot képviselnek. Ez az adat jelentősen eltér a nyíltforráskódú közösséggel kapcsolatos propaganda “képétől”, bár már a Linux-rendszermag fejlesztése kapcsán is hasonló értékek láttak napvilágot.
Forrás: Neary Consulting 2010. július 28.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az un. “digitális bennszülöttek” nehezen boldogulnak az Interneten
Az Internettel kapcsolatos propagandisztikus próféciák egyik kedvelt témája az un. “digitális bennszülöttekkel” foglalkozik. Ez az a nemzedék, amely már az anyatejjel szívta magába az Internetet, és ezért tagjai ettől egészen másképpen gondolkoznak, okosabbak, felkészültebbek stb. Ezt már számos konkrét felmérés cáfolta (bár első első ránézésre is alaptalan a dolog), a dolgok természeténél fogva hiába. Itt az új felmérés, mely szerint kifejezetten nem tudják használni a keresőket, képtelen megítélni, hogy a kereső által megadott információ mennyire megbízható, csak az számít, hogy mi van a keresésnél kapott lista elején.
Forrás: So-Called “Digital Natives” Not Media Savvy, New Study Shows ReadWriteWeb, 2010. július 29.
Vissza a tartalomjegyzékhez

A lassú olvasás fontossága
A lassan evők mozgalma mellé, amely egy anti-globalista, a helyi gasztronómiát ünneplő mozgalom, alakulni látszik a lassan olvasók mozgalma is. A társadalmak aggasztó leépülését a műveltség területén az Internet és a Világháló káros hatásaival magyarázzák (ellenpontozva az internetes megváltáshit prófétáit). Mindkét tábor elfelejtkezik a technika és a tudás társadalmi meghatározottságáról, hogy a technikai pesszimizmust/optimizmust hirdesse.
Forrás: The art of slow reading Guardian, 2010. július 15.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Vita az internet, a sajtó és a műsorszórás meghatározásáról
“…Németországban komoly vitát váltott ki Hans-Jürgen Papier alkotmányjogász állásfoglalása, amelyben a webes publikációkat nemes egyszerűséggel a műsorközlés, ezen belül is a rádiózás részeinek nevezte. A szakembert az ARD közszolgálati televízió kérte fel a dokumentum elkészítésére…Papier arra akart rámutatni, hogy előbb vagy utóbb meg kell alkotni az internettörvényeket, mert az elmúlt évek vitáit is azt mutatják, hogy szükség van ilyen jogszabályokra. Az már más kérdés, hogy ezt ki fogja kidolgozni, kik határozzák majd meg a tartalmát és a részletességét, s mennyire lesz globálisan vagy éppen a helyi viszonyok mellett alkalmazható…”
Forrás: SG.hu 2010. augusztus 2.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Magyary Zoltán és Kiss István: A Közigazgatás és az emberek
Eredeti megjelenés 1939, reprint 2010
377 szöveges oldal (bekötött formában) és 130 melléklet (ezek egy része színes, közel 60 db. hajtogatott), ezeket a kötéshez ragasztott ráhajtások fogják össze (vászonkötés).”
“A tatai járás közigazgatását vizsgáló 1939. évi ténymegállapító tanulmány tanulságai (Részlet prof. dr. Verebélyi Imre bevezető tanulmányból) Magyary Zoltán és Kiss István 1939-ben publikálta a vizsgálati anyagot, ami most 2010-ben reprint formában ismét megjelent. A szerzők és az általuk vezetett munkacsoport által végzett úttörő jelentőségű vizsgálat a korabeli amerikai fact-finding módszert idehaza alkalmazva feltárta a járás közigazgatásra ható alapvető tényezőket (a területi és a népességi adottságokat), valamint az ezekre épülő helyi közigazgatás főbb jellemzőit. … A tatai járás ténymegállapító vizsgálata is rámutatott arra, hogy a modern államban már nem lehet csupán abból a szempontból kiindulni, hogy a közigazgatás elsősorban jogi funkció, és csak arra kell ügyelnie, hogy jogszabályt ne sértsen. A jogi szempont mellett egyre fontosabbá vált a közigazgatás nem jogi (gazdasági, társadalmi) szervező jellegű munkája, és teljesítménye”
Forrás: ERIKANET.HU, 2010. augusztus 1. és Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság
Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek

Comments are closed.