32. szám, 2011.augusztus 8.



Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika


Társadalom, gazdaság, művelődés


Szakirodalom


Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika



Közös választási- és járáshatárok lesznek


„Az önkormányzati feladatok részlegesen átkerülnek az államhoz, szétválik a polgármesteri és a jegyzői hivatal, a járások az államigazgatás bázisai lesznek, a megyék fenntartói szerepe pedig megszűnik – a Magyar Nemzet információi szerint a többi között ezt tartalmazza az új önkormányzati koncepció.

A lap kormányzati forrásból úgy tudja, a Belügyminisztérium által előkészített önkormányzati koncepciót először az augusztus 15-én esedékes közigazgatási államtitkári egyeztetésen vitatják meg, a kormány két nappal később, augusztus 17-én tárgyalja első olvasatban. A többi között akkor vitatják meg, hogy állnak a különböző stratégiai területeket (egészségügy, oktatás, szociális ellátás, kommunális szolgáltatások) érintő feladatellátásokkal.

A lap úgy értesült, hogy a tervek szerint 150 és 250 közötti járás lesz, amelynek határai a jövőbeli választókerületek határaihoz igazodnak majd.
…
A tervezetből egyébként az is biztosnak tűnik, hogy a járások vezetői nem közvetlen választással kerülnek majd a pozíciójukba, viszont olyan feladat- és jogköröket is magukhoz vonhatnak majd, amelyek korábban a választott polgármestereket illették meg. A járási rendszer kialakítása közvetlenül érinthet rengeteg fideszes vezetésű önkormányzatot is, hiszen a járási hivatalvezetők már nemcsak a szakmai közigazgatási szervek felett gyakorolhatnak majd politikai kontrollt, hanem a helyi érdekekbe ütköző kormányzati tervek végrehajtásáért is felelnek majd.

A megyei és járási kormányhivatalok ugyanis beleszólhatnak majd az önkormányzatok rendeletalkotásába, de alapvető működésébe is, például önkormányzati cégek élére vezetőt nevezhetnének ki, vagy egyes feladatok ellátásával megbízhatnának olyat, akiről a helyi képviselő-testület nem tudott dönteni.”

Forrás:
Közös választási- és járáshatárok lesznek, Népszava, 2011. augusztus 1.

Vissza az oldal tetejére


Heves megye hátat fordított az OTP-nek


„A Magyar Államkincstár (MÁK) átvette a Heves Megyei Önkormányzat számlavezetését, elsőként az önkormányzatok közül – tájékoztatta az önkormányzat médiareferense kedden az MTI-t.

A megyegyűlés július 6-i ülésén határozott arról, hogy azonnali hatállyal felmondja az OTP banknál vezetett folyószámláját, és a MÁK-ra bízza a számlavezetést – emlékeztetett Rénes Marcell. Az államkincstár augusztus 1-jétől kezeli az önkormányzat, illetve a megyei intézmények külön számláit, összesen 60 al- és letéti számlát. Utóbbiak a különböző pályázatokhoz kapcsolódnak – tette hozzá. Mindez azok után történt, hogy május közepén adósságrendezési eljárás indult a fideszes vezetésű önkormányzat ellen, és válságköltségvetést fogadott el a közgyűlés, az OTP pedig folyamatosan blokkolta az önkormányzat számlájára érkező forrásokat.
…
Szabó Róbert, a megyegyűlés fideszes elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a megye előző szocialista vezetése okozta az önkormányzat eladósodását. Ennek a 12 éves korszaknak a lezárása ad okot az adósságrendezési eljárásra – mondta korábban Szabó Róbert. Sámoly György, az önkormányzat mellé kirendelt pénzügyi biztos az eljárás megindulásakor közölte, hogy az OTP, az önkormányzat számlavezető bankja 6,2 milliárd forintos hitelezői követelést jelentett be az önkormányzattal szemben, és ez csak egy része a várható hitelezői igényeknek.”

Forrás:
Heves megye hátat fordított az OTP-nek, HVG.hu/MTI, 2011. augusztus 2.

Vissza az oldal tetejére

Ötmillióra büntették a Leader Egyesületet

„Az azonos jellegű beszerzéseket részekre bontotta a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület, és közbeszerzés nélkül kötött azokra szerződéseket, a jogsértésért a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a gyakorlatában magasnak számító 5 millió forint bírságot szabott ki – a határozat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján jelent meg. Az ügyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vitte a KDB elé.

A 2008. évi állami költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében 500 millió forint szerepelt a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület működtetésére. Az egyesület vállalta, hogy ebből a pénzből a nemzetközi gazdasági válságot “kommunikálja” vidéken. Az egyesület 2009 februárban három szerződést kötött, ugyanennyi céggel, összesen nettó 72,7 millió forint értékben, a válságot magyarázó tanulmányok írására. Márciusban pedig egy szerződést egy honlap létrehozására, egyet pedig annak működtetésére kötött, összesen nettó 37,5 millió forint összegben.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal úgy vélte, hogy a szerződéseknél jogtalanul mellőzte az egyesület a közbeszerzéseket, ezért a KDB-hez fordult. A KDB külön-külön vizsgálta a három tanulmányra, illetve a honlapra kötött két szerződést. Arra a következtetésre jutott, hogy a három tanulmányt akár egy cég is elkészíthette volna, és a törvény szerint a tartalmukban összefüggő szolgáltatásokat egybe kell számítani. Ugyan ez igaz a honlap készítésre és üzemeltetésre, a piaci gyakorlat szerint a kettőt egy cég szokta vállalni.

Miután 2009-ben a nemzeti értékhatár 25 millió forint volt, az egybeszámítás után mindkét beszerzésre közbeszerzést kellett volna kiírni. Miután ez elmaradt, 5 millió forintra bírságolta a KDB a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesületet. Az összegnél figyelembe vette a döntőbizottság azt, hogy a jogsértést már nem lehet reparálni, illetve az egyesület nem teljesítette együttműködési kötelezettségét, egy iratot sem küldött meg a KDB-nek.”

Forrás:
Ötmillióra büntették a Leader Egyesületet, HVG.hu/MTI, 2011. augusztus 2.

Vissza az oldal tetejére


Megugrott a magyar csődkockázat az önkormányzatok miatt

„Az év eleje óta nem mért szintre, 335 bázispont környékére emelkedett a szerdai londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása, amit Citybeli elemzők azzal hoznak összefüggésbe, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) egy évi moratóriumot kér az önkormányzati hitelek tőketörlesztésére – írja az MTI. Az előző esti záróérték 320,6 bázispont volt.

Az önkormányzatok igényét Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke jelentette be a Magyar Rádió szerda reggeli 180 perc című műsorában.

A szövetség elnöke a hirado.hu tudósítása szerint elmondta, hogy erről még szerdán levelet írnak Orbán Viktornak, ugyanis a kölcsönök nagy részét kötvényként vették fel, amelynek tőkerészét a pénzfelvétel után három évvel kellene megkezdeni.

A miniszterelnöktől azt várják, hogy az önkormányzatok ennél egy évvel később kezdhessék meg a tőke visszafizetését egy körülbelül 600 milliárd forintos hitelállomány esetében. Ez az összeg a teljes önkormányzati tartozásoknak a felét teszi ki.

Gémesi György szerint ugyanis a svájci frank árfolyamának emelkedése őket is súlyosan érinti: az önkormányzatoknak fejlesztéseket kell leállítaniuk, és egyes feladatokat nem tudnak teljesíteni. A portfolio.hu tudósítása szerint a rádióműsorban elmondta, jelenleg is “ki van véreztetve” az önkormányzati rendszer, folyamatban az új önkormányzati törvény megalkotása, és a finanszírozás nem nagyon javult az elmúlt időszakban, sőt idén 40 milliárd forinttal kisebb a gazdálkodási mozgástér.

Ha a hitel törlesztőrész emelkedik, akkor máshonnan kell elvenni forrásokat, és még súlyosabb következménye is lehet – mondta -, célozva itt egyes városok és pl. Heves megye csődközeli állapotára illetve csődbejelentésére.

Az elnök szerint a bankok háttérbeszélgetésekben már beleegyeztek a tőketörlesztés megkezdésének egyéves elhalasztásába.”

Forrás:
Megugrott a magyar csődkockázat az önkormányzatok miatt, Index.hu, 2011. augusztus 3.

Vissza az oldal tetejére


Egy évvel később kezdhetnek törleszteni az önkormányzatok

„A Magyar Bankszövetség már hónapokkal ezelőtt létrehozott egy munkacsoportot, hogy vizsgálja meg az önkormányzati hitelek kérdését, és a testület rövidesen beszámol a munkájáról – mondta a Kossuth rádió reggeli műsorában a bankszövetség főtitkára.

Kovács Levente szerint elméleti lehetőség, hogy az önkormányzati hitelek tőketörlesztésének elkezdését egy évvel elhalasszák, de van más lehetőség is. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerdán levélben fordult a miniszterelnökhöz, amelyben Orbán Viktor közbenjárását kérte a bankoknál, hogy a svájci frank árfolyamának megugrása miatt halasszák el egy évvel az önkormányzati hitelek tőketörlesztését.

Kovács Levente kifejtette: az egyes önkormányzatok különféle problémákkal küzdenek, más és más az eladósodottságuk mértéke, ezért a megoldás módja sem lehet egységes. „Minden önkormányzatnak, amelynek problémája van, le kell ülnie tárgyalni a saját bankjával. Ha találnak megoldást, akkor nincs miről beszélni, ha nem találnak, akkor érdemes közösségi problémakezelési elveket kidolgozni” – jelentette ki a főtitkár. A bankszövetség nyitott ezekre a megbeszélésekre – tette hozzá.”

Forrás:
Egy évvel később kezdhetnek törleszteni az önkormányzatok, Magyar Nemzet, 2011. augusztus 4.

Vissza az oldal tetejére


Románia közigazgatási-területi átszervezése

„A kormány nem állt el az ország közigazgatási-területi átszervezésétől, amelyről a jövő héten újra tárgyalni fog a koalíció – jelentette ki Emil Boc román miniszterelnök a TVR közszolgálati televízió műsorában. Boc elmondta, hogy a közigazgatási reformot szeretné összekapcsolni a többi decentralizációs kérdéssel, vagyis hogy augusztusban minden minisztérium tegyen javaslatokat a közigazgatási feladatoknak a helyi önkormányzatokra való átruházásáról.

Korábban a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy mivel a demokrata-liberálisok (PD-L) és az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta koalícióban nincs egységes álláspont a közigazgatás átszervezésével kapcsolatban, ezért a folyamat első lépéseként nagyobb döntési szabadságot kapnak a helyi önkormányzatok, és különböző közigazgatási-területi feladatokat vesznek át a minisztériumoktól.

A nagyobbik kormánypárt, a PD-L Románia jelenlegi 42 megyéjét a jövőben nyolc régióba olvasztaná össze. A régiók fővárosai Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Constanca, Iasi, Ploiesti és Bukarest lenne.

Ezzel ellentétben az RMDSZ azt szeretné, ha a történelmi Székelyföld külön régiót alkotna, amelyet nem szabad más demográfiai összetételű közigazgatási területekhez csatolni. Már csak azért sem, mert ha a PD-L elképzelése valósul meg, radikálisan megváltoznának az etnikai arányok. A három székelyföldi megye – Hargita, Kovászna és Maros – a román többségű Szebennel, Brassóval és Fehérrel alkotna egy közigazgatási egységet, az így létesülő régióban pedig magyarok aránya a harminc százalékot sem érné el. A másik „magyar” régióban, amely a jelenlegi Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Máramaros, Bihar és Szatmár megyét foglalná magában, a magyarság aránya alig 20 százalékra rúgna. Bár Traian Basescu román elnök – akinek égisze alatt a PD-L működik – korábban azzal próbálta meg elsimítani a kormányon belüli ellentéteket, hogy a történelmi Székelyföld a nyolc régiót vizionáló közigazgatási reform keretében „különleges státuszt” kapna, az RMDSZ nemmel válaszolt az ajánlatra. A szövetség 16 fejlesztési régióra osztaná az országot.

Ehhez képest az ellenzéki USL koalíció – a jövő évi parlamenti választások valószínű győztese – megőrizné a jelenlegi közigazgatási rendszert. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök korábbi bejelentése szerint az USL népszavazást akar kiírni a kérdésről.

Romániában a közigazgatás reformjára azért van szükség, hogy az ország hatékonyabban tudja lehívni az EU által biztosított strukturális alapokat. A jelenlegi rendszer ugyanis vajmi kevéssé optimális, hiszen szegény megyék egy csoportba esnek gazdag megyékkel, amelyek elszívják a pénzforrásokat előlük, amivel egyre csak nyílik az „intraregionális olló”, holott az uniós kohéziós politika fő célja éppen az lenne, hogy betemesse a fejlett és a fejletlen régiók közötti szakadékot. (Erről többet a Transindex hírportál által készített összeállításban.)

Szakértők szerint egyébként a PD-L terve a közigazgatás reformjáról korántsem jelentene előrelépést az uniós pénzek lehívásában. Inkább arról van szó, hogy a demokrata-liberálisok ezzel az üggyel akarják sakkban tartani a kisebbségi törvény elfogadtatására készülő RMDSZ-t.”

Forrás:
Népszabadság, 2011. augusztus 2.

Vissza az oldal tetejére


2013-tól 160 járás lehet Magyarországon

„Két változat is készült a kormány számára a járások újbóli bevezetésével kapcsolatban: az esélyesebb forgatókönyv szerint 2013-tól 160 járás lesz Magyarországon – tudta meg a Magyar Nemzet.

A napilap információi szerint a kormány szerdai ülésén napirendre került egy, a járásrendszer újbóli bevezetésével kapcsolatos jelentés is. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM) két változat készült: az egyik szerint 160, a másik alapján 220 járás lenne Magyarországon.

A kabinet ülésének egyik résztvevője a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy “jelen állás szerint a kormány az első változatot támogatja, így valószínűleg 160, esetleg 180 járást alakítunk majd ki 2013-tól”.

A KIM tervei szerint ezen járások határai a jövőbeli választókerületek határaihoz igazodnak majd – ismerteti a napilap pénteki száma.”

Forrás:
2013-tól 160 járás lehet Magyarországon, HVG.hu/MTI, 2011. augusztus 5.

Vissza az oldal tetejére


Települések a frank szorításában, Szita fixálná az árfolyamot

„Fejlesztett és félmilliárd forintot nyert a svájci frankon Kaposvár, de a mostani jegyzés elviszi a nyereség felét.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere szerint a frankhitelesek megsegítésére kitalált egyik kormányzati lépés, az árfolyamfixálás lehetne a megoldás az önkormányzati szektorban is. A Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke ezt mondta gödöllői polgármester kollégája felvetésére reagálva. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt mondta, a kötvényállomány idén belépő tőketörlesztését egy évvel el kellene halasztani. Szita szerint ez csupán elodázná a nehézséget: a hitelt előbb-utóbb vissza kell fizetni.

A kaposvári polgármester hangsúlyozta, a 2007-2008-as kötvénykibocsátásokra a fejlesztések, az uniós pályázatok önereje miatt volt szükség, s azért, mert az előző nyolc év kormányai ezermilliárdot vontak el a szektortól. Szita Károly szerint ugyanakkor az őszi sarkalatos törvények átírják az önkormányzatok feladatkörét és finanszírozását is, így várható, hogy az árfolyamrögzítéssel a hároméves türelmi idő alatt stabilizálódik a pénzügyi helyzetük, és közben a gazdaság erősödése is mutatkozik.

Kaposváron a kötvény svájci frank alapú papírokat jelent, melyek 151 forintos árfolyamszinten bocsátottak ki. Az 5,2 milliárd forintos összeg fel nem használt része azonban kezdetben sokat kamatozott, hiszen a fejlesztési célú forráshoz csak a szükséges időben nyúltak hozzá. Eddig 541 milliót keresett a városnak a pénzbetét. Az idei kamat- és tőketörlesztésnél 224,5 millió forintos többletkötelezettséget jelent a jelenlegi kiugró árfolyam. Ez évre 210 forintos szinttel tervezett a költségvetés, ehhez képest a jelenlegi árfolyam 81,5 milliós éves többletet jelent. Az érem másik oldala, hogy az árfolyamemelkedést a svájci frank LIBOR-, s ennek megfelelően a kötvény kamatcsökkenése kísérte: ez idén több mint 206 milliós megtakarítást eredményez, lényegesen csökkentve az árfolyamvesztéség terhét. A polgármester hozzátette: Kaposvár példája nem tipikus. Ahol működési hitelekkel éltek és nem kamatozott a kötvényérték, ott a likviditás lényegesen kényesebb.

Somogy már korábban kilépett a frank-szorításból
Somogy Megyei Önkormányzatának nincsen svájcifrank-alapú hitele, és kibocsátott kötvénye sem, miután másfél éve egy adósságátütemezés és bankváltás során euró-alapúra váltotta az adósságszolgálatot. Veres Zoltán sajtófőnök azt mondta: visszatekintve ez a létező legjobb döntésnek bizonyult. A megye adósságállománya eléri a 10 milliárd forintot, ezt kívánták további 1,2 milliárdos kötvénykibocsátással (kórházfejlesztés és más pályázat önerejeként) növelni. Ám mint ismert, az önkormányzati törvény változása megakasztotta a szektor hitelezését.”

Forrás:
Települések a frank szorításában, Szita fixálná az árfolyamot, Balassa Tamás, Somogyi Hírlap, 2011. augusztus 4.

Vissza az oldal tetejére


Haladékot kért a TÖOSZ az önkormányzati devizaalapú hitelek tőketörlesztésére

„Nem egy, hanem legalább három évvel kellene elhalasztani az önkormányzati devizaalapú hitelek tőketörlesztését – mondta Schmidt Jenő, a legtöbb helyhatóságot tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Népszabadságnak.

Schmidt Jenő – aki egyben Tab polgármestere – hangsúlyozta, hogy amennyiben a kormány úgy tervezi átalakítani a köz- és az államigazgatást, hogy az önkormányzatoktól elvitt feladatok egy részére is igényt tart, akkor a hiteleket is viheti magával.

Szerinte a kormánynak le kell ülnie a bankokkal, hogy tárgyaljon az önkormányzati hitelek visszafizetésének átütemezéséről. Jelezte, hogy a pénzintézetek már ma is kivárnak: az önkormányzati szférának csak kivételesen és rendkívül szigorú feltételek mellett adnak újabb kölcsönöket – olvasható a Népszabadságban.”

Forrás:
Haladékot kért a TÖOSZ az önkormányzati devizaalapú hitelek tőketörlesztésére, HVG.hu/MTI, 2011. augusztus 5.

Vissza az oldal tetejére


Lázár János: rendszerszintű megoldás helyett egyedi megállapodást kell kötni a bankokkal

„– Kizártnak tartok bármilyen, föltétel nélküli, rendszerszintű önkormányzati konszolidációt – nyilatkozta lapunknak Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere, aki leszögezte: ezt az álláspontját a leghatározottabban képviseli a Fideszben.

Kérdésünkre elmondta: Hódmezővásárhelyen – amely egyike a vastagon eladósodott városoknak – külön megállapodást kötöttek a hitelező bankkal, s maga, a Magyar Bankszövetséghez hasonlóan, erre ösztökélné a többi önkormányzatot is, mert egyedi megoldásokban kellene gondolkodni. –Hódmezővásárhelyen működési szufficit van, mert ésszerűsítettük az önkormányzat tevékenységét, megtettük azokat a strukturális lépéseket, amelyek elkerülhetetlenek voltak, csak fejlesztési forráshiányunk van – mondta

Lázár János, hozzátéve: beláthatatlan következménye volna annak, ha az állam a működési forrásokat átvenné a településektől. Ugyanakkor nem kérdéses szerinte, hogy az önkormányzati finanszírozást át kell alakítani.
…
Másként látja a helyzetet egy párttársa, Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere, aki szerint elsősorban a kisvárosok számára lehet életmentő Gémesi György minap ismertetett javaslata. Páva úgy véli, hogy egy megyei jogú város kell rendelkezzen akkora teherbíró képességgel, ami a bankok számára biztosítékot jelent, még akkor is, ha hiteleik forintértéke megugrott a frank árfolyamváltozása miatt. Egy kisebb településnek viszont kevésbé van mozgástere, így – kormányzati segítség nélkül – a bankokkal is nehezebben tudnak tárgyalni hiteleik átütemezéséről.

Egyébként az évente 40 milliárd forintból gazdálkodó és 35 milliárd adósságot felhalmozó Pécs a közelmúltban megállapodott az önkormányzat számlavezető bankjával hitelei átütemezéséről. A bank kedvezőbb törlesztési feltételeket biztosít a városnak, emellett 7-ről 10 milliárdra emelte Pécs folyószámlahitelét, ugyanakkor a pénzintézet elvárja, hogy a baranyai megyeszékhely költségvetése 2013-ra ne legyen veszteséges. Ezt a város irányítói – a gazdálkodás ésszerűsítésével – elérhető célnak látják.
…
A Páva Zsolt által említett kistelepülések közé tartozik Harkány. A négyezer lelkes, évente kétmilliárd forintból gazdálkodó város négy éve megvette a helyi fürdő részvényeinek 50 százalékát a baranyai önkormányzattól, s így a cég kizárólagos tulajdonosává vált. A vásárlást az önkormányzat frankalapú hitelből fedezte, s a hiteltörlesztés mértéke 2,6 milliárdról mostanra felment 4,5 milliárdra.

Vagyis Harkány – aminek egyébként a bruttó tartozása öt és fél milliárd – a kötvényen nagyjából annyit vesztett, mint amennyiből a város egy éven át gazdálkodik. Imri Sándor, a fürdőváros független polgármestere elmondta, hogy hónapok óta tárgyalnak a hitelek átütemezéséről: a bank a pozitív választ attól teszi függővé, hogy az önkormányzat képes lesz-e egy reorganizációs tervet kidolgozni.”

Forrás:
Népszabadság, 2011. augusztus 6.

Vissza az oldal tetejére


A miniszterelnök teljes mértékben elégedett a közigazgatási tárca munkájával

„A miniszterelnök teljes mértékben elégedett a közigazgatási tárca elmúlt egyéves munkájával, és nem tervez a közeljövőben átalakításokat az apparátusban – erről Navracsics Tibor nyilatkozott…

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta, hogy az egyik legnagyobb soron következő feladat a járások kialakítása. A KIM augusztus végéig a feladatok sorrendjét terjeszti a kormány elé. „Ősszel szeretnénk megnyitni a járásokról szóló vitát, ami részben politikai, részben közigazgatási egyeztetést jelent. A most körvonalazódó elképzelés alapján 160-180 körüli lesz a járások száma.

Az egyéni választókerületek száma, ha a vegyes rendszer marad, ennél kevesebb lesz. Jó lenne, ha a járási és a választókerületi határok valahogy egymásra épülnének”,mondta lapunknak a miniszterelnök-helyettes.

Kormányzati körökben a tegnapi találkozót megelőzően azt lehetett hallani: „a miniszterelnök érti, és logikusnak tartja a KIM működését, és kifejezetten jónak a Navracsics Tibor és a tárca közigazgatási államtitkára, Gál András Levente közötti munkamegosztást”. Az pedig, hogy „a közeljövőben” Orbán Viktor nem tervez átalakítást az apparátusban, a hozzá közel álló források szerint nem zárja ki, hogy a kommunikáción, a kormányzati struktúrán ne akarna változtatni.

Sem azt, hogy az év végén, esetleg január elején nem lesznek személycserék. „Kovács Zoltán államtitkárt személy szerint is dicsérte egy-egy színvonalas megnyilvánulása után”. Mégis: a miniszterelnök nem elégedett az összkormányzati kommunikációs teljesítménnyel. Ezért szeptembertől átszervezést szeretne végrehajtani ezen a fronton – mondták lapunknak. Az egyelőre nem derült ki, hogy ez miként érinti a KIM-hez tartozó kommunikációs államtitkárságot.

Ami a kormányzati koordinációt illeti: valószínűleg e téren is lesznek változások, legalábbis ezt valószínűsítik Orbán Viktor környezetében. Egyrészt egyes minisztériumoknál, például a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárcánál „rendszerszerű problémákat” látnak, a minisztérium „öntevékenyen” működik. Másrészt, információink szerint erősödik a KIM, illetve Navracsics Tibor szerepe a politikai döntéshozatalok előtti egyeztetéseknél.

Azért is, mert a KIM részéről sokszor senki nem volt jelen fontos előkészítő tanácskozásokon – így Fidesz-elnökség ülésein sem –, ezért egyes jogszabályok színvonala-minősége hagyott kívánni valót maga után. „Nem szabad megengedni, hogy az állampolgárok a közigazgatásban ellenséget lássanak”, fogalmazott egy kormányzati szereplő.

Példaként említette, hogy az új alkotmány előkészítésekor Navracsics nem volt meghívott vendég a Fidesz-elnökség ülésein, néhány hete viszont, amikor már a választási reform volt napirenden, jelen volt, holott a témafelelős nem a KIM, hanem Áder János EP-képviselő. Másrészt a Széll Kálmán Tervvel kapcsolatos jogalkotási koordináció felelőse Navracsics Tibor, aki Lázár János Fidesz-frakcióvezetővel eddig is rendszeresen egyeztetett. A hírek szerint ezt követően a miniszterelnökkel is rendszeresebbé válik ez a konzultáció.”

Forrás:
Népszabadság, Csuhaj Ildikó, 2011. augusztus 6.

Vissza az oldal tetejére


Közigazgatási, politikai informatika



“Vakon” biztosították a rendőrök a Forma-1 utolsó napját

„Vakon biztosították a Forma-1 Magyar Nagydíj utolsó napját a rendőrök, katasztrófa-védelmisek, tűzoltók és a mentők – tudta meg a hvg.hu. Hogy mi volt a gond, nem tudták, de a helyszínen nem lehetett használni a rádiókat.

Ennek hiányában mobiltelefonokon intézték az „adatforgalmazást”, ám a készülékek a nagy leterheltség miatt szintén alig működtek. A hvg.hu-nak erről beszámolók úgy gondolták, éppen ezért szerencse, hogy a verseny idején, a rádióforgalmazásban bekövetkezett hibák alatt semmi baleset vagy incidens nem adódott. A hiba okáról egyébként úgy vélekedtek, hogy vagy túl leterhelt volt a rendszer, vagy valaki “rátelepedett”.

Mindezzel kapcsolatban az Egységes digitális rádió-távközlő (EDR) rendszert üzemeltető Pro-M Zrt. vezérigazgatója, Kozma Béla nem kívánt nyilatkozni. A cég közleményében azt tudatta a hvg.hu-val, hogy “a rendszerben nem volt probléma és üzemzavar”. Azt is írták ugyanakkor, hogy „korábban nem tapasztalt külső frekvenciazavartatás miatt, a Hungaroring teljes területének mindössze csak egy kis részén volt érezhető a zavartartás.” A fennakadások okát vizsgálják. A Pro-Mtől egyébként a szolgáltatást a Hungaroring lebonyolítására a Kopint-Datorg rendelte meg.”

Forrás:
“Vakon” biztosították a rendőrök a Forma-1 utolsó napját, Csikász Brigitta, HVG.hu, 2011. augusztus 4.

Vissza az oldal tetejére


A Belváros önkormányzata az online és a közösségi média segítségével kívánja a turizmust növelni

„ A közösségi csatornák kifejlesztésére és a tartalom előállítására egy évre 120 millió forintot szán.

Belváros-Lipótváros közbeszerzési eljárást írt ki az “online és social media-csatornák kifejlesztésére és a tartalom előállítására” azzal a céllal, hogy növelje az odalátogató turisták számát – derül ki a helyhatóság közbeszerzési felhívásából. A nyertes ajánlattevő feladata a közösségi csatornák kialakítása (ami lehet például blog, Twitter, YouTube, közösségi oldal), a tartalom-előállítás, a célcsoportok bevonása, egy nemzetközi vagy uniós online kampány lebonyolítása és a csatornák eredményességének mérése.

A nyílt eljáráson szeptember 21-ig lehet ajánlatot tenni. Azok – a felhívásban megjelölt referenciákkal rendelkező – vállalkozások pályázhatnak, amelyek mérleg szerinti eredménye az elmúlt három évben (2008-2010) nem negatív volt, valamint fel tudnak mutatni (az alvállalkozókkal együtt, vagy a közös ajánlattevők együttesen) ezen években összesen nettó 250 millió forintos árbevételt, a közbeszerzésben megjelölt feladatokból pedig 100 millió forintos bevételt.”

Forrás:
Napi Gazdaság, Domokos Erika, 2011. augusztus 5.

Vissza az oldal tetejére


Informatika, távközlés, technika



Közeli rádiófrekvenciás mobil eszközök Szolnok elektronikus közlekedési rendszerében

„A Magyar Telekom Magyarországon elsőként, július végén kezdi meg az új, mobil NFC technológiára épülő szolgáltatásai tesztelését a T-City Szolnok Városkártya program elektronikus közlekedési rendszerében.
A tesztelésben részt vevő mobiltelefonokkal csupán egy érintéssel érvényesíthető a buszjegy vagy bérlet a Jászkun Volán helyi járatain. A próbaüzem keretében a Telekom hamarosan elindítja az SMS-sel és webshopon keresztül történő jegy- és bérletvásárlást is, így még kényelmesebbé válhat az utazás.
…
A Telekom mobil NFC-alapú próbaüzemének előzménye a májusban bevezetett T-City Szolnok Városkártya. Ez egy olyan személyre szabott, intelligens kártya, amely segítségével egy új, közösségi szolgáltatásrendszer érhető el Szolnokon, és többek között a helyi közlekedésben is használható. Július végén kibővül a Városkártya program, a tesztelésben részt vevő NFC-képes mobiltelefonok segítségével – csupán egy érintéssel – is érvényesíthető a jegy vagy bérlet a helyi buszjáratokon.

A kártyákon és mobilkészülékeken egyidejűleg több díjtermék, azaz akár bérlet és jegy is lehet együttesen, amelyek megvásárolhatóak a központi bérletpénztárban, a későbbiekben pedig webshopban és SMS-sel egyaránt.
…
A tervek szerint a szolnokiak az SMS-sel és webshopban vásárolt buszjegyeiket a jövőben a buszokon vagy mobilkommunikáció útján is feltölthetik majd a telefonjukra, így sorban állás nélkül, a mobiljuk segítségével gyorsan és kényelmesen használhatják a tömegközlekedési eszközöket.”

Szakértőnk megjegyzése:
Ilyen hozzáállást szeretnénk a közigazgatásban. Itt látszik, mire vezet, ha nem gátolják az innovációt törvények.

Forrás:
Mobil NFC technológiával bővül a T-City Szolnok Városkártya program (x), Portfolio.hu, 2011. július 28.

Vissza az oldal tetejére


Valós idejű online tájékoztató rendszert indított a MÁV-Start – némi hibával

„A MÁV-Start elindította a térképen követhető valós idejű online utas tájékoztatást – jelentette be Monszpart Zsolt vezérigazgató.

A MÁV-Start honlapon elérhető, percenként frissülő Vonatinfo rendszerben a Magyarországon közlekedő személyszállító vonatok helyzete látható, ebből az utasok tájékozódhatnak a személyvonatok érkezéséről, az esetleges késésekről – mondta a vezérigazgató. Monszpart Zsolt hangsúlyozta: a MÁV-Start igyekszik egyre jobb szolgáltatást nyújtani, aminek egyik fontos mérföldköve a Vonatinfo interaktív rendszer indítása, amely tervezhetőséget, áttekinthetőséget és információ keresi lehetőséget ad az utasok számára.

A jövőben várható utastájékoztatási fejlesztéssel kapcsolatban a vezérigazgató elmondta, hogy az idén karácsony környékén okostelefonon is el lehet majd érni a vasúti közlekedési információkat, például vágányzárról, rendkívüli eseményekről, marketing akciókról. A vonaton utazó jegyvizsgálók is megkapják majd sms-ben az információkat, hogy az utasokat helyben tudják tájékoztatni a közlekedésről – tette hozzá a vezérigazgató.

Kormányos László, a MÁV-Start termék- és üzletfejlesztési vezetője kiemelte, hogy a közösségi közlekedési vállalatok együttműködése révén a későbbiekben kölcsönösen biztosítani tudják majd a forgalmi adatokat, például egy esetleges késésnél az átszállásnál megvárhatják az utasokat. Jándi Péter, a MÁV tanácsadója elmondta, hogy a most bemutatott térképes online információs rendszer kialakítása 15 millió forintba került, a több vasúttársaság adatait tartalmazó központi információs adatbázis kialakítása és üzemeltetése 150 millió forintot, az okostelefonhoz kapcsolódó fejlesztések pedig 12,9 millió forintot tesznek ki.”

Szerkesztői megjegyzés:
Csak „gratulálni” lehet, hogy a fejlesztés során az Apple böngészőjét nem vették figyelembe.

Forrás:

Valós idejű online tájékoztató rendszert indított a MÁV-Start, HVG.hu/MTI, 2011. augusztus 2.

Vissza az oldal tetejére


Júniusban 1,98 millió szélessávú internet-előfizetés volt Magyarországon

„A vizsgált hónapban a hagyományos telefonvonalon szélessávú xDSL-internetszolgáltatásra előfizetők száma 795 ezer volt. A gyorsjelentésben szereplő – legnagyobb – kábelszolgáltatók előfizetései júniusban 778 ezerre nőttek. Az FTTx, vagyis az optikai szálon nyújtott szolgáltatás esetében 235 ezer előfizetés volt a hónap végén. Így összességében 2011 júniusában az adatszolgáltatók vezetékes szélessávú internet-előfizetéseinek száma a teljes piacra vonatkozóan 1,982 millió volt.

A teljes piacra vonatkozóan – valamennyi vezetékes technológiát figyelembe véve – a Magyar Telekom a piacvezető, piaci részesedése 34,6 százalék, második a UPC, piaci részesedése 20,9 százalék, a harmadik a sorban több száz kisebb szolgáltató együttes részesedése, amely 12,3 százalékot tesz ki. Jelentős előfizetői tábora van még a Diginek és az Invitelnek.

A gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók által nyilvántartott vezetékes- és kábeltelevízió-hálózatos hangátviteli csatornák száma összességében tovább csökkent a májusi csaknem 2,986 millióról, ez az érték júniusban közel 2,964 millió volt. A teljes hangcsatorna-számon belül a hagyományos vezetékestelefon-vonalak száma a hónapban 2,15 millió (az előző hónapban 2,18 millió), a kábeltelevíziós hálózaton működő hangcsatornák száma 644 ezer (az előző hónapban 638 ezer), míg az IP-alapú hangcsatornák száma 109 ezerre nőtt az előző havi 108 ezerről. A teljes piacra vonatkozó hangcsatornák becsült értéke a májusi 2, 986 millióról 2,964 millióra esett vissza június végére.

A vezetékes hangszolgáltatások esetében, a teljes piacot alapul véve legnagyobb piaci részesedése a Magyar Telekomnak van, ez 63,3 százalékot jelent június végén. Második helyen az Invitel áll 12,9 százalékkal, ezután a UPC 10,1 százalékkal, majd a Digi 7,5 százalékkal következik a sorban. A piac fennmaradó 6 százalékán több tucat kis szolgáltató osztozik.

Júniusban a száz főre jutó vezetékes hangátviteli csatornák száma 29,13 darab, a háztartások vezetékestelefon-ellátottsága pedig 60,68 százalék volt. Az előfizetők hagyományos telefonvonalon 345 millió, IP-alapon pedig 91 millió percnyi hívást kezdeményeztek. A vizsgált hónapban az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama 150,1 perc volt.

A júniusi adatok szerint az előfizetők a szolgáltatóváltást megkönnyítő számhordozhatóság keretében 2004. január óta összesen 630 ezer számot hordoztak.”

Forrás:
Júniusban 1,98 millió szélessávú internet-előfizetés volt Magyarországon, NMHH Kommunikációs igazgatóság, 2011. augusztus 4.

Vissza az oldal tetejére


Google telefonos szolgáltatás Magyarországon is

„Aki a Skype helyett alternatív megoldást keres az olcsó telefonálásra, annak érdemes egy pillantást vetnie a Google Gmailbe épülő megoldására, ugyanis a cég immár 38 országban elérhetővé tette telefonos szolgáltatását.

A Google megoldását közvetlenül a Gmailből érhetjük el, a Telefonálás linkre kattintva. Ekkor a megjelenő tárcsázóval már hívhatjuk is a kívánt számot (hazai mobil és vezetékes számokat is). A hívásdíjakról pedig itt találunk részletes tájékoztatót.

Fizetni feltöltős rendszerrel lehet jelenleg, a Google Checkout szolgáltatáson keresztül (amit szintén a Gmail fiókunkkal tudunk egybegyúrni, mert hát “úgy az igazi”, ha minden egy helyen van…). Elsősorban persze küföldi számok hívásánál lehet előnyös, de akadnak hazai tarifacsomagok is, amelyeknél kedvezőbb a Gmailen keresztüli telefonálás.”

Forrás:
Telefonáljunk olcsón a Gmailből, vezetékes és mobil számokra, techline.hu, 2011. augusztus 4.

Vissza az oldal tetejére


Életműdíjat kapott egy magyar hekker

„A világ legnevesebb hackertalálkozóján, a Las Vegasban megrendezett Black Haten 2007 óta osztják ki a Pwnie-nak nevezett díjat, amelyet több kategóriában adnak át, egyrészt azoknak a biztonsági szakembereknek, akik a közösség véleménye szerint egy-egy területen kimagaslót alkottak, illetve díjaznak eseményeket, és különlegesen nagy biztonsági kudarcokat is. Az Alex Sotirov és Dino Dai Zovi által alapított elismerés idei díjazottjait tegnap hirdették ki, és az életmű kategóriában egy magyar szakember kapta a díjat, akinek a hekkerhagyományokhoz híven csak a nicknevét hozták nyilvánosságra: pipacs/PaX Team.

Az indoklás szerint Pipacs a színfalak mögött dolgozott, elkerülve a konferenciák forgatagát. Szakmai munkájának mérhetetlen hatása van a biztonságra: ötletei alapjául szolgálnak az utóbbi évek jelentős operációs rendszereiben alkalmazott biztonsági fejlesztéseknek és közvetetten formálták a modern memóriakorrupciós támadási technikákat is. Manapság nem lehet komolyan venni azt a támadót, aki nincs képben azokkal a védelmi módszerekkel kapcsolatban, melyekhez a magyar hekker tört utat.

Újításai már első pillanatban nagy hatást gyakoroltak: első bemutatásuk után hosszú időre megnehezítették más hekkerek támadását, megszüntetve a belharcot hekkerkörökben. Pipacs a PaX Team tagjaként a PaX Linux-kiegészítő megalkotásáért kapta a díjat, és azért, mert életet adott az ASLR-nek, hatást gyakorolva minden modern operációs rendszerre, és végül, mert mp3-lejátszót és egy Tetrist épített be a softICE windowsos szoftverbe, amit sűrűn használnak programok feltöréséhez a hekkerek.”

Szerkesztői megjegyzés:
„Az ASLR lényege a véletlenszerűen megvalósított címterület-kiosztásban keresendő. Vagyis az operációs rendszer a programok, függvények, stb. memóriabeli elhelyezkedését részben véletlenszerű módszerek révén határozza meg, ami jelentősen képes megnehezíteni a támadók dolgát.”

Forrás:
Életműdíjat kapott egy magyar hekker, Index.hu, 2011. augusztus 5.
Pwnie Awards 2011 – Nyertesek, Buhera blog, 2011. augusztus 4.
PaX Linux, Wikipédia

Vissza az oldal tetejére


Borulhat az egyensúly a mobilpiacon

„Játékelméleti elemzések alapján arra a következtetésre jutott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy kombinatorikus árverésen érdemes eladni a maradék mobilszolgáltatói frekvenciákat. Magyarán az árverés résztvevőinek az eladásra kínált frekvenciák kombinációjára kell árajánlatot tenniük. Olyan feltételeket szabott meg a hatóság, hogy az érdeklődők más-más stratégiával indulhassanak a frekvenciákért. Ez azt eredményezi, hogy a következő években a mobilszolgáltatói piacon teljesen megváltozhatnak az erőviszonyok.

Jöhet a negyedik
A pénteken kikiáltott frekvenciatender első körében az új szolgáltatónak szánt 5 MHz-nyi “A” blokkra lehet licitálni, 4 milliárd forint a kikiáltási ár. A vevő 3 évig nem adhatja el a frekvenciát, ám az 1800 MHz-es és 2100 MHz-es (“D” és “E”) megszerzett frekvenciákat 2014 december 31. után 5 MHz-es blokkonként eladhatja másnak. Ebben a tartományban fix árak vannak, 5 MHz 1 milliárd forintba kerül. Előfordulhat, hogy a 4. szolgáltató a magasabb tartományban lévő blokkokat későbbi továbbértékesítés céljából veszi meg.
…
Kinek kellenek a megabitek?
A jelenlegi szolgáltatóknak később nagyon értékesek lehetnek az 1800 és 2100 MHz-es frekvenciák. Minél nagyobb egybefüggő blokk van egy kézben, az adott szolgáltató annál nagyobb letöltési sebességet tud azon nyújtani. Ez kritikus lehet akkor, ha egy mobilcég fejlett multimédiás szolgáltatásokat, például HD-videotékát akar nyújtani a mobilozó ügyfeleknek.
…
Negyedik nélkül
Az aukció szépségét az adja, hogy az erőviszonyok 4. szolgáltató nélkül is teljesen megváltozhatnak. Ha nem lesz új jelentkező, akkor 900 MHz-es tartományban eladásra kínált, összesen 10,8 MHz-nyi frekvenciából egy szolgáltató akár 7,8-at is megszerezhet, és a többieknek a maradék 3 MHz-en kell osztozkodniuk. (Most a Telenor, a T-Mobile és a Vodafone is 8-8 MHz-cel rendelkezik a 900 MHz-es tartományban). Mint az sokszor elhangzott, a 900 MHz-es jel jó terjedési tulajdonsága elsősorban a vidéki terjeszkedést segíti.”

Forrás:
Borulhat az egyensúly a mobilpiacon, Tóth Balázs, Index.hu, 2011. augusztus 5.

Vissza az oldal tetejére


Társadalom, gazdaság, művelődés



Fantomszépségek a Facebookon

„Még múlt héten kaptam egy személyes felhívást, hogy nézzek utána néhány bérkommentelőnek, vagyis ahogy mostanában pontosabb, fake usernek. A dolog alapja a Kreatívban és a Kreatív Online-on megjelent cikk volt arról, hogy a korábban fórumokban és blogokban tanyázó bérkommentelők és hamis felhasználók a valódi felhasználókat követve a közösségi oldalakra, főképp a Facebookra költöztek.

A cikkben akkor nem sok konkrét példa szerepelt (mondhatnánk: egy sem), amit páran meg is jegyeztek, hát most – köszönet Jankó Bálintnak, az LWp Kommunikáció stratégiai igazgatójának és Sándor Szabolcsnak, a Karmamedia ügyvezetőjének – itt van egy remek kis csapat, és néhány jótanács, hogyan lehet felismerni a Facebook reklámcélból posztolgató hamis profiljait.”

Forrás:
Fantomszépségek a Facebookon, Szívlapát blog, 2011. augusztus 2.

Vissza az oldal tetejére


A könyvuniverzumot is átmentené az internet levéltárosa

„Egy zsákutcában álló raktárban építgeti archívumát Brewster Kahle, akinek az az álma, hogy az internetoldalak archiválása mellett a világon minden eddig megjelent könyvből is megőrizzen egy-egy példányt az utókornak. Az 50 esztendős Kahle 1996-ban alapította a nonprofit Internet Archívumot, hogy minden eddig létrehozott internetes oldalból megőrizzen egy másolatot. A szakember a közelmúltban határozta el, hogy bővíti archívumát, és nekilátott, hogy beszerezze minden nyomtatott könyv egy példányát.

“A könyvek sohasem avulnak el. Azt akarjuk látni, hogy örökké élnek” – magyarázta Kahle, aki klimatizált konténerekbe gyűjti a köteteket. Egy-egy konténerben kisebb könyvtárnyi tételt, úgy negyvenezer könyvet tárol – mindeddig félmillió könyvet sikerült begyűjtenie. Kahle szerint a raktár mintegy egymillió kötetet képes befogadni. A könyveket kódokkal azonosítják: a kódszám jelzi, hogy a kérdéses mű melyik dobozban, melyik raklapon és melyik konténerben található.

A másodpéldányként érkező könyveket továbbadományozzák. Nem több mint egy órát vesz igénybe egy konkrét kötet előkeresése, de valójában nem nyilvános könyvtárnak szánják az archívumot. A cél az, hogy fizikai valójukban hosszútávon megőrizzék a könyveket, és azok digitalizált mását tegyék hozzáférhetővé a világ számára.
…
“A tudás az idők során mindig sokféle formában élt. Először az emberek emlékezetében, aztán kézzel írt, majd a nyomtatott könyvekben, később mikrofilmeken, CD-ROM-okon, és most a digitális interneten. Ezen generációk mindegyike nagyon fontos” – szögezte le. Még az e-könyveket is tárolják valahol egy hard drive-on – a bizonytalan jövő miatt pedig éppígy indokolt a nyomtatott könyvek megőrzése. (A szakember még azokat a tavaly lecserélt öreg szervereket sem akarja kihajítani, amelyek korábban tárolták internetes archívumának anyagát)”

Forrás:
A könyvuniverzumot is átmentené az internet levéltárosa, Index.hu/MTI, 2011. augusztus 6.

Vissza az oldal tetejére


A mobiltelefon az új pénztárca

Forrás:
Your Cell Phone is Your New Credit Card [infographic], Daily Infographic, 2011. augusztus 5.

Vissza az oldal tetejére


Szakirodalom



Közigazgatási közös szolgáltatások: stratégiai elképzelés

A mostani angol kormányzat megfogalmazott célja volt, amikor megkezdte tevékenységét, a költségvetési hiány csökkentése és a közvetlenül az ügyfelekkel foglalkozó, legfontosabb szolgáltatások megvédése. Ezen a területen egy milliárd fontnyi megtakarítást tudtak elérni, de tovább kell lépniük. A további hiánycsökkentés, a fenntartható megtakarítások biztosítása, valamint a kormányzati munka hatékonyabbá tétele megköveteli a közigazgatási háttérszolgáltatások egyszerűsítését és szabványosítását. Becslésük szerint 2009-2010-ben nagyjából 2,5 milliárd fontot fordítottak a központi közigazgatás intézményei a személyzeti, pénzügyi és beszerzési funkciókra, tekintélyes eltéréssel az egyes konkrét intézmények esetében – a ráfordítások és a szolgáltatás színvonala tekintetében egyaránt. Vagyis itt komoly tartalékok vannak. Ez a dokumentum a kormányzat stratégiai elképzelését és a közigazgatási közös szolgáltatások – személyzeti ügyek, pénzügyek, bérszámfejtés, beszerzés – jövendőbeli működési modelljét összegezi.

Szerkesztői megjegyzés:
A shared services, vagy közös szolgáltatások a háttérszolgáltatások, vagy back office, megvalósításának a magyar közigazgatási gyakorlatban nem, de a fejlett külföldi országok esetében kiterjedten alkalmazott formája. Magyarországon a versenyszféra vállalatai is élnek vele. Lényege az, hogy a minden intézményben meglévő, azonos funkciójú támogató szervezeti egységeket (személyzeti ügyek, pénzügyek, informatika, létesítmények fenntartása stb.) egyetlen (esetleg néhány) központi szervezetbe vonják össze, de ezek az általuk kiszolgált intézményekkel nem hivatali kapcsolatba kerülnek, hanem szolgáltatásnyújtási szerződés keretében, pénzért szolgáltatnak. Vagyis tevékenységük sikeressége attól függ, hogy mennyire képesek teljesíteni a szerződésben megfogalmazott szolgáltatási szinteket. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy például egy adott intézményben megszűnik a személyzeti osztály, a továbbiakban csak a személyzeti munka stratégiai kérdéseivel foglalkoznak. A személyzeti munka konkrét megvalósításával összefüggő szolgáltatásokat megveszik az ezzel foglalkozó közös szolgáltató központtól. Nevezhetjük ezt „belső kiszervezésnek” is.

Forrás:
Government Shared Services: A Strategic Vision – July 2011, Cabinet Office, 2011. július 28. (pdf)
Lásd még:
Shared Services Center, Wikipédia
Shared services, Wikipédia

Vissza az oldal tetejére


Törvények, rendeletek



A honvédelmi miniszter utasítása a Kibernetikai Védelmi Koncepció kialakításához szükséges feladatok meghatározásáról

„ 2. § Jelen utasítás értelmezésében:
a) Kibernetikai védelem: eljárások, védelmi rendszabályok alkalmazása a kritikus információs infrastruktúra elemek elleni szolgáltatás megszakítását, megszüntetését vagy korlátozását okozó hatások ellen.
b) Kibernetikai Védelmi Koncepció (a továbbiakban: Koncepció): a kibernetikai védelmi képességre vonatkozó problémákat azonosító, a jövőképet meghatározó, a felső szintű célokat és prioritásokat azonosító, jóváhagyott stratégiai szintű dokumentum.

3. § (1) A Koncepció célja az MH központi információs szolgáltatásait biztosító kibernetikai védelmi képesség kialakításához és működtetéséhez szükséges feladatok felmérése és meghatározása, mint az általános követelmények, a szabályozási rend és az alapképességet biztosító koncepció kialakítása és jóváhagyatása.”

Forrás:
A honvédelmi miniszter 81/2011. (VII. 29.) HM utasítása a honvédelmi tárca Kibernetikai Védelmi Koncepció kialakításához szükséges feladatok meghatározásáról, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 42. szám, 2011. július 29., 8258-8259. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére


A közigazgatási és igazságügyi miniszter utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

„1.§ A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2011. augusztus 1. napjától 2012. január 31. napjáig Vetési Ivánt miniszteri biztossá nevezem ki.
2.§ A miniszteri biztos feladata a Nemzeti Egységes Kártyarendszer koncepciójának gondozása, megvalósíthatósági tanulmány elkészítése és a megvalósítás összefogása.
3.§ A miniszteri biztos feladata a Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról szóló 1309/2010. (XII. 27.) Korm. határozat 1. pontjában meghatározott bizottság elnöki feladatainak ellátása.
4.§ A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter a közigazgatási államtitkár útján irányítja.
5.§ Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a miniszteri biztos kinevezésérõl szóló 8/2011. (II. 8.) KIM utasítás hatályát veszti.”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 55/2011. (VIII. 4.) KIM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 43. szám, 2011. augusztus 4., 8393. oldal (pdf)

Vissza az oldal tetejére


Utasítása a Miniszterelnökség Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatáról

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár 11/2011. (VIII. 4.) Miniszterelnökségi utasítása a Miniszterelnökség Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatáról, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 43. szám, 2011. augusztus 4., 8411-8415. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére


Miniszterelnökségi utasítás a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjéről

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár 13/2011. (VIII. 4.) Miniszterelnökségi utasítása a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjéről, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 43. szám, 2011. augusztus 4., 8418-8424. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére


A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának frekvencia-árverési hirdetménye

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Kiíró) mint a polgári frekvenciagazdálkodásért felelős hatóság kétfordulós nemzetközi árverést hirdet a 900 MHz-es frekvenciasávban nyújtható GSM-, IMT/UMTS, WiMAX- vagy LTE-rendszerű rádió-távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság megszerzése tárgyában.”

Forrás:
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának frekvencia-árverési hirdetménye, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 43. szám, 2011. augusztus 4., 8482-8483. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére


Comments are closed.