23. szám, 2011. június 6.

eGov Hírlevél – 23. szám, 2011. június 6.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Szabó Erika: A bizalom helyreállításához rend kell


„A főszabály az, hogy mindig boldogabban távozzon az ügyfél, mint ahogy érkezett – mondta el Szabó Erika, területi közigazgatásért felelős államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján, miután látogatást tett a Győr- Moson- Sopron Megyei Kormányablakban.
Az államtitkár elmondta: azt a feladatot kapta a Kormánytól, hogy tegyen rendet és állítsa helyre az állampolgárok területi közigazgatásba vetett bizalmát.

A széttagolt, bürokratikus és rosszul működő területi közigazgatás megreformálását – emlékeztetett a politikus – egy év alatt történelmi léptékű átalakítással kezdte meg az Államtitkárság, amelynek köszönhetően január 1-től megkezdte működését a fővárosi és 19 megyei kormányhivatal. Az intézkedéssel egyfelől megszűnt a szocialista kormányok által előállított alkotmánysértő állapot és az önkormányzatok törvényességi felügyeletét újból ellátják a hivatalok, másfelől 14 szakigazgatási szerv került integrálásra, amely költséghatékonyságot és az állampolgárok hatékonyabb kiszolgálását eredményezte.

Az ugyancsak január 1-től működő kormányablakokról Szabó Erika elmondta: jelenleg 29 helyszínen már megtalálható integrált ügyfélszolgálat és ezt a számot folyamatosan kívánják bővíteni, akárcsak az intézhető ügyek körét. A végső cél – tette hozzá – az egyablakos ügyintézés kialakítása.

Az államtitkár azt is kifejtette, hogy 2013 január 1-vel, Magyarország történelmi hagyományainak megfelelően, újból kialakításra kerülnek a járások is, ahol szintén nyílnak majd kormányablakok. Célunk, hogy minél közelebb legyünk az állampolgárokhoz – tette hozzá.”

Forrás:
Szabó Erika: A bizalom helyreállításához rend kell, kormany.hu, 2011. május

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tállai: extrém esetekben támadnák meg az önkormányzati rendeleteket

„A belügyi államtitkár szerint a törvényességi felügyelet csak estrém esetben lépne fel a hatálybalépést megelőzően egy önkormányzati rendelet ellen.
Egy szakmai vita folyik a háttérben, az önkormányzati vezetők érveket, számításokat kérnek arról, hogy a tervezett változtatások mennyire megalapozottak – nyilatkozta Tállai András a Duna Televízió reggeli műsorában.
…
Tállai beszélt arról is: jelenleg bírósági döntés szükséges ahhoz, hogy egy meg nem tett önkormányzati döntés helyett a kormányhivatal adjon ki kvázi rendeletet, vagy hogy egy rendeletet – amely egyébként törvénytelen – fel lehessen függeszteni. A törvényességi felügyeletnek az a lényege, hogy nem csak a hatálybalépést követően, hanem azt megelőzően is lehet intézkedni.
…
Az államtitkár megemlítette: az önkormányzati törvényben, és vélhetően külön kormányrendeletben is szabályoznák, hogy egy önkormányzat csak akkor vehetne fel hitelt, ha a gazdasági mutatók igazolják hitelképességét.

Tállai az alapfokú oktatás terén jó szándéknak nevezte, hogy az állam a szakmai irányítást visszavenné. Ezt azzal indokolta: annyira különböző szolgáltatás színvonala az országban, hogy az államnak közbe kell avatkoznia, és azt mondani, egy szakmai színvonalat vár el. A kórházak esetében meg kell vizsgálni, területileg mi az ésszerű. A fővárosban annak tűnik, miszerint egy kézbe kerüljenek az intézmények, arról azonban lehetnek szakmai viták, hogy az összes megye kórházát az állam tartsa fenn. ”

Forrás:
Tállai: extrém esetekben támadnák meg az önkormányzati rendeleteket, Hirado.hu/Duna Televízió, 2011. május 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A jövő az egyablakos ügyintézés és a járások

„Az immár öt hónapja működő Kormányhivatalok jól vizsgáztak – hangzott el azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyet dr. Szabó Erika, a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár és Demeter Ervin kormánymegbízott tartott. Demeter Ervin elmondta: a megyei kormányhivatal 17 szakigazgatási szervet integrált, ezzel az ország legnagyobb megyei szervezete lett. Az elmúlt öt hónapban 4103 ügyfelet szolgáltak ki – tudtuk meg.

Dr. Szabó Erika arról beszélt, hogy a cél továbbra is a közigazgatási rendszer átalakítása és az egyablakos ügyintézés elérése, ezzel is új, bizalmi alapra helyezni az állam és az állampolgárok viszonyát. Az ügyfelek ugyanis – folytatta – szükséges rosszként, akadályként értékelik az ügyintézést. A kormány célja, hogy ügyfélbarát, szolgáltató állam jöjjön létre – fogalmazott. Ebben segít majd az egyablakos ügyintézés, melyet 2013 végére szeretnének kiépíteni. Valamint a kormányhivataloknak járási kirendeltségei is lesznek – mondta az államtitkár. Ezek határainak, székhelyeinek meghatározása a helyi szociológiai viszonyoktól, történelmi hagyományoktól és számos praktikus körülmény figyelembevételével történik majd meg – hangsúlyozta.”

Forrás:
A jövő az egyablakos ügyintézés és a járások, Szántó Rita, Borsod Online, 2011. június 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új közigazgatás Európában – állapotfelmérés

„9 ország 80 képviselője vett részt az új közigazgatásról, többek között az eredményszemléletű számvitel bevezetésének tapasztalatairól szóló nemzetközi szemináriumon Az ÁSZ 2001. óta tagja az Európai Regionális Ellenőrző Intézmények Szervezetének (EURORAI). Az EURORAI a közszférát ellenőrző regionális intézmények közötti együttműködési forma, amely a regionális és a helyi szintű pénzügyi ellenőrzés fejlesztését hivatott biztosítani Európában.

2011. május 20-án – a hesseni számvevőszék közreműködésével – rendezték meg azt a nemzetközi szemináriumot, amelyen az államszámvitel és a költségvetés tervezés időszerű kérdéseit, többek között a nemzetközi államszámviteli standardokra (IPSAS) való fokozatos áttérés tapasztalatait vitatták meg az európai regionális ellenőrző szervezetek képviselői.
…
A rendezvény első szekciójában az új közigazgatás, ennek részeként az eredményszemléletű kettős könyvvitel és a feladatközpontú költségvetési tervezés bevezetésének 1998 óta tartó folyamatát ismertették az előadók Hessen tartomány kormányzatában, illetve a tartomány helyi önkormányzatainál. A hesseni tartományi számvevőszék a tartományi konszolidált pénzügyi beszámoló ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatairól és az alkalmazott számviteli standardok kialakításában betöltött tanácsadói szerepéről is beszámolt.

A második szekcióban az eredményszemléletű számvitel , valamint az IPSAS bevezetésének francia, spanyol és svájci tapasztalatairól, a buktatókról és az elért eredményekről hangoztak el előadások számvevőszéki szakemberek részéről. Az Európai Számvevőszék (ECA) tagja pedig az Európai Bizottságot érintően lezajlott számviteli modernizációról és a belső kontroll rendszer megújításáról beszélt.

A harmadik szekció a számvevőszékek reformfolyamatokban betöltött szerepét vette górcső alá: a linzi kollégák ismertették, hogyan járult hozzá a felső-ausztriai számvevőszék a tartományi költségvetési reformokhoz. A brit Audit Commission képviselője előadást tartott a jelenlegi gazdasági környezet ellenőrzésekre gyakorolt hatásairól.

Az előadók többször kitértek az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások megfelelő számbavételének szerepére a valóságot hűen tükröző beszámolók készítése érdekében. Beszámoltak a saját országukban, régiójukban történt – a gazdasági nehézségek által kikényszerített – intézkedésekről a költségvetési gazdálkodás szigorítása, a hitelfelvételek korlátozása vonatkozásában, valamint ismertették a számvevőszékek feladatait a gazdaságos, hatékony működés és a hitelfelvételek ellenőrzésében. ”

Forrás:
Új közigazgatás Európában – állapotfelmérés, Állami Számvevőszék, 2011. június 2.
Előadások letöltése

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakmai konferencia a Hatékony állam – szakértő közigazgatás – versenyképes társadalom műhely szervezésében

„ Szakmai konferencia, 2011. június 17. (péntek)
Helyszín: Budapest, XI. ker. Ménesi út 5. 304/A.

Program
9.00 Köszöntő – Takács Péter, a kutatási műhely vezetőjeként
1. szekció: KORMÁNYZÁS, KORMÁNYZATI SZERKEZET, SZEMÉLYZETI POLITIKA
Elnök: Takács Albert (C.Sc., főiskolai tanár, BCE-KIK)
9.10 Kis Norbert (PhD, főiskolai tanár, BCE-KIK): A kormányzati személyzeti politika
9.30 Müller György (C.Sc. habil. egyetemi docens, BCE KIK): A kormány belső viszonyai és testületi jellege
9.50 Borók György (dr. iur., főosztályvezető, KIM): A kormányzati szerkezet változásainak nemzetközi összefüggései
10.10 Szerletics Antal (PhD, researcher, University of Essex): A „jó kormányzás” szerepe az alapjogok védelmében
10.25 Juhász Lilla Mária (d. iur., doktorandusz, BCE Politikatudományi DI): A New Public Management, a New Governance és az újwéberiánus szemlélet vizsgálata
…
A konferencia nyilvános; részvételi szándékát kérjük előzetesen jelezze.
Regisztráció: Vágóné Gáspár Juditnál: gaspar.judit@uni-corvinus.hu . A rendezvénnyel kapcsolatos levelezés: Hollán Miklós: hollanmiklos@gmail.com és Takács Péter: peter.takacs@uni-corvinus.hu”

Forrás:
Szakmai konferencia a Hatékony állam – szakértő közigazgatás – versenyképes társadalom műhely szervezésében, Budapesti Corvinus Egyetem, 2011. június 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Nemzeti Innovációs és Technológiai Alapból folyósított támogatások nyilvánosságáról

„Nyilvánosak annak a 214 vállalkozásnak az adatai, amelyek támogatásban részesültek a Nemzeti Innovációs és Technológiai Alap terhére – foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos.

214 vállalkozás mintegy 2 milliárd forint támogatást kapott a Nemzeti Innovációs és Technológiai Alap terhére 2011 márciusában. Az adatvédelmi biztos beadvány kapcsán vizsgálta az adatok, a vállalatok kiválasztásának szempontjaira, és a közpénzből történő kifizetés határidejére vonatkozó információk nyilvánosságát.

Az alapot felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, kezelője a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és a pályázatokat lebonyolító közreműködő szervezetek közfeladatot ellátó szervek. A tevékenységükre vonatkozó, kezelésükben lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adatok közérdekű adatnak minősülnek. Az ilyen jellegű adatokat pedig – a törvényben megállapított kivételekkel – bárki számára hozzáférhetővé kell tenni – állapította meg Jóri András.

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény szerint közérdekből nyilvános a pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a támogatási döntést előkészítő és a támogatási döntést meghozó szerv vagy személy által a pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, közérdekű adatnak és különleges adatnak nem minősülő adat. A nyilvánosság alóli kivételt általában a benyújtott pályázati dokumentációnak az a része jelentheti, amely üzleti titoknak minősül, szerzői jogi védelem alatt áll, vagy törvény szerint nem nyilvános, például a minősített adatok, valamint a döntés-előkészítéssel kapcsolatos adatok.

Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adat. Jelen ügyben a Polgári törvénykönyv kizárólag a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést részesíti védelemben. A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény csak akkor utasítható el, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

A nyilvánosság, a proaktív közzététel a pályázati rendszer jogszerű és hatékony működésének egyik garanciája, ami a pályázók érdekét is szolgálja. Mivel közpénzek felhasználásáról van szó, ennek során az átláthatóság, ellenőrizhetőség mint közérdek kiemelt fontosságú – szögezte le a biztos. ”

Forrás:
A Nemzeti Innovációs és Technológiai Alapból folyósított támogatások nyilvánosságáról, Adatvédelmi Biztos, Jogiforum.hu, 2011. május 31.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Konferencia a vörösiszap-katasztrófáról

„Jankovics Péter pv. őrnagy, a katasztrófavédelmi országos főigazgatóság műveleti osztályvezetője saját emlékeivel kezdte előadását, hiszen az első napokban részt vett a katasztrófavédelem bázisainak felállításában. Mint mondta, kevés volt az információ a vörösiszapról, munkatársai testi épségüket sem kímélve mentették az embereket az iszapból. Az őrnagy általános képet adott az igazgatóság feladtairól, a katasztrófák kezeléséről, majd részletesen beszélt a készülő katasztrófavédelmi törvényről, melyet a tervek szerint az év végén elfogadnak. Ez teljesen új megközelítéssel áll a problémákhoz, a kor kihívásainak megfelelően reagál. Az irányítás centralizált lesz, a polgármesteri hivatalokban katasztrófavédelmi referens dolgozik majd, a tűzoltók vonulási ideje lecsökken, a testület pedig az önkormányzatoktól az államhoz kerülnek át.”

Forrás:
Konferencia vörösiszap-katasztrófáról, Németh F. Bernadett, Fejér Megyei Hírlap, 2011. május 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fellegi: perrel végződhet egyes ppp-k felmondása

„Évente 120-130 milliárd forintos kiadást, komoly terhet jelentenek a költségvetésnek a futó ppp projektek, azokat a kormány idő előtt meg akarja szüntetni; egyes szerződések felmondása perrel is végződhet – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának ülésén hétfőn az MTI tudósítása szerint.

Fellegi Tamás a ppp-konstrukciókról azt mondta: a tárca begyűjtötte a társminisztériumoktól az összes, több mint 100 szerződést, ezeket átvilágították, értékelték, s az derült ki, hogy minden kockázat az államé, minden haszon – sok esetben túlárazott módon – pedig a magánvállalkozóké. “Arcpirító módon” hiányzik a kockázatközösség – mondta a miniszter.

Ha minden szerződést hagynának kifutni, az több mint 3.000 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek, az éves kiadások 120-130 milliárd forint között mozognak – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet, hogy a Széll Kálmán Terv meghirdetésekor a kormány jelezte: meg akarja szüntetni, idő előtt ki akarja vásárolni a ppp-szerződéseket, mert azok “gúzsba kötik” az országot, sok önkormányzatnál, iskolánál megoldhatatlan csapdahelyzetet teremtenek. Jelenleg már folynak a tárgyalások a szerződésekről, amelyek felmondásakor a miniszter szerint lesznek olyanok, amelyek perrel végződnek, és születhetnek büntető feljelentések is.”

Forrás:
Fellegi: perrel végződhet egyes ppp-k felmondása, Portfolio.hu, 2011. május 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hogyan alakul át a területi közigazgatás?– Szabó Erika Győrben

„…Költséghatékonyságot is várnak az új rendszertől
– Az átalakítástól a rendszer átláthatóságán és egyszerűsödésén túl költségcsökkenést is várunk. A Kormányhivatalok kialakításával megüresedett ingatlanok bérleti szerződéseit felmondtuk, így megszabadultunk a rezsi- és őrzési költségektől is.

A jövőben a takarítási és egészségügyi felülvizsgálatok költségét is közbeszerzéssel kívánjuk megoldani. Az intézmények jogi képviseletét is egységesítjük, és búcsút inthetünk a milliós ügyvédi számláknak – fejtette ki a költséghatékonysággal kapcsolatban Széles Sándor.

Több mint ötezren a Kormányablak előtt
– A jelenlegi tapasztalatok nagyon jók a győri kormányablakkal kapcsolatban. Érdeklődéssel, és várakozással fogadták a győriek ezt a lehetőséget. Viszonylag sokan, eddig több mint ötezren keresték fel az ügyfélfogadási tereket január óta. A legtöbben az ügyfélkapu létesítésével kapcsolatban érdeklődnek, de ugyanilyen sokan jönnek az anyasági támogatás igénylésével kapcsolatos ügyek miatt is, ez havonta 50-60 ügyfelet jelent.

Sopronban az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban is nagy az érdeklődés. A földhivatali szolgáltatások, a tulajdoni lap és térképszelvény kiadás ügyintézése iránt feltűnően kimagasló az érdeklődés, azonban az effajta igényeket az informatikai háttér hiányában még nem tudjuk kiszolgálni – árulta el a győri intézmény működéséről portálunk kérdésére Széles Sándor, aki hozzátette, hogy a hivatalok átszervezése miatt nem tervezik az államigazgatási szervekben dolgozó munkavállalók elbocsájtását, hiszen a további feladatokat is az ő közreműködésükkel kívánják megoldani.”

Forrás:
Hogyan alakul át a területi közigazgatás?– Szabó Erika Győrben vette szemügyre a Kormányablakot, Szűcs Anita, kisalfold.hu, 2011. május 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Változás a Kopint-Datorg élén


„Távozik posztjáról a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. röviddel a kormányváltás után kinevezett vezérigazgatója.

Pásztory Tamás az Index információi szerint pénteken maga kezdeményezte a szerződésbontást. Lemondását a 100 százalékos állami tulajdonú cég felügyeletét ellátó fejlesztési miniszter azóta már el is fogadta.

Pásztory 2010 szeptemberében lett öt évre a Kopint-Datorg vezérigazgatója.

A kormányzati gerinchálózatot, az ügyfélkaput és a magyarország.hu oldalt is működtető cég 2005 óta van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában. Az elmúlt egy évben azonban a cég az NFM infokommunikációs programjainak központi szereplője lett, valamint az a vállalat, amely gyakorlatilag egyedüli jogosult a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásra. 2011-ben került a felügyelete alá minden állami tulajdonú országos gerinchálózaton nyújtott kormányzati szolgáltatás és számos közigazgatási szerv informatikai szolgáltatása.”

Forrás:
Fellegi emberének mennie kellett a Kopinttól, Index.hu, 2011. június 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Indítvány a nemzeti adatvagyon kezeléséről

„Egyedi felmentéssel mentesülhessenek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatokat kezelő szervezetek az alól a törvényi korlátozás alól, amelynek értelmében az általuk kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhatnak meg – javasolja a parlamentnek hétfőn benyújtott indítványában a fideszes Lázár János és Koszorús László.

Az “egyes törvényeknek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának szabályaival összefüggő módosításáról” szóló előterjesztés indoklása kitér arra, hogy az indítvánnyal érintett adatkezelő szervezetek szerteágazó tevékenységi köreit kiszolgáló informatikai rendszerek üzemeltetése és fejlesztése adatfeldolgozási feladatok ellátását is szükségképpen magában foglalja.

E feladatok megvalósítása – a szükséges személyi és tárgyi feltételek hiányában – külső szerződéses partnerek (nem kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek) bevonása nélkül nem minden esetben lehetséges, ezért adott esetben az informatikai rendszerek folyamatos működtetését, a jogszabályban meghatározott feladatok hatékony ellátását veszélyeztetheti az a törvényi korlátozás, amelynek értelmében az említett szervezetek az általuk kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhatnak meg – értékelik a kormánypárti képviselők.

A fentiekre tekintettel azt kezdeményezik: az adatkezelők irányítására vagy felügyeletére kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter adhasson egyedi felmentést az adatfeldolgozási feladatok ellátásával kapcsolatos törvényi korlátozás alól, “amennyiben e korlátozás az informatikai rendszerek folyamatos működtetésének biztosítását, a jogszabályban előírt feladatok határidőben történő teljesítését, a jogszabályban előírt feladatok teljesítéséhez szükséges fejlesztések határidőben történő megvalósítását veszélyezteti vagy aránytalan költséggel járna, illetve, ha az időszakosan jelentkező adatfeldolgozási feladatok hatékony ellátását akadályozná”.

A javaslat érinti az egységes szociális nyilvántartást, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a nyugdíj-biztosítási és az egészségbiztosítási nyilvántartást, az állami adóhatóság és a vámhatóság által kezelt adatok nyilvántartását, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszert.

Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslatot, amely kimondta, kizárólag az állam tarthatja nyilván a kiemelt jelentőséggel bíró közérdekű és személyes adatokat, ennek akadályozása pedig akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.”

Forrás:
Fideszes indítvány a nemzeti adatvagyon kezeléséről, Fidesz.hu/MTI, 2011. május 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megújult az online iparjogvédelmi adatbázis

„Új, elektronikus szolgáltatásokat indított a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, amely a Publikus Iparjogvédelmi AdatbázisCsalád (PIPACS) helyébe lép. A bárki által hozzáférhető adatbázis lehetővé teszi a hivatal által vezetett elektronikus nyilvántartás adataiban, továbbá a Magyarország területén hatályos nemzetközi és közösségi/uniós iparjogvédelmi oltalmi formák adataiban történő részletes keresést.

Az Elektronikus Kormányzati Operatív Program (EKOP) keretében az „Elektronikus tájékoztatási szolgáltatások fejlesztése” célú, 95 millió forinttal támogatott pályázat keretében megvalósult új szolgáltatások keretében online elérésű, elektronikus közhitelű e-nyilvántartást (lajstrom) hoztak létre, és új technológiára épülő, folyamatosan frissített kutató felületet (e-kutatás) alakítottak ki.
…
Az EKOP pályázat lehetőséget adott arra, hogy a hivatal teljes adatvagyonát egyetlen adatbázisba szervezzék. Az új e-publikációs adatbázis 2011. május 27-től teszi lehetővé, hogy a felhasználók naprakész tájékoztatást kapjanak a publikus iparjogvédelmi információkról.

… Az új adatbázis teljes tartalma 1 millió 554 ezer rekord, ebből az elektronikus lajstromban 454 ezer ügy adatai szerepelnek. Így 274 ezer szabadalom, 113 ezer nemzeti védjegy, 46 ezer nemzetközi védjegy, 13 ezer hatályosított európai szabadalom, 5,7 ezer formatervezési minta.

A külföldi adatbázisokból, nemzetközi adatcsere-együttműködés keretében közel 900 ezer közösségi védjegyet vettek át, 130 ezer közösségi mintát, 80 ezer nemzetközi formatervezési mintát. Mindehhez tartozik 500 ezer csatolt dokumentum teljes szövegű kereshetőséggel, 120 ezer további digitalizált irat, amely 2010. január 1. után érkezett a hivatalba, valamint 2 millió ábra.

Az adatbázisban való keresés valamennyi oltalmi formát magába foglaló keresést tesz lehetővé az Egyszerű keresés felületen – e szolgáltatás segítségével például feltérképezhetjük egy intézmény teljes iparjogvédelmi portfolióját. Az összetett keresést kiválasztva az egyes oltalmi formákon belül komplex keresőkérdésekre is választ lehet kapni.”

Forrás:
Megújult az online iparjogvédelmi adatbázis, Bitport.hu, 2011. június 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tegyük hozzáférhetőbbé az e-kormányzati szolgáltatásokat!

„Május 27-én a Tanács következtetéseket fogadott el a 2011–2015-ös időszakra szóló európai e-kormányzati cselekvési tervről. A cselekvési terv célja, hogy előmozdítsa az e-kormányzati (elektronikus kormányzati) szolgáltatások elterjedését mind helyi és regionális, mind uniós szinten, hogy a polgárok és a vállalkozások Európa-szerte – származási országuktól függetlenül – szélesebb körben és könnyebben férhessenek hozzá az ilyen szolgáltatásokhoz.

A cselekvési terv konkrét gyakorlati intézkedéseket sorol fel, melyek célja többek között annak biztosítása, hogy 2015-ig sokkal egyszerűbbé váljon a szociális biztonsági és az egészségügyi ellátásokra vonatkozó kérelmek beadása, illetve az ellátásokhoz való hozzájutás, a nyugdíjjogosultságok uniós tagállamok közötti hordozhatósága, vagy az, hogy Európában bárhol tanulhassunk.

Ezen túlmenően az inkluzív és elérhető e-kormányzati szolgáltatások hozzásegítik a fogyatékossággal élő személyeket és a kirekesztődés veszélyével szembenéző más csoportokat ahhoz, hogy a közigazgatással folytatott digitális interakciónak köszönhetően önállóbbá váljanak és képesek legyenek az önkiszolgáló megoldások használatára.

A vállalkozások a zökkenőmentes, határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatások segítségével könnyebben nyithatnak fiókvállalkozást vagy leányvállalatot egy másik uniós tagállamban, illetve könnyebben kínálhatják szolgáltatásaikat vagy áruikat Európa bármely pontján.

A cselekvési terv értelmében a felhasználók aktívan részt vesznek majd az online közigazgatási szolgáltatások alakításában, hogy azok a lehető legjobban megfeleljenek az igényeiknek.

Emellett a tagállamoknak az e-kormányzat területén való együttes fellépése hozzájárul majd a közforrások hatékonyabb felhasználásához és a közkiadások csökkentéséhez is. Az egyszerűbb eljárások és kommunikáció következtében csökkennek majd az adminisztratív terhek, az innovatív technológiák – úgymint az idősödő társadalom számára kifejlesztett elektronikus szolgáltatások – alkalmazása pedig javítja a szervezeti folyamatokat.

Az e-kormányzati szolgáltatások használatának további kedvező következménye, hogy általa csökken a közigazgatások szénlábnyoma.

A cselekvési terv azt a célt tűzi ki, hogy 2015-re már az uniós polgárok 50%-a és az uniós vállalkozások 80%-a használja az e-kormányzati szolgáltatásokat.

Annak érdekében, hogy ez a cél teljesüljön, a cselekvési terv különböző gyakorlati lépésekre kéri a tagállamokat: növeljék az e-kormányzati szolgáltatások ismertségét az uniós polgárok körében és alapozzák meg az azok iránti bizalmat, ösztönözzék a közösségi hálózatépítés és az olyan együttműködési eszközök alkalmazását, amelyek elősegítik a közigazgatási szervek és a polgárok közötti gördülékenyebb kommunikációt, fokozzák az e-kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatban a biztonságot és a magánélet védelmét, valamint a polgárok azokkal szembeni bizalmát.”

Forrás:
Tegyük hozzáférhetőbbé az e-kormányzati szolgáltatásokat!, Európai Unió Tanácsa, 2011. május 27.
Council conclusions on the European eGovernment Action Plan 2011-2015 (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kormány áttér az ODF formátumra

„Ma kezdődött az Országházban az Információs Társadalom Parlamentje címet viselő konferencia. Az MTI beszámolója szerint a rendezvényen elmondott köszöntőjében Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára egyebek mellett beszélt a kormányzat e területtel kapcsolatos terveiről.

A politikus többek között elmondta: most készítik elő azt a kormányhatározatot, amely rögzíti, hogy a kormányzati szférában az Open Document Format, azaz az ODF legyen a kötelezően használandó elektronikus dokumentumformátum. Ez a LibreOffice és az OpenOffice.org irodai programcsomag alapértelmezett formátuma. A tervek között szerepel az is, hogy nyílt forráskódú oktatási szoftvereket tesznek elérhetővé a közoktatási intézmények részére.

Nyitrai beszélt arról, hogy a harmadik vagy a negyedik negyedévben a kormány értékesíti a 900 MHz-es frekvenciát, amely igazi „win-win szituációt” teremt: jót tesz a szolgáltatóknak, mert hatalmas kapacitásbővítést tesz lehetővé, jót tesz a polgároknak, mert egy erősebb versenyben, csökkenő árak mellett keresik a szolgáltatók a kegyeiket, jót tesz az államnak, mert pluszbevételekhez jut. A kormány megteremtette az esélyét egy 4. mobilszolgáltató színre lépésének, amitől a verseny határozott erősödését várjuk – emelte ki, hozzátéve, hogy ha a piac nem él a lehetőséggel, akkor a rendelkezésre álló 900-as frekvenciát megkaphatják a már piacra lépett szolgáltatók.

Az MTI beszámolója szerint az államtitkár kitért arra is, hogy megalkották a Digitális megújulás részeként a magyar szélessáv-fejlesztési koncepciót, amelynek értelmében 2013-ra nem lesz olyan település Magyarországon, ahol nincsen széles sáv; valamint felhívta a figyelmet arra, hogy parlamenti vita előtti állapotban van az elektronikus hírközlési törvény komplex, stratégiai szemszögű és az európai kerettörvénynek megfelelő felülvizsgálata, és megkezdték a hálózat- és információbiztonságról, valamint a kritikus infrastruktúravédelemről szóló törvények előkészítését is.”

Forrás:
A kormány áttér az ODF formátumra, IT café/MTI, 2011. június 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Lezajlott az Információs Társadalom Parlamentjének első napja

„Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára az államtitkárság első évének értékelését követően világossá tette a kormányzat szándékát, miszerint az infokommunikációs beruházásokat nem a szállítói lehetőségek és lobbik vezérlik, hanem az állam a ide allokált forrásait közérdek szolgálatába állítja, azokat a közpolitika céljaira fordítja.

Az államtitkár elmondta: most készítik elő azt a kormányhatározatot, amely rögzíti, hogy a kormányzati szférában az Open Document Format, azaz az ODF legyen a kötelezően használandó elektronikus dokumentum-formátum; hamarosan megteremtik az e-fizetés lehetőségeit is. A tervek között szólt arról is, hogy nyílt forráskódú oktatási szoftvereket tesznek elérhetővé a közoktatási intézmények részére.

John Borras, az OASIS (Szervezet a strukturált információs szabványok fejlesztésért), Átalakuló Kormányzás Bizottságának elnöke az “átalakuló kormányzás” új megközelítési módjáról beszélt, melyben a kormányzatnak folyamatosan az állampolgárok igényeihez, illetve szükségleteihez igazodva kell gondolkodnia. Őszintén elmondta, hogy hazájában csak sok kudarcba fulladt e-kormányzati kísérlet (például nagy költséggel kialakított, de csak kevesek által használt szolgáltatások), és néhány sikeres projekt után jöttek rá erre a megoldást hozó szemléletre.

Az állampolgárok szerepének pontosítása érdekében még hozzá tette, hogy nem “nekik”, hanem “velük” kell megoldani a problémákat. Ha ehhez nincs meg minden erőforrás a kormányzatban, érdemes bevonni külső kompetenciáka, így például a vállalkozók vagy a civilek tudását.
…
Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára rövid, áttekintő képet adott a Magyary Programról, de ezt megelőzően ismertette annak alapelveit is. Végső célként egyértelműen a “jó állam” megteremtését jelölte meg, aminek eléréséhez két komplex feladatsort kell végrehajtanunk: a közigazgatás átalakítását (Magyary Program) és az igazságügyi reformot.

Az államtitkár szerint a Magyary Program célja a hatékony nemzeti közigazgatás. A programot egy folyamatosan elemzett és szükség szerint módosítandó, dokumentumnak szánják; tömör, olvasható és megérhető anyagot kívánnak átadni június 14-én a közigazgatás szereplői felé.

Záró beszédében Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kiemelte a magánérdek és a közérdek összehangolását a korábbi szembeállítás helyett. A kormányzat határozott és eltökélt szándékaként említette, a már jogszabály által is megtámogatott alapelvet, miszerint az állami feladatokat alapvetően az államnak kell megoldania.

Ennek megfelelően az állam meghatározó nyilvántartásait támogató informatikai rendszerek fejlesztését, üzemeltetést és működtetését állami intézményeknek kell biztosítania. Átmenetileg ugyan lehetnek kivételek, amikor a feladatok nem 100 százalékban kerülnek állami kezelésbe, de csak ez lehet a kiindulási elv. Záró gondolatként beszélt arról is, hogy az infokommunikációs szektor fontos a kormányzat számára, és a mint a versenyképesség javításának egyik legjelentősebb tényezőjét tartják számon.”

Forrás:
Lezajlott az Információs Társadalom Parlamentjének első napja, Bojta János, Bitport.hu, 2011. június 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egy éves az infokommunikációért felelős államtitkárság

„Egy éves az NFM Infokommunikációért felelős államtitkársága – 50 pontban az eddigi elért eredményekről:

1. Alkotmányos garanciákat adtunk az infokommunikációnak. Az új Alaptörvényünk XXVI. cikke – Európában egyedülálló módon – deklarálja, hogy a modernségnek, az új technológiai vívmányoknak meg kell jelennie az állami működés mindennapjaiban. A XXVI. cikk szó szerint így szól: „Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.“ A javaslat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért felelős államtitkárságának javaslatára került bele az új alaptörvénybe.

2. Az erősebb parlamenti érdekérvényesítés érdekében kezdeményeztük, hogy az Országgyűlés Gazdasági bizottsága hozza létre az önálló Informatikai és Távközlési albizottságot.

3. A kormány megalakulását követően megalkottuk a Digitális Magyarország vitairatát, amit széleskörű konzultációkon ismertettünk minden szakmai, iparági és civil érintettel, majd ötpárti találkozón egyeztettünk annak irányáról és tartalmáról.

4. A Vitairatból széles társadalmi és szakmai egyeztetés során megalkottuk a Digitális megújulást, ami mintegy zsinórmértékként jelzi az infokommunikációs kormányzat 2014-ig szóló terveit. A Digitális megújulás stratégiája konkrét menetrendet, határidőket, felelősöket nevesít, így a szakma, illetve a piac is előre tervezhet. 4 nagy fejezetben 83 konkrét akciótervet nevesítettünk, mely mind Magyarország és a magyar ICT-vállalkozások versenyképességét, gyarapodását szolgálja.

5. Meghoztuk a 900-as frekvencia ügyében évek óta húzódó döntést: most már biztos, hogy 2011 harmadik vagy negyedik negyedévében a kormány értékesíti a 900 Mhz-es frekvenciát. A 900-as frekvencia értékesítése igazi win-win szituációt teremt: jót tesz a szolgáltatóknak, mert hatalmas kapacitásbővítést tesz lehetővé. Jót tesz a polgároknak, mert egy erősebb versenyben, csökkenő árak mellett keresik a szolgáltatók a kegyeiket. Nem mellesleg a 900-as frekvencia értékesítése jót tesz az államnak, mert pluszbevételekhez jut.

6. Megteremtettük az esélyét egy 4. mobilszolgáltató színrelépésének, amitől a verseny határozott erősödését várjuk. Ha a piac azonban úgy dönt, nem él a lehetőséggel, akkor a rendelkezésre álló 900-as frekvenciát megkaphatják a már piacra lépett szolgáltatók.

7. A 900-as és az 1800-as frekvenciákon hamarosan megnyitjuk annak lehetőségét, hogy a szolgáltatók LTE, vagyis szupergyors mobil szélessávot építsenek ki hálózataikban.

8. Új, sávos frekvenciadíjazást vezettünk be, ami fölváltotta az elavult, az adótornyok számához kapcsolt díjazást. Ezzel tervezhetőbb és ésszerűbb költségelszámolást teremtettünk a mobilszolgáltatóknak, akiket ezzel a döntésünkkel érdekeltté tettünk az új beruházásokban.

9. Hamarosan megnyitjuk a Civil TETRA széles körű használatának lehetőségét. A TETRA zárt láncú kormányzati mobilhálózat, de civil igények esetén a polgárok számára is használhatóvá válik.

10. A Digitális megújulás részeként megalkottuk a magyar szélessávfejlesztési koncepciót. Ennek értelmében 2013-ra nem lesz olyan település Magyarországon, ahol nincsen szélessáv. Ez a törekvésünk a vállalkozók, a piac bevonásával teljesül. Minden egyes állami forint plusz egy forintot fog megmozdítani a beruházói piacon.

11. Parlamenti vita előtti állapotban van a 2003-as Elektronikus Hírközlési Törvény komplex, stratégiai szemszögű és az európai kerettörvénynek megfelelő felülvizsgálata. Az új törvény erősebb fogyasztói jogokat, és sokkal erősebb fogyasztóvédelmet garantál majd a polgároknak.

12. Az Elektronikus Hírközlési Törvény könnyebb számhordozhatóságot, sokkal erősebb fogyasztói jogokat és erősebb fogyasztóvédelmet garantál majd a polgároknak. Magyarország ebben a tekintetben hamarosan felzárkózik Nyugat-Európához.

13. Elértük, hogy a .hu domainnevek bejegyzése és használatbavételi ideje 14 napról 1-2 napra csökkenjen. Ez azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások gyorsabban, versenyképessebben képesek megjelenni az interneten, hogy ott szolgáltatásaikat és áruikat megismertessék az internetezők millióival.

14. Az Európai Unió soros magyar elnökeként elértük, hogy megszülessen a politikai konszenzus az összeurópai frekvenciahasználat területén: ennek köszönhetően a szélessáv oda is el fog jutni Európában, ahová eddig nem. Vagyis ez jelentősen növelni fogja az európai gazdaság versenyképességét.

15. Az Európai Unió soros magyar elnökeként elértük az ENISA, az Európai Hálózat-, és Információbiztonsági Ügynökség mandátumának 18 hónappal történő meghosszabbítását, vagyis megszüntettük a bizonytalansági állapotot, mely a szervezet életét jellemezte. További magyar siker, hogy az ENISA budapesti igazgatósági ülésén a Suba Ferencet választották a szervezet alelnökéül.

16. Az ENISA-döntéssel szoros kapcsolatban elértük, hogy a kritikus infrastruktúravédelem megerősítéséről és a hálózatbiztonságról tanácsi következtetéseket nyújtsunk be az Európai Tanácsnak.

17. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével együttműködve megszüntettük a mobilfizetés bizonytalan helyzetét. Április végétől több százezer honfitársunk zökkenőmentesen, továbbra is a megszokott módon használhatja a jól bevált mobilfizetési szolgáltatásokat.

18. A közpénzherdálás megszüntetése és az ésszerűség értelmében újratárgyaltuk az állam informatikai szerződéseit a közérdek maximalizálásának igényével. Ezzel 15 milliárd forintot spóroltunk meg az adófizetőknek.

19. Fölállítottuk a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget annak érdekében, hogy az államnál keletkező projektmenedzsmenti tapasztalatok ne vesszenek el, és a projektmenedzsmenti feladatok ne emésszék föl a bekerülési költségek jelentős részét.

20. Megalkottuk a Nemzeti Adatvagyon törvényt, amivel felszámoltuk azt a lehetetlen állapotot, hogy a polgárok személyes adatait sok esetben magáncégek kezelték. A törvényt közel 4/5-ös többséggel fogadta el a Magyar Országgyűlés.

21. Megkezdtük a hálózat- és információbiztonságról szóló törvény előkészítését, mert ma már milliónyi eszköz kapcsolódik a hálózatra, így a tele- és infokommunikáció teljesen átszőtte az életünket. Biztonságban kell lennie adatainknak, amikor ezeket az eszközöket használjuk és a minimumra kell szorítanunk az adatvesztés lehetőségét. Ezt szolgálja a hálózat- és információbiztonságról szóló törvény megalkotása.

22. Megkezdtük a kritikus infrastruktúravédelemről szóló törvény előkészítését, hiszen a hálózat ma sok esetben védtelen a külső behatolások ellen.

23. Állami hálózatkonszolidációt indítottunk, melynek célja, hogy a párhuzamos kapacitásokat egységesítsük és a szolgáltatási díjakat csökkentsük.

24. Megkezdtük a kormányzati informatika konszolidációját is annak érdekében, hogy a túlburjánzó és átláthatatlan rendszereket egységesítsük és olcsóbbá tegyük.

25. A kormányzati szándékoknak megfelelően egy helyre vontuk össze az informatikai üzemeltetés korábban szétaprózott rendszerét.

26. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság informatikai feladatainak szakmai felügyelete az infokommunikációért felelős államtitkárság szakmai felügyelete alá került.

27. Teljes körűen fölülvizsgáltuk a kormányzati szoftverek licensz-gazdálkodását. Ennek keretében vannak olyan beszállítók, akiknél 80%-os költségcsökkenést értünk el.

28. 2010. decemberétől – Közép-Európában először – világszinvonalú, ultragyors, akár 100 Gigabit / másodperc sebességre is képes hálózat köti össze tudományegyetemeinket a nyugati kutatóegyetemekkel. A Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet hibrid hálózata visszakapcsolta a magyar tudományos életet a nyugati és az észak-amerikai vérkeringésbe.

29. A Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet nagykapacitású szuperszámítógépeket helyezett üzembe Debrecenben és Szegeden és Pécsett, azaz a legnagyobb tudományegyetemeken. Nagy egyetemeink így újra az európai tudományos élvonalban dolgozhatnak a jövőben.

30. Pilotprogramot és tesztüzemet indítottunk be az opensource szoftverek államigazgatásban történő elterjesztéséért. A tesztek jelenleg is futnak a kormányzatban, a háttérintézményeknél, és az állami vállalatoknál.

31. Az opensource, a nyílt forráskódú szoftverek használatának elterjesztése érdekében előkészítés alatt áll az a kormányhatározat, mely rögzíti, hogy a kormányzati szférában az Open Document Format, azaz az ODF a kötelezően használandó elektronikus dokumentumformátum. Ez óriási változás a korábban használt zárt dokumentum-formátumokhoz képest.

32. Több év helybenjárás után napokra vagyunk attól, hogy megszülessen a 112-es, egységes európai segélyhívó helyzetét rendező kormánydöntés. Mostantól a 112 sokkal jobban szolgálja a magyar polgárok élet- és vagyonbiztonságát

33. Hamarosan megteremtjük az E-fizetés feltételeit. Az alkalmazás elkészült, a rendszer már működik, már csak a törvényi hátterét kell megteremtenünk egy igazán polgárbarát szolgáltatásnak.

34. Megkezdtük a papír száműzését a közigazgatásból, ennek keretében videókonferencia-rendszert állítunk fel a minisztériumok között.

35. Szakmai egyeztetést kezdeményeztünk a nemzetpolitikai miniszterelnök-helyettessel annak érdekében, hogy az infokommunikációs eszközök jobban szolgálják a nemzetrészek összetartozását, a jobb kapcsolattartást.

36. Nagy siker és hatalmas érdeklődés mellett szerveztük meg a nemzetközi EDUCATIO kiállítást, ahová még a tengeren túlról is érkeztek kiállítók.

37. Kiküszöböltük a felsőoktatási felvételi eljárás, az elektronikus jelentkezés hibáit. 2011-től biztonságosan jelentkezhetnek a diákok a felsőoktatásba az interneten keresztül.

38. Felkaroltuk Magyarország tehetségeit: szakmai, civil partnerekkel összefogva megszerveztük, és hivatalos magyar EU-elnökségi rendezvénnyé tettük a Magyar Innovációs Techshowt, ahol a közel 90 infokommunikációs megoldás közül a 21 leginnovatívabb alkotást állítottuk ki.

39. A 21 infokommunikációs innováció számára inkubációs programot indítunk, hogy a magyar tehetségeknek korszerű jogi-, menedzsment-, projektvezetési-, és marketingmegoldások álljanak rendelkezésükre.

40. A 130 éves magyar távközlés emlékére méltó módon és helyen emléktáblát avattunk, mely mostantól évtizedeken át hirdeti Puskás Tivadar és a magyar telefónia évszázados emlékét.

41. Balatonfüreden egy informális miniszteri értekezleten vendégül láttuk Európa távközlési minisztereit, hogy megállapodásra jussunk az európai frekvenciagazdálkodás, infrastruktúravédelem és az ENISA ügyében.

42. Jelenleg még külső vállalkozás biztosítja az állampolgárok számára a hatályos magyar jogszabályok megismerhetőségét a magyarorszag.hu portálon. Néhány napon belül az állam „házon belül“ oldja meg a feladatot, a Magyar Hivatalos Közlönykiadón keresztül.

43. Megkezdtük a kormányzat belső informatikai szabályozásának rendbetételét. Jogszabályi eszközökkel fogjuk kikényszeríteni, hogy a fejlesztések és az üzemeltetés területén érvényesüljenek a kiemelt biztonsági garanciák.

44. Nyár végéig új, innovatív informatikai megoldást dolgozunk ki a KSH részére, hogy a statisztikai adatgyűjtés elektronikus úton történjen, és alaposabb feldolgozást tegyen lehetővé.

45. Fejlesztjük a vállalkozások tájékoztatását szolgáló kormányzati tartalmakat. Élethelyzetre alapozott kérdésfeltevést, intelligens információszerzést biztosító rendszert alakítunk ki.

46. Nyílt forráskódú oktatási szoftvereket teszünk elérhetővé a közoktatási intézmények részére.

47. Megkezdtük egy új, a közbeszerzések támogatását szolgáló, hatékony webes portálrendszer kialakítását.

48. Megkezdtük a KÖZHÁLÓ szolgáltatás újratervezését, amivel magasabb színvonalú szolgáltatást biztosítunk az igénybevevőknek.

49. Az informatikai konszolidáció keretében az állam közigazgatási tevékenységét teljes körűen átvilágítottuk és új informatikai fejlesztési programok alapjait rakjuk le.

50. A múlt gyakorlatával szemben megteremtettük az átlátható és nyomon követhető infokommunikációs kormányzást. Egy éve folyamatosan tájékoztatjuk a szakmai és civil közvéleményt az infokommunikációs kormányzat terveiről és konkrét cselekedeteiről.”

Forrás:
Egy éves az infokommunikációért felelős államtitkárság – 50 pontban a 2010. jún. – 2011. jún. között eddig elért eredményekről, Nyitrai Zsolt, nyitraizsolt.hu, 2011. június 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyszerűállam

„ A Kormány szeretné bevonni a vállalkozókat is az adminisztráció leépítéséről szóló előkészítő munkába – ismertette Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiai államtitkár csütörtökön, a vállalkozói érdekképviseletek vezetőivel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
…
A Kormány eltökélt abban, hogy széles körben vonja be az érintetteket, azaz a vállalkozókat a csomag összeállításába, hiszen ők tudják a legjobban, hogy mely előírások hátráltatják őket üzleti tevékenységük közben. Az egyeztetés megkönnyítése érdekében a minisztérium www.egyszeruallam.hu címen weboldalt indított, ahol a vállalkozók leírhatják javaslataikat – jelentette be az államtitkár. Egész hónapos konferencia-sorozat is indul, ahol a vállalkozói műhelyek konkrét problématerületeket mutatnak majd be.

Nem csak arra várunk javaslatokat az érdekképviseletektól, hogy mi működik rosszul, hanem arra is, hogy hogyan kéne jobbá tenni a szabályozást – húzta alá.”

Forrás:
A vállalkozók is beleszólhatnak a bürokrácia-csökkentésbe, Nemzetgazdasági Minisztérium, 2011. június 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Információs Társadalom Parlamentje elnevezésű rendezvény második napja

„Az EMC Magyarország nevében megszólaló Slamovits Tibor, a kormányzati üzletág igazgatója a korábbi kormányzati megszólalásokban elhangzott célok (költségcsökkentés, javuló és bővülő szolgáltatások, növekvő biztonság, nagy adatbázisok) közötti ellentmondások feloldására tett javaslatot a “kormányzati felhő” megoldási mód előnyeinek bemutatásával.

Kiemelve a Kopint-Datorg és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) speciális helyzetét és szerepét, egy transzformációs nagy projekt vízióját mutatta meg, ami 4-6 év alatt átrendezhetné a jelenlegi közigazgatási rendszereket mind az adattárolás, az alkalmazások területén mind pedig az új, rohamosan terjedő végfelhasználói platformok befogadása terén.

A legfontosabb kérdésnek az átalakításba bevont szolgáltatások kiválasztását jelölte meg, illetve megemlítette, hogy a nemzetközi tapasztatok szerint érdemes a kisebb jelentőségű rendszerekkel elindulni az átalakítás során.
…
A nyitó előadásban először Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára fejtette ki röviden álláspontját az új stratégiával kapcsolatban. Az új alapelvként is felfogható „Mit parancsolsz, kedves gazdám?” jelmondat mellé megadta annak szakmai értelmezését, miszerint a korábbi projektindítási módszerrel szemben most új megközelítést alkalmaznak, melyben a prioritási sorrend megváltozik:

Felhasználói igények felmérése → Szabályozás → Fejlesztés, üzemeltetés

Az új megközelítéshez új fejlesztési alapelvek is társulnak, ezek között hármat emelünk ki. Az egyik az időtényező a döntésekben, a fejlesztés során és a felhasználói funkciók működése során. A másik alapvetően új szemléletet tükröző alapelv az óriási, több éven keresztül fejlesztett integrált rendszerek támogatása helyett a “distinkció” fogalommal meghatározott lehatárolt funkcionális egységekben való gondolkodás.

A harmadik a szubszidiaritás, melynek jelen esetben nemcsak az általános “mindent a maga helyén” értelmét kell tudatosítanunk, hanem ennek egyfajta kiterjesztését is a “besegítés lefelé és felfelé” elvet. Tehát az alulról érkező jó ötletek befogadására legyen kész a felsővezetés, és szükséges esetben a felső szint (kormányzat) támogassa az alsó szinteket, ha rászorulnak. Ez a gondolkodás már egy kicsit a Toyota módszer felé történő elmozdulást jelenti, ami mindenképpen üdvözölhető változás.

Az előadás végén azt is megtudtuk, hogy a korábbi stratégiák felhasználásával, az említett alapelvekre építve június végéig elkészül az e-közigazgatás fejlesztésére vonatkozó tömör, körülbelül 20 oldalas koncepció. A lényeg, amit Fekete Gábor búcsúzáskor mondott törekvéseink eredményére vonatkozóan: „Ne jó álom, hanem jó állam legyen!”
…
Ezt követően Vetési Iván, a KEKKH elnöke ismertette a NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) projekt állását és a már elfogadott koncepció lényeges elemeit. Ezek szerint az egy kártya elvét elvetették, és olyan kártyamenedzsment központot hoznak létre, melynek fő feladata az egységes nyilvántartás biztosítása és a kártya-kibocsátások koordinációja lesz. Lesznek akkreditált kártyakibocsátók, tehát ez a funkció nem lesz központosítva.

A kártyarendszerhez az állami kibocsátások esetén kötelező a csatlakozás, a civil illetve vállalkozói kezdeményezések esetén a csatlakozás önkéntes. A jogszabályi hátteret némileg módosítani kell, de minden esetben az alapvető személyes adatvédelmi jogok teljes körű biztosítása mellett. A kapcsolódó szakrendszerek saját adatbázissal rendelkezhetnek, és saját jogosultságkezeléssel biztosíthatják az adott környezetben szükséges hozzáférési lehetőségeket.”

Forrás:
Megvalósítható-e a kormányzati felhő?, Bojta János, Bitport.hu, 2011. június 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

15 milliárdot spórolt az állam az informatikai konszolidáción

„Az informatikai konszolidáció részeként az elmúlt egy évben közel 15 milliárd forint kedvezményt ért el a kormány az állam számára a meglévő szerződések felülvizsgálatával.

Fellegi Tamás, a nemzeti fejlesztési tárca vezetője Németh Zsolt jobbikos országgyűlési képviselő kérdésére, miszerint “Pontosabban mennyibe kerül az államnak a zárt forráskódú szoftverek alkalmazása, megvásárlása?” írt válaszában kifejtette: az állam éves, közel 100 milliárdos informatikai kiadásából – évente változó mértékben – 10-15 százalék közötti mértékben vásárol licenceket, licenchez kapcsolódó szolgáltatásokat, összességében több ezer informatikai alkalmazást üzemeltetve.

Az Országgyűlés honlapján olvasható válaszában a miniszter a nyílt forráskódú szoftverekről leírja: több európai ország példája is azt mutatja, hogy a közép-, de inkább hosszú távon érhető el a szabad szoftverek használatával valós értékteremtés és mérhető megtakarítás az állam számára.

A levél szerint a közigazgatásban a munkaállomás és adatbázis oldalon elsősorban zárt, míg alkalmazás szerver oldalon elsősorban és döntően már most is a nyílt forráskódú licenceket használnak. Adatbázis oldalon egyelőre nincs olyan nyílt forráskódú piaci alternatíva, amely akár a közigazgatás, akár a piaci vállalatok igényeit kielégítené, így zárt forráskódú termékekkel lehet elsősorban dolgozni – közölte a miniszter.

Fellegi Tamás szerint az informatikai platformok – zárt és nyílt formátumok – közötti váltás rendkívül megalapozott döntést, megfelelő időt és lehetőség szerint pilot projektek megvalósítását igényli, s nemcsak a költségeket, hanem a célszerűséget is vizsgálni kell. Kifejtette: a digitális megújulás cselekvési tervben kapcsolódó akcióként nevesítették a nyílt forráskódú szoftverek részarányának növelését a kormányzati informatikában.

A válasz tartalmazza azt is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárságán, más költségvetési szervekkel együttműködve folyamatban van a nyílt forráskódú rendszerek vizsgálata és gyakorlati tesztelése. Ennek nyomán megalapozott információk állhatnak majd rendelkezésre a nyílt forráskódú megoldások alkalmazási áttérési lehetőségeiről. A tesztelés hátteret biztosít az áttérést meghatározó jogszabályok előkészítéséhez is.

A válasz szerint az áttérés hatással lesz az eddigi zárt forráskódú rendszerek további alkalmazására is, amely rendszerek költségigényét a központosított közbeszerezésen keresztül eszközölt közbeszerzések nagysága is mutatja. A zárt forráskódú alkalmazásokra vonatkozó beszerzések – licenc és szolgáltatás – központosított közbeszerzésen keresztül történt, 2010-ben teljesült értéke mintegy 12,5 milliárd forint, míg a nyílt szoftverlincencekre vonatkozó közigazgatási és oktatási beszerzések értéke tavaly mintegy 558 millió forint volt.

Fellegi Tamás a képviselőnek írt válaszában közölte azt is, hogy a minisztériumokra és az egyes miniszterek irányítása, felügyelete alá tartozó szervekre egyaránt vonatkozó konszolidációs folyamat olyan területeket is érint, mint az üzemeltetési és fejlesztési feladatok teljes körű áttekintése, az informatikai szerződések felülvizsgálata. A hatalmas mennyiségű adat és információ feldolgozása jelenleg is tart. Ezek alapján lehet meghatározni azt az intézkedési tervet, amelynek eredményeként további megtakarítások várhatók, akár a zárt forráskódú alkalmazásokat érintve.”

Forrás:
15 milliárdot spórolt az állam az informatikai konszolidáción, Hirado.hu, 2011. június 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

PSZÁF: Betét- és megtakarításkereső program

„A program célja, hogy megkönnyítse a tájékozódást az egyes betéti és megtakarítási termékek piacán. A program nem tartalmazza az összes piacon elérhető terméktípust, mivel összevetésük – a szerteágazó kondíciós feltételek miatt – egyetlen programban nem valósítható meg.

A programban az alábbi terméktípusok szerepelnek:

  • Lekötött betétek
  • Befektetési termékkel kombinált megtakarítási termékek (elsősorban a betéti rész)
  • Tartós befektetési szerződés betéti része
  • Megtakarítási számla

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a befektetési termékkel kombinált megtakarítási termékek esetében csak a betéti részre vonatkozó EBKM-et tüntetjük fel a programban. A befektetési részhez kapcsolódó hozam függ a választott befektetési formától!

Ha a programban szereplő termékekkel hasonló kockázatú megtakarítás is érdekli, akkor az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (www.akk.hu) honlapján talál az állampapírokkal kapcsolatos adatokat, információkat. Az állampapírok hozama, mely szintén megtalálható az Államadósság Kezelő Központ Zrt. honlapján, összehasonlításként is szolgálhat a programban szereplő termékekkel.

A program nem helyettesíti a pénzügyi szervezeteknél történő személyes tájékozódást, de szándékaink szerint néhány egyszerű választó és szűrőfeltétel megadását követően átfogó képet nyújt az aktuális lehetőségekről. Fontos, hogy a táblázat nem ajánl egyetlen szolgáltatót, illetve terméket sem!

A program nem számolja ki a konkrét konstrukcióban elérhető hozamot, hanem a piacon megtalálható termékekről, azok igénybevételének kondícióiról, feltételeiről nyújt tájékoztatást az érdeklődő választása szerinti termékkörben.”

Forrás:
Betét- és megtakarításkereső program, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gartner: Egy válság kell ahhoz, hogy a Kormányzat 2.0 erőre kapjon, de sokkal kevesebb szükséges a meggyengüléséhez

Andrea Di Maio, a Gartner cég ismert elemzője, ausztrál tapasztalatai alapján fogalmazta meg a fentebbi szentenciát. Mint ismeretes az elmúlt év végén, ez év elején, hatalmas, pusztító árvizek tették próbára Queensland lakosságát. A telefonos ügyfélközpontok és a kormányzati webhelyek a segítséget kérők, információt keresők nagy száma miatt túlterheltekké váltak. Számos kormányzati szervezet ezért a közösségi média eszközeit (Twitter, Facebook) kezdte használni a lakosság informálására, illetve ezeket a helyeket figyelve szerzett maga is információt arról, hogy a helyzet hogyan alakul.

Az események után néhány szervezet változtatott a közösségi médiával szembeni addigi merev szembenállásán, például megengedte minden alkalmazottnak, hogy használják a közösségi média szolgáltatásait. Más szervezetek a már létező, a közösségi média használatára vonatkozó, eljárásaikat átdolgozták, hogy a nyilvánvaló előnyöket jobban ki tudják használni. Voltak olyan szervezetek is, amelyek most kezdtek ilyen rendelkezések kidolgozásába.

Azonban csaknem minden esetben nehézségekbe ütközik a válság idején megszerzett lendület fenntartása. Az árvíz idején megtapasztalt kétségbevonhatatlan előnyök ellenére a vészhelyzet idején keletkezett kezdeményezések légüres térben mozognak, nincs kapcsolatuk a szervezetek normál működését jellemző folyamatokkal. Az érintett egységek nagyjából mindent helyesen látnak, ami a közösségi média használatával összefügg, de nincsenek felkészülve arra, hogy a közösségi média fenntartható használata a szervezeti folyamatok alkalmazott-központú fejlesztését jelenti. Ezért aztán a rendkívüli helyzet múltával esetleg visszatérnek a szokásos viszonyokhoz.

Forrás:
Gov 2.0: It Takes a Crisis to Take Off, It Takes Much Less to Stall, Andrea Di Maio, Gartner, Inc., 2011. május 27.

Az esetleges további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Digitális hangyákkal védekeznének a vírusok ellen


„ Errin Fulp, a Wake Forest University informatika professzora szerint az áramhálózatok sokkal sebezhetőbbek, mint azt a biztonsági szakértők elismerik, ugyanis egyre szorosabb összefonódásuk révén egyre több behatolási lehetőséget biztosítanak a hackerek számára.
…
A Fulp csapata által kifejlesztett “digitális hangyákkal” hatékonyan lehetne védekezni az ilyen támadások ellen, és a technológia annyira ígéretes, hogy a Scientific American magazin tavaly beválogatta a tíz olyan legfontosabb technológiai újdonság közé, amelyik megváltoztathatja az életünket. Az évek óta készülő megoldást egyelőre csak kisebb hálózaton tesztelték, de az informatikusok jelenleg is azon dolgoznak, hogy a hangyák minél nagyobb területen tudjanak védelmet biztosítani.

Fulpék a hangyák viselkedése után nevezték el a technológiát. A rovarok szaglással ismerik fel egymást és az idegeneket, a szaglószervükkel tájékozódnak, és így akár tapasztalatok szerzésére is képesek. Fészekszaguk révén különböztetik meg magukat, ennek segítségével vezetni is tudják a társaikat. …
A digitális hangyák hasonlóan viselkednek, csak éppen a hálózatban vándorolnak, és a lehetséges kártevők után kutatnak. Nem statikus védelmet nyújtanak, hanem veszély, illetéktelen behatoló észlelése esetén riasztják a társaikat, akik az adott helyen összegyűlve szinte azonnal figyelmeztetik a felhasználót, hogy valami nincsen rendben. Fulp szerint több ezer különböző hangyáról van szó, mindegyik veszélyforrásokat keres. Ezek az igazi rovarokhoz hasonlóan nyomokat hagynak maguk után, vírus esetén pedig ez a “digitális szag” lesz erősebb, ami több hangyát fog odavonzani figyelemfelkeltésül.”

Forrás:
Digitális hangyákkal védekeznének a vírusok ellen, Folyó Gergely, HWSW.hu, 2011. június 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

1 Gb/s egy hónapra 20 dollár

A Hong Kong Broadband Network vállalat bejelentése szerint meghaladta a 10.000-et a szimmetrikusan (!) 1Gb/sávszélességet biztosító szolgáltatásuk előfizetőinek a száma. A vállalat célja, hogy közönséges tömegszolgáltatássá tegye ezt a sávszélességet, ezért végfelhasználóknak havi 20 hongkongi dollárt kell fizetniük érte (telefon, Internet, televízió együttes megrendelése esetén). Bár Hongkong sajátos földrajzi viszonyai (rendkívül sűrűn beépített terület) szokatlanul olcsóvá teszik az egyes lakásokig elvezett optikai hálózat költségeit, ez mindenképpen intő példa arra, hogy az élvonal hol húzódik.

Forrás:
1 Gbps for $20 a Month? That’s Cheap Broadband!, Om Malik, Broadband News and Analysis, 2011. június 2.
HKBN Surpasses 10,000 Symmetric 1Gbps Subscribers (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Itthon is be kell jelenteni az IT-biztonsági incidenseket

„Magyarországon még az idén törvénybe foglalják a távközlési szolgáltatók kötelezettségét, hogy a személyes adatokat érintő biztonsági incidensekről értesítsék a hatóságot és az érintetteket. A jogszabály alapjaiban rendezheti át a hazai IT-biztonsági állapotokat, de még csak találgatni lehet, pontosan hogyan.

Az Európai Parlament még 2009 végén fogadott el egy direktívát, amely többek között kötelezővé teszi a tagországokban működő távközlési szolgáltatók számára, hogy a személyes adatokat érintő biztonsági incidensekről értesítsék az előfizetőket és a kijelölt állami hatóságot. A direktíva értelmében a tagállamoknak 2011. május 25-ig kell törvényt hozniuk erről, Magyarországon ez egyelőre nem történt meg, de előkészítés alatt áll és várhatóan az ősszel lép életbe az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításaként. Hogy az új szabályozásnak milyen hatásai lehetnek, arról Keleti Arthurt, a KFKI IT-biztonsági stratégáját kérdeztük.

HWSW: A hazai és nemzetközi sajtóban az elmúlt hónapokban több nagy horderejű IT-biztonsági incidens is a vezető hírek közé került, a Sonytól több mint százmillió felhasználó személyes adatait lopták el, az RSA-tól pedig a kétfaktoros azonosítási megoldásukkal kapcsolatos információkat zsákmányoltak bűnözők. Magyarországon az Elender több mint tíz évvel ezelőtti feltörése óta egyetlen biztonsági incidensről sem hallani, mi lehet ennek az oka?

Keleti Arthur: Ennek az oka, hogy egyelőre semmi sem kötelezi a szervezeteket arra, hogy az IT-biztonsági incidenseket nyilvánosságra hozzák és Magyarországon nem honosodott meg az a gyakorlat sem, hogy ha szembenézünk a hibákkal, akkor jobban ki tudjuk őket javítani. Tehát sem belső motiváció, sem külső erő nem késztet senkit. Az Egyesült Államokban már 2003-ban hoztak törvényt arról, hogy a személyes adatokat érintő biztonsági incidensekről értesíteni kell az érintetteket, ezt a legtöbb állam kisebb-nagyobb eltérésekkel be is vezette, van, ahol a papíron tárolt adatokra is vonatkozik, van ahol csak az elektronikusan tároltakra.

Ezeknek az intézkedéseknek a vezérelve nem az, hogy az IT-biztonsági szakma jól összekacsinthasson és azt mondhassa, lám-lám, mi tudtuk hogy ez a rendszer sérülékeny és most be is bizonyosodott, hanem hogy a felhasználókat és az adataikat megvédjék…

Egy szóval mivel senki sem kötelezi a szervezeteket, nem tudni arról, milyen biztonsági incidensek történnek, és az érintetteket sem értesítik. Ezért üdvös erre valamilyen szabályt hozni, de ebben nem csak a szankciókat kell rögzíteni, hanem azt is ki kell kötni, hogy a szervezeteknek milyen feltételekhez kell tartaniuk magukat. Az uniós direktívában benne van, hogy a kijelölt hatóságnak azt is meg kell határoznia, mit vár el, és ennek a betartását ellenőriznie is kell – már ettől sokat javulhat az IT-biztonság, nem a szankciók miatt, hanem mert a cégek végre tudni fogják, mihez tartsák magukat.”

Forrás:
Itthon is be kell jelenteni az IT-biztonsági incidenseket, HWSW.hu, Bodnár Ádám, 2011. június 3.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve ( 2009. november 25.)
az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

A kormány a digitális írástudás erősödését szeretné elérni


„Mind az egyén, mind a vállalkozások versenyképessége szempontjából hangsúlyos szerepe van az infokommunikációnak, ezért az állam olyan konstrukciókat alakított ki, amelyek az alapszintű digitális írástudáshoz szükséges kompetenciák megszerzését segítik – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerdán Budapesten Az információs társadalom parlamentje című konferencián.

Fellegi Tamás hangsúlyozta, míg az információs technológia fejlődése megállíthatatlan, addig a társadalom fogékonysága az új megoldásokra egyelőre igen alacsony, annak ellenére is, hogy például minden harmadik meghirdetett állás feltételez digitális készségeket. Az Új Széchenyi-terv révén vállalkozásfejlesztési pályázatokkal ösztönzik a magyar gazdaság gerincét jelentő kis- és közepes vállalkozásokat arra, hogy saját versenyképességüket munkafolyamataik és informatikai eszközeik korszerűsítésével növeljék.

A kormány felismerte, hogy az információs technológiák fejlesztése egyszerre támogatja az információs társadalom megteremtéséhez szükséges infrastruktúrát, a társadalmi fejlődést, és erősíti a szociális kohéziót. Erre az árfogó szemléletmódra példa Fellegi Tamás szerint a Digitális megújulás cselekvési terv, amely 4 akciótervet és 83 konkrét intézkedést tartalmaz, amelyek mind a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését és a polgárok digitális írástudásának erősítését szolgálják.

A kijelölt intézkedések többsége a jelenlegi kormányzati ciklus végéig megvalósítható lesz. A cselekvési terv fontos része, hogy konszolidálták a kormányzati informatikát, amely korábban nem működött hatékonyan. Ezek a lépések eddig csaknem 15 milliárd forint megtakarítást eredményeztek a szolgáltatási minőség csökkenése nélkül – hangsúlyozta Fellegi Tamás.

Beszélt arról is, hogy a beruházásokra és a fejlesztésekre való ösztönzés jegyében hirdették meg a Gazdaságfejlesztési operatív programon belül azt az összesen 12 milliárd forintos pályázatot, amelynek megvalósítása révén 600 ezer állampolgárhoz, 15 ezer vállalkozáshoz és kétezer közintézményhez jut el a szélessávú internet. A kormány elkészített egy szélessáv-fejlesztési koncepciót is, amely számba veszi a piaci fejlesztések ösztönzéséhez szükséges közpolitikai, piacszabályozási és fejlesztéspolitikai eszközöket, és elősegíti a lemaradó területek felzárkózását – ismertette Fellegi Tamás.”

Forrás:
A kormány a digitális írástudás erősödését szeretné elérni, Magyar Nemzet, 2011. június 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Digitális menetrend: az eredménytábla előrehaladást mutat

„Brüsszel, 2011. május 31. – Az Európai Bizottság közzétette azt az eredménytáblát, amely  megmutatja, hogy az EU és a tagállamok milyen teljesítményt értek el az európai digitális menetrendben elfogadott célok megvalósítása tekintetében a menetrend fennállásának első évében (lásd: IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). A nyílt adatkezelésre vonatkozó stratégiájának megfelelően az Európai Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé tette az eredménytábla adatkészleteit és statisztikáit, így bárki elvégezheti a saját elemzéseit és levonhatja következtetéseit.

A digitális menetrend végrehajtásának első évében az előrehaladás általában jónak mondható, és különösen az volt az internethasználat tekintetében (az EU lakosságának 65%-a). Mindazonáltal az előrehaladás egyes területeken kiábrándító. Ilyen terület például a szupergyors szélessávú hálózatok kiépítése, ami a digitális menetrend egyik kiemelt célkitűzése. Ez annak ellenére így van, hogy tapasztalható némi előrehaladás a meglévő kábeles és rézvezetékes hálózatok fejlesztése terén.
…
A digitális menetrend 101 intézkedés (78 bizottsági intézkedés, amelyből 31 jogalkotási javaslat, és 23 tagállami intézkedés) mellett kötelezte el az EU-t, amelyek együttesen fognak lendületet adni a digitális technológiák használatának és az erre a területre irányuló beruházásoknak. Összességében a digitális menetrend intézkedései közül 11-et sikerült már megvalósítani. A 2010-ben esedékes intézkedések közül 6-ot későbbre kellett halasztani, a többi intézkedés megvalósítása többnyire a tervezettnek megfelelően halad.

A 13 fő teljesítménycélról (lásd: MEMO/10/200):
Jó előrehaladás tapasztalható a rendszeres internethasználók száma, az online vásárlás, az e-kormányzat és az alacsony energiafogyasztású világítás tekintetében.
A szélessávú internetkapcsolat elérhetősége és elterjedtsége tekintetében vegyes eredményekről beszélhetünk.
A határokon átnyúló e-kereskedelem, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) internetes jelenléte, a roaming-tarifák és a kutatási célú közkiadások terén az előrehaladás nem kielégítő.

Az eredménytáblából leszűrhető következtetések a digitális menetrenddel kapcsolatban június 16–17-én Brüsszelben tartandó találkozón (Digital Agenda Assembly) kerülnek megvitatásra.

Az eredménytábla alapján jó az előrehaladás az alábbi területeken:
Rendszeres internethasználók: az uniós lakosság 65%-ának megfelelő értéket gyorsan elérte a mutató (2015-ig 75% elérése a cél). A hátrányos helyzetű csoportok esetében (például az alacsony képzettségűek és az idősek) szintén bővült az internethasználók köre: 42%-ról 48%-ra. Ezzel elérhető közelségbe került a 2015-re kitűzött 60%-os cél. Az internetet nem használók aránya a népesség 30%-áról 26%-ra csökkent.
Internetes vásárlás: az EU állampolgárainak immár 40%-a vásárol az interneten, ide tartozik az összes internethasználó 57%-a. Az EU országai közül 8-ban a lakosságnak több mint fele vásárol az interneten.
E-kormányzat: az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat az állampolgárok 41% veszi igénybe, közülük minden második személy kitöltött űrlapokat küldött vissza online. Az e-kormányzati cselekvési terv (IP/10/1718) minden bizonnyal segíteni fog az e-kormányzati szolgáltatásokat használók arányát az állampolgárok 50%-ában és a vállalkozások 80%-ában meghatározó 2015-ös cél elérésében.
Az alacsony energiafogyasztású világítás támogatása: a a szilárdtest-világítás piaci részesedése 2010-ben 6,2%-ra nőtt (a 2009-es 1,7%-ról), ami jelentős előrelépés a világítás energiafelhasználásának 2020-ra megvalósítandó 20%-os csökkentése irányába.

Vegyes a kép az alábbi területeken:
A szélessávú internetkapcsolat elérhetősége és elterjedtsége: alapszintű szélessávú internetkapcsolat egyre több helyen, még egészen távoli vidékeken is elérhető. A nagy sebességű szélessávú internetkapcsolat kiépítése és elterjedése egyelőre viszont csupán néhány (többnyire városi) területre koncentrálódik. A Bizottság a tagállamokkal együtt dolgozik annak a stratégiának a végrehajtásán, ami révén 2013-ra minden európait alapszintű, 2020-ra pedig nagy gyors szélessávú internetkapcsolattal kell ellátni (IP/10/1142).

Nem kielégítő az előrehaladás az alábbi területeken:
Határokon átnyúló e-kereskedelem: alig, 8,1%-ról 8,8%-ra nőtt 2010-ben. A digitális menetrendben meghatározott cél szerint 2015-re az állampolgárok 20%-ának kellene határokon átnyúlóan vásárolnia az interneten. Az egységes digitális piac fejlődésének egyéb akadályozó tényezőivel együtt a Bizottság a rövidesen bemutatásra kerülő, az elektronikus kereskedelemről szóló közleményében kíván foglalkozni ezzel a problémával.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelenléte az interneten: a kkv-k 26%-a vásárol elektronikusan. Ez növekvő arány, de a kkv-knak mindössze 13%-a értékesít az interneten, (ez 2 százalékpontos emelkedés az előző évhez képest).
Roaming-tarifák: a díjak 1,5 eurócenttel csökkentek 2010-ben, de még mindig több mint háromszor magasabbak, mint a belföldi hívások díjai. A digitális menetrendben megfogalmazott cél szerint a belföldi és az EU-n belüli roaminghívások díjai közötti különbséget 2015-re nulla közelébe kellene csökkenteni.
Közkiadásból finanszírozott kutatás-fejlesztési beruházások az IKT terén: a közkiadások összege nem haladta meg az előző évi 5,7 milliárd EUR bázisértéket. Évente 6%-os növelésre lesz szükség a 2020-ra kitűzött 11 millárd EUR eléréséhez, ami a kiadások megkétszerezésének felel meg.

Eléri a Bizottság a célját?
A digitális menetrend 101 intézkedésének végrehajtása összességében jól halad. Az intézkedések közel 10%-a megvalósult, 80%-uk folyamatban van, és a maradék 10% mutat lemaradást.”

Forrás:
Digitális menetrend: az eredménytábla előrehaladást mutat, IP/11/663, Európai Bizottság, 2011. május 31.
Háttérinformációk:
Az eredménytábla a 2010 májusa és 2011 májusa közötti időszakot fedi le. Az eredménytáblát a digitális menetrend egyes szempontjaival foglalkozó online jelentések, például az e-kormányzatról vagy bizalomról és a biztonságról szóló jelentések is kiegészítik. Az eredménytáblába beépültek az egységes európai elektronikus hírközlési piac fejlődéséről szóló éves jelentéshez felhasznált adatok és elemzések (IP/10/602).

További információk:
MEMO/11/361
Az eredménytábla weboldala.
Az egyes tagállamok jellemzői, a szélessávú hálózatra, az internethasználatra, az e-kormányzatra, továbbá a telekommunikációs ágazat szabályozásának irányaira vonatkozó részletekkel elérhető a digitális menetrenddel foglalkozó weboldalon.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Okos magyar városok

„Veres Zsolt, az IBM Magyarország Kft. vezérigazgatója hangsúlyozta: a településkutatási tanulmányokat az IBM a fejlesztéseknél “kiindulópontként” használja, továbbá azok a cégek is, amelyek beruházási szándékkal jönnek Magyarországra. Mint mondta: a tanulmány arról is szól, hogy az adott várost miként lehet “attraktívabbá, jobbá tenni”; akár a lakosság, akár a befektetők szemszögéből. Az “okos város” ma már sokféle “okos technológiát” használhat, hiszen “az új információelemzési technológiák révén képesek vagyunk a különböző érzékelők és mérőműszerek által összegyűjtött hatalmas adatmennyiség értelmezésére, új összefüggések feltárására és a tudás megszerzésére” – mondta a vezérigazgató.
…
Lados Mihály, az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének igazgatója – az “Okos városok” (Smart cities) kutatás témavezetője – ismertette a tanulmány lényegi megállapításait. Elmondta: kilenc városnál – Debrecen, Győr, Kőszeg, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém – hét területre (alrendszerre) koncentrálva végezték a kutatást: emberek (egészségügy, oktatás, közbiztonság), üzleti élet, szolgáltatások, kommunikáció, közlekedés, energia és vízgazdálkodás.”

Forrás:
Okos magyar városok, Hírszerző.hu/MTI, 2011. június 2.
Lásd még:
„Smart cities” tanulmány

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyar online kereskedőtől szeret vásárolni a magyar

„Az Európai Bizottság tegnap kiadta a nemzetközösség digitális fejlődésének ütemét előíró Digitális Menetrend első, úgynevezett eredménytábláját, mely a célkitűzések fényében értékeli a tagországok eddigi teljesítményét. Internethasználatban már jól állunk, de az e-kereskedelem terén bőven van mit behozni – derül ki a jelentésből.

Az Európai Bizottság által összeállított, nyilvánosan elérhető, nagyjából 60 indikátorból felépülő eredménytábla hazánkra vonatkozó legfőbb tanulsága, hogy a magyarok továbbra is rendkívül bizalmatlanok az internetes kereskedelmi formákkal kapcsolatban, különösen, ha a kereskedés az országhatáron túlra irányul. A jelentés alapján jól látszik az is, hogy bár a vezetékes szélessávú internet-penetráció, valamint az internethasználati arányok tavaly már többé-kevésbé közelítették az uniós átlagot, a notebookos és telefonos internethasználat jócskán elmarad az átlagtól.

A jelentés szerint Magyarországon a háztartások vezetékes szélessávú internet-ellátottsága tavaly csekély mértékben átlépte a 60 százalékot, ami nem egészen tíz százalékkal marad el a 27 uniós tagállam átlagától. Emellett az ország lakosságának szintén 60 százaléka használja legalább egyszer hetente az internetet, ami ismételten közelít a 65 százalékos uniós átlaghoz. Magyarország kifejezetten jól áll a nagy sávszélességű vezetékes kapcsolatok arányát tekintve: itthon az összes vezetékes internetkapcsolat több mint 40 százaléka biztosított 10 Mbps, vagy annál nagyobb sávszélességet, ami csekély mértékben meghaladja az EU-átlagot (38,9%).

Az internethasználati szokásokat tekintve a Bizottság jelentése Magyarországgal kapcsolatban kiemeli, hogy hazánkban az internetes sajtótermékek olvasása, a saját előállítású tartalom feltöltése, az egészségügyi információk beszerzése, valamint az online audiovizuális tartalmak letöltési aránya átlag alatti az EU-s nemzetek összesítését tekintve. Az internet mobiltelefonos felhasználása az EU-s átlaghoz képest szintén lassú növekedést mutat hazánkban.”

Forrás:
Magyar online kereskedőtől szeret vásárolni a magyar, Koi Tamás, HWSW.hu, 2011. június 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kevesebb a trágárság a szlovákiai fizetős internetes portálokon

„Éppen egy hónapja vezette be kilenc szlovákiai kiadó a fizetőkaput az általuk működtetett internetes portálokon. Azóta bizonyos tartalmakért havi 2,90, illetve évi 29 eurót kell fizetni.

Tomás Bella, a rendszert működtető Next Big cég szakértője hétfőn közölte, hogy egy hónap kevés idő az alapos tanulságok levonásához. Azt azonban elárulta, hogy ezeken a honlapokon jelentős mértékben csökkent a trágár hozzászólások, a rasszista és nacionalista megnyilvánulások, valamint a szerzők grafomániájáról árulkodó, semmitmondó véleménynyilvánítások száma.

Ennek köszönhetően jóval színvonalasabb viták bontakoznak ki az egyes írások kapcsán, amelyek további jó ízlésű látogatók érdeklődését keltik fel. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy csak az előfizetők írhatnak kommenteket korlátlan mennyiségben, a többi látogató naponta legfeljebb három hozzászólást vagy blogot küldhet. – Ezen a szabályon leginkább a BBC szakértői lepődtek meg, akik elmondták, hogy Nagy-Britanniában ösztönözni kell a látogatókat, hogy írjanak, ezért csodálkoztak a mi korlátozásunkon, amelyet helyénvalónak tartunk – nyilatkozta Bella.

Egyelőre nem árulta el, hogy mennyi az előfizetőjük. Állítása szerint azonban két nap alatt teljesítették az első havi tervüket. – Semmivel sem csökkent, sőt: négy hét alatt növekedett is annak az esélye, hogy fokozatosan tömeges méretű lesz az előfizetés – tette hozzá.

Északi szomszédainknál jelenleg kilenc portál összesen harmincnégy szolgáltatásáért kell fizetni, internetes vagy hagyományos banki átutalással. Az előfizetők jelszót kapnak, amely alapján jutnak be a Piano rendszer fizetőkapuján. A befolyt összeget a kilenc kiadó az egyes portálok látogatottsága alapján osztja el egymás között.”

Forrás:
Kevesebb a trágárság a szlovákiai fizetős internetes portálokon, Szilvássy József, Népszabadság, 2011. május 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szerzői jogi reform jöhet Németországban

„A német Zöld Párt javaslatára reagálva jelentette be a német kulturális miniszter, hogy az ország szerzői jogi reformját az alkotók érdekeinek szem előtt tartásával kellene végrehajtani. A Zöld Párt olyan kulturális adó bevezetését javasolta, amely megkönnyítené a felhasználók hozzáférését a szerzői jog által védett tartalmakhoz. Bernd Neumann miniszter azonban hangsúlyozta, nem látja okát annak, hogy a felhasználókhoz igazítsák a jogszabályokat. A kulturális miniszter szerint nem terhelhető a kreatív alkotókra az online elérhető jogvédett tartalmak ingyenessé tételének költsége.

Neumann szerint olyan jogszabályok bevezetésére lenne szükség, amely bevonja az internetszolgáltatókat a kalózkodás elleni küzdelembe. A miniszter nem tartja kizártnak olyan intézkedés elindítását, amelynek keretében jogsértő magatartásukra figyelmeztetnék a kalózkodó internetezőket, és ezek eredménytelensége esetén jogi következményeket helyeznének kilátásba.”

Forrás:
Szerzői jogi reform jöhet Németországban, SG.hu, 2011. június 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

A magyar távközlési iparág gazdasági, társadalmi jelentőségének bemutatása


Az IVSZ Távközlési Tagozat megbízásából a Corvinus Egyetem E-Business Kutatóközpont 2011 áprilisában elkészített egy tanulmányt, amely a magyar távközlési iparág gazdaságban, társadalomban betöltött helyéről, szerepéről ad széles körű áttekintést. A tanulmány – melyet most honlapunkon publikálunk többek között vizsgálja a távközlési cégeknek a beruházásokban, a foglalkoztatásban, a kkv-k bevonásában játszott szerepét. Elemzi a távközlési fogyasztói árak alakulását az elmúlt tíz évben, és adatokat közöl a fogyasztói elégedettségről is.
Néhány figyelemre méltó adat a tanulmányból:

  • A távközlési szektor nemzetgazdasági szinten is jelentős mértékben, 4,2 százalékkal járul hozzá a bruttó hozzáadott értékhez.
  • Az elmúlt öt évben évente 130-150 milliárd forintot ruháztak be a magyar távközlési vállalkozások.
  • Az öt legnagyobb távközlési szolgáltató által befizetett adó és járulék mértéke 2010-ben elérte a 190 milliárd forintot. ”

Forrás:
IVSZ, 2011. május 30. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nagy e-Szignó könyv. Amit az elektronikus aláírásról tudni akartál, csak féltél megkérdezni

„Az elektronikus aláírás az informatika és a jog érdekes határterületét jelenti. Elektronikus dokumentumainkat felesleges pusztán azért kinyomtatnunk, hogy aláírhassuk őket. Ha speciális matematikai módszerek segítségével kódolunk egy dokumentumot, tisztán elektronikusan, papír használata nélkül is hiteles, jogszabályilag elfogadott aláírást helyezhetünk el rajta. Ennek jogszabályi alapjait az Európai Unióban az 1999/93/EK direktíva fekteti le, amelyet az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényünk emelt át a Magyar Köztársaság jogrendjébe. A jogszabályok által meghatározott, úgynevezett „minősített elektronikus aláírás” az EU tagállamaiban a kézzel írott aláírásokkal egyenértékű.

Könyvünkben az elektronikus aláírással, a használatához szükséges nyilvános kulcsú infrastruktúrával (public key infrastructure, PKI) és ezek gyakorlatban történő alkalmazásával kapcsolatos ismereteket foglaljuk össze. Elsősorban műszaki szempontból közelítjük a témakört, de annak jogi és gazdasági vonatkozásaival egységesen tárgyaljuk.

Bemutatjuk az elektronikus aláírás matematikai (kriptográfiai) alapjait és az elektronikus aláírás műszaki megvalósításához szükséges tanúsítványokat és a tanúsítványláncok technológiáját. Felvázoljuk a technológia működéséhez szükséges hitelesítés-szolgáltatókból és időbélyegzés-szolgáltatókból álló intézményrendszert, részletesen leírjuk, hogyan készül és hogyan ellenőrizhető az elektronikus aláírás, illetve milyen kérdésekre kell tekintettel lennünk, ha egy elektronikusan aláírt dokumentumot hitelesen kívánunk megőrizni. Kitérünk a PKI egyéb felhasználási területeire, úgymint a titkosításra és a megbízható partnerhitelesítésre (autentikációra), különös tekintettel a webszerverekkel történő biztonságos kapcsolat kiépítésére. Bemutatjuk, hogyan használható mindez a gyakorlatban, azaz milyen meglévő jogi lehetőségek vannak az elektronikus aláírás használatára, és hogyan célszerű bevezetni az elektronikus aláírást egy ügyviteli rendszerbe. Végezetül néhány elektronikus aláírás használatával kapcsolatos esettanulmányt mutatunk be, köztük a hazai elektronikus aláírás alkalmazások zászlóshajóját, az elektronikus cégeljárás rendszerét.”

Forrás:
Microsec Kft.
Könyvészeti adatok:
Cím: Nagy e-Szignó könyv. Amit az elektronikus aláírásról tudni akartál, csak féltél megkérdezni
Szerző: Dr. Berta István Zsolt
ISBN: 978-963-08-1168-2
Oldalszám: 518 o.
Kiadás éve: 2011.
Kiadó: Microsec Kft.
Letöltés: pdf (7,3 MB)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A posták lehetséges szerepe a digitális kormányzás megvalósításában

„A számítógép és méginkább az internet megjelenése nemcsak a gazdasági életet alakította át gyökeresen, de a kormányokra is egyre erősebb nyomás nehezedik az összehangoltabb, egyszerűbb működés megteremtése irányába. (OECD, 2003). Az e-kormányzat nem más, mint hogy a kormányszervek és a közigazgatás felhasználja az információtechnológia (IT) eredményeit (hálózati infrastruktúra, internet, mobiltelefónia) annak érdekében, hogy átalakítsák kapcsolati rendszerüket az állampolgárral, az üzleti szférával és a közigazgatás többi szereplőjével.

Az új típusú kapcsolatrendszer megteremtése elsősorban a kormány feladata, de a megvalósítás, az új típusú kapcsolatrendszer megteremtésében szükség van olyan közvetítő szereplőkre, akik a biztosítani tudják az ehhez szükséges infrastruktúrát és szolgáltatásokat. Nem túlzás azt állítani, hogy sok szempontból a legideálisabb partnernek tűnnek ebben a posták.

A postai ágazat óriási átalakuláson megy keresztül, nemcsak Európában, hanem az egész világon. A postákat is elérte a más szolgáltató ágazatokban már jóval korábban megkezdett liberalizációs folyamat, amellyel egyidőben a technikai változásokkal összefüggésben (e-substitution) az ágazat belső sajátosságai is átalakulnak. A postáknak tehát meg kell találniuk a helyüket a megváltozott viszonyok között, és defenzív vagy akár reaktív stratégiák helyett ezt egyértelműen proaktívan, a jövőbeli igényeknek elébe menve kell megtenniük.
A tanulmány a nyugat-európai országokra -Ausztria (Österreichische Post), Németország (Deutsche Post), Svájc (Schweizerische Post), Belgium (La Poste/De Post), Hollandia (TNTPost), Franciaország (La Poste), Nagy-Britannia (Royal Mail) és Írország (An Post)- koncentrálva igyekszik áttekinteni a fenti kérdéskör fő elemeit: (1) hogyan alakult át a posták helyzete a liberalizáció következtében; (2) milyen e-kormányzati törekvések mutatkoznak az egyes országokban; és (3) mennyiben vesznek részt a posták az e-kormányzati tevékenységben.”

Forrás:
A posták lehetséges szerepe a digitális kormányzás megvalósításában, Szigetvári Tamás, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Műhelytanulmányok 83. szám, 2009. december (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

„Smart cities” tanulmány

„ Az „élhető” városnak a következő feltételekre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen reagálni az új kihívásokra:

  • Olyan városi vezetés, amely a városlakókat helyezi a középpontba, nem pedig a szolgáltatásokat (kisebb bürokrácia, több elektronikus adat és információ, jobb kommunikáció más intézményekkel, nagyobb átláthatóság).
  • „Zöldebb” és hatékonyabb közműmenedzsment. (A technológia lehetővé teszi a folyamat minden pontjának monitorozását. Különösen hasznos a vízgazdálkodás – pl. intelligens vízmérő órák segítenek a lakosságnak a pazarlási pontok feltárásában –, a hulladékgazdálkodás, illetve a középületek hatékonyabb működtetése terén stb.)
  • Környezetbarát és biztonságosabb közlekedés (intelligens közlekedési rendszerek).
  • Jobb közbiztonság (korábbi adatok feldolgozásán keresztül előrejelző modellek kidolgozása és felhasználása; speciális kamerák használata, melyekkel az esetleges incidensek előre jelezhetők).
  • Minőségi oktatás (egyetemi számítógépes kapacitás felhőalapú megosztása más oktatási intézményekkel, dinamikusan igazodva a változó igényekhez; távoktatás és e-learning a felsőfokú és felnőttképzésben; intelligens táblák).
  • Költséghatékony szociális és egészségügyi ellátórendszer (az adatok integrálása, az egy paciensre vonatkozó információk könnyebb hozzáférhetősége).
  • Kényelmesebb és vonzóbb turisztikai szolgáltatások (pl. megfelelő információs és navigációs rendszerek online foglalási lehetőségekkel kombinálva).

Az okos vagy élhetőbb városon olyan települést értünk, amely a rendelkezésre álló technológiai lehetőségeket (elsősorban az információs és kommunikációs technológiát) innovatív módon használja fel, elősegítve ezzel egy jobb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb városi környezet kialakítását.

A városok működése hét, hálózatokból, infrastruktúrából és környezetből álló alaprendszerre épül, melyek a kulcs funkcióihoz kötődnek (IBM Instiute for Business Value, Dirks-Keeling 2009):

  • Az „emberek” alrendszer, mely magába foglalja a köz- biztonságot, az egészségügyet és az oktatást.
  • Üzleti alrendszer, mely tartalmazza a város üzleti életet befolyásoló politikáját és szabályozási környezetét is.
  • Városi szolgáltatások alrendszer.
  • Közlekedési alrendszer.
  • Kommunikációs alrendszer.
  • Vízgazdálkodási alrendszer.
  • Energiagazdálkodási alrendszer.

Elemzésünk célja 9 magyar város (Debrecen, Győr, Kőszeg, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém) „élhetőségének” több, kiválasztott dimenzióban való teljesítményének bemutatása volt. ”

Forrás:
„Smart cities” tanulmány, Horváthné Dr. Barsi Boglárka, Dr. Lados Mihály, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet/IBM, 2011. április (pdf, 31 MB)
Korábbi cikkünk:
Okos magyar városok

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

A Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzata és alapító okirata


Forrás:
1/2011 (VI. 2.) ME utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Hivatalos Értesítő, 2011/34. szám, 2011. június 2., 6577-6607. oldalak (pdf)
A Miniszterelnökség alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben), ugyanott, 6650-6651. oldalak

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság alapító okirata

Forrás:
A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben), Hivatalos Értesítő, 2011/34. szám, 2011. június 2., 6651-6653. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal alapító okirata

Forrás:
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben), Hivatalos Értesítő, 2011/34. szám, 2011. június 2., 6654-6659. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.


Comments are closed.