„Az eddig javasolt egymilliárd forintnál is több pénzt biztosítana a költségvetésben a kormányhivataloknak Tarnai Richárd KDNP-s képviselő, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője.
Módosító indítványa szerint ugyanis alultervezett az áprilisban fideszes képviselők által előirányzott összeg, amelyet az önkormányzatoktól a kormányhivatalok állományába kerülő köztisztviselők bérére adtak.

Tarnai szerint nem számoltak azzal, hogy mivel a szabálysértési hatáskör új feladatot jelent a kormányhivataloknak, új irányítási és infrastruktúra-rendszert is ki kell alakítani, s ennek többletköltségei vannak. A KDNP-s javaslat elfogadásához a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges”

Forrás:
Tarnai Richárd: Több pénz kell a kormányhivatalokra, ETK Önkormányzati Klub/MTI, 2012. május 11.

„2012. május 31. csütörtök, 09.30 – 15.00 óra

A hatékony közigazgatás nem képzelhető el a megfelelően működő belső kontroll rendszer nélkül. Ennek kialakítása a szervezetek vezetőinek felelőssége, amelyet folyamatosan változó jogszabályi környezetben, új módszertanok mellett kell megvalósítani. Komoly kihívás, úgy érezzük, a szakma még nincs mindenhol megfelelően felkészülve a feladatok magas szintű ellátására. Konferenciánkkal mind a vezetők, mind a belső ellenőrök, könyvvizsgálók számára szeretnénk segítséget nyújtani a gyakorlati munkát segítő előadásokkal, konzultációkkal.

Témánk a belső kontrollok gyakorlatban, a változó jogszabályok, célkitűzések és módszertanok figyelembe vételével. A programot úgy állítottuk össze, hogy az előadások konkrét segítséget nyújtsanak a feladatok elvégzéséhez, újszerű módon, a megvalósításra koncentrálva. Elsősorban az önkormányzati szakemberek munkájához szükséges információkra koncentrálunk, de a központi közigazgatás valamennyi résztvevője hasznosíthatja az itt megszerzett tudást. Május 31-én a Best Western Hotelben szervezett konferenciánkon áttekintjük a belső kontroll rendszerrel kapcsolatos új elvárásokat, és több, a hasonló rendezvényeken csak elvétve előforduló, de rendkívül fontos, nélkülözhetetlen ismeretet nyújtó témakört is.

Németh Edit az NGM főosztályvezetője, a jogszabályváltozásokból adódó feladatokat foglalja össze, a kontroll rendszer felépítésének, működtetésének területén. Gyüre Lajosné számvevő osztályvezető-főtanácsos, Állami Számvevőszék képviseletében a belső kontrollok és a gazdálkodás összefüggéseiről tart előadást.

A szünet után tájékoztatást adunk az önkormányzati törvény változásáról, az új működési rendszer ma ismert elemeinek körbejárásával, a járási rendszerről rendelkezésre álló információk összefoglalásával. Vendégünk Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke.

Ezt követően Janza Péter az állami – önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervek ellenőrzéséről, Saly Ferenc pedig a szabályzatkészítés, aktualizálás, valamint a folyamatleírások kérdéseiről tart előadást, egy konkrét példán keresztül bemutatva a tennivalókat.

Várjuk jelentkezésüket a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezete és az ETK Önkormányzati Klub közös konferenciájára!

PROGRAM
09.30 –09.40 Megnyitó
Kollár Róbert elnök, Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete

09.40 – 11.00 A belső kontrollokra vonatkozó új és várható jogszabályok alkalmazása. Kérdések, konzultáció
Előadó: Németh Edit főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium, Államháztartási Belső Kontrollok Főosztály

11.00 – 11.45 A belső kontrollok és a belső ellenőrzés szerepe az önkormányzati gazdálkodás kockázatainak csökkentésében az ÁSZ ellenőrzések tapasztalatai tükrében
Előadó: Gyüre Lajosné számvevő osztályvezető-főtanácsos, Állami Számvevőszék

11.45 – 12.00 Kávészünet, kapcsolatépítés

12.00 – 12.30 Amit ma az önkormányzati rendszer változásairól tudni lehet. A járási rendszer.
Előadó: Schmidt Jenő elnök, Települések Országos Szövetsége

12.30 – 13.00 Önkormányzati és intézményi tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzésének sajátosságai
Előadó: Dr. Janza Péter, Belső ellenőrzési főosztályvezető, Budapest Főváros

13.00 – 13.30 A szabályzatok – folyamatleírások aktualizálásának, a kockázatok meghatározásának és a kontrollok beépítésének összefüggései (egy konkrét példán keresztül bemutatva)
Előadó: Dr. Saly Ferenc ny. főtanácsos…”

Forrás:
ETK Önkormányzati Klub: Országos szakmai konferencia a közszféra ellenőrzési szakemberei részére – A belső kontrollok az új szabályozási környezetben, ETK Önkormányzati Klub, 2012. május 15.

„Mi változik júliustól?

Jelenleg ha pénzt utalunk egyik bankszámláról a másikra, két pénzforgalmi szolgáltató (két bank) ügyfelei közötti átutalás jelenleg csak a következő munkanapon érkezik meg a kedvezményezetthez, ha a banki benyújtási határidőn belül (általában 16 óráig) kezdeményezik az átutalást.

2012. július 1-jét követően az elektronikus úton (interneten, elektronikus banki rendszeren vagy telefonon keresztül, de nem faxon) az aznapi teljesítésre meghirdetett végső benyújtási határidőn belül benyújtott belföldi forint átutalási megbízás még aznap teljesül. Tehát a megszokotthoz képest egy munkanappal rövidül a belföldi forint átutalás teljesítési ideje. Július 1-jét követően az elektronikus úton indított belföldi forint átutalás a befogadástól számított 4 órán belül eljut a kedvezményezett ügyfél bankjához. A 4 óra az átutalások teljesítésének maximális idejét jelenti, az átlagos átutalási idő (alapesetben) várhatóan ennél kevesebb lesz.

Az aznapi végső benyújtási határidő után (jellemzően kb. 15.30-16 óra után, de ez pénzforgalmi szolgáltatónként különböző időpont lehet) beadott megbízások másnap reggel teljesülnek.

Miért lesz ez jó?
Az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közös tájékoztatása szerint a lakossági ügyfelek számára a legfontosabb előny az, hogy felgyorsul a bankok között elektronikus úton kezdeményezett belföldi forint átutalások teljesítése. Ennek köszönhetően elegendő lesz az ilyen elektronikus átutalásokat a fizetési kötelezettség esedékességének napján elindítani, vagyis az átutaló egy nappal tovább használhatja a pénzét. A 4 órás szabály ezért megszünteti az egy munkanapnyi kamatveszteséget. A kedvezményezett (azaz az, akinek utaltunk) számára pedig azért pozitív a változás, mert a korábbinál sokkal gyorsabban juthat a pénzéhez.

2012. július 1-jét követően a pénzforgalmi szolgáltatók a végső benyújtási határidő után (például este vagy hétvégén) benyújtott tételeket csak a következő munkanap reggelén fogják leterhelni, így azok addig is az ügyfél számára fognak kamatozni.

A 4 órás szabályt minden olyan, az átutaló által elektronikusan indított és forintban történő belföldi forint átutalásra kiterjed, amelyeknél mind az átutaló, mind a címzett pénzforgalmi szolgáltatója Magyarországon működik. A lehetséges átutalási típusok: egyszeri átutalási megbízás, csoportos átutalási megbízás, rendszeres (állandó) átutalási megbízás. Ezen túlmenően minden bank maga dönti el, hogy egyes, nem elektronikusan benyújtott átutalási megbízásokra is kiterjeszti-e a napközbeni átutalás lehetőségét. Elektronikus benyújtásnak minősül az interneten, az elektronikus banki rendszeren benyújtott megbízás vagy telefonon megadott rendelkezés.

Fontos tudni, hogy a 4 órás szabály egyelőre nem terjed ki egyetlen beszedési fajtára sem, ezért a csoportos beszedések, a felhatalmazó levélen alapuló beszedések, a váltóbeszedések, a csekkbeszedések, a határidős beszedések és az okmányos beszedések esetében a teljesítési határidők nem változnak. A beszedések és a mostani körből kimaradó átutalások napközbeni elszámolására várhatóan 2015-től lesz lehetőség.

Mennyibe kerül nekünk mindez?
A bankok egyedileg fogják határozták meg a napközbeni átutalásokra felszámított díjat, azt április végén nyilvánosságra hozták – érdemes tehát bankunk ügyfélszolgálatán érdeklődni arról, mennyibe is kerül mindez. A lapunk által megkérdezett bankok szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, nem számítanak fel külön díjat a júliustól esedékes változások miatt, így ha például eddig díjmentesen utaltunk netbankunkon keresztül, ez valószínűleg továbbra is így marad.”

Forrás:
Hamarabb jön a fizetés, villámgyorsan utalunk júliustól, Pénzcentrum.hu, 2012. május 14.

„A magyar vállalatok elsősorban költségcsökkentésre használják a felhő (cloud) alapú informatikai megoldásokat. A szervezeti működést megújító, stratégiai jelentőségű alkalmazások még ritkábbak – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Információs Erőforrás Menedzsment Kutatóközpontja és az IFUA Horváth & Partners felméréséből, amelyet a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége támogatott.

A felmérés kimutatta, hogy a vállalatok informatikai fejlesztéseinél az egyik legfontosabb szempont a költségcsökkentés: a cégek több mint felénél van ilyen célú, kiemelt stratégiai akció, és további egyharmaduknál folynak kisebb kezdeményezések ezen a téren. Nem véletlen tehát, hogy a felhő alapú alkalmazásoknál is azok viszik a prímet, amelyekkel elsősorban spórolni lehet. Az infrastruktúra jellegű szolgáltatások tartoznak ide: az elektronikus levelezést a cégek 33 százaléka, az irodai rendszereket (például a szövegszerkesztőt) 28 százaléka, a szerverkapacitást 27 százaléka vitte cloudba. A szolgáltatásként vásárolt szoftverek (Software as a Service, SaaS) népszerűsége ennél jóval alacsonyabb, többnyire a 20 százalékot sem éri el. Felhő formában jelenleg ügyfélkapcsolati (Customer Relationship Management, CRM) rendszereket használnak a legkevesebb helyen (11 százalék), ugyanakkor a cégek ezekben látják a legnagyobb perspektívát: a vállalatok 14 százaléka tervezi, hogy az idén vagy jövőre elkezdi egy ilyen rendszer bevezetését.

Bár a felhő alapú SaaS rendszereket használó cégek aránya még viszonylag alacsony, egyre több helyen értik meg, hogy egy ilyennek a bevezetése nem a meglévő megoldás kidobását jelenti. „Akkor célszerű például egy vállalatirányítási (ERP) rendszerre felhő alapú megoldást választani, amikor a vállalat bővül, mondjuk nyit egy új telephelyet külföldön, ahol még alig vannak IT szállítói-tanácsadói kapcsolatai, de minél előbb meg akarja kezdeni a működést. Felhő alapú rendszer esetén nem kell foglalkozni a kiépítéssel, hanem napokon, de legfeljebb heteken belül üzemképes, kész megoldást lehet kapni a cloud szolgáltatótól” – hívja fel a figyelmet az előnyökre Mezei Szabolcs, az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadója…”

Szerkesztői megjegyzés:
Itt alaposan össze lettek keverve a dolgok… az elektronikus levelezés, irodai rendszerek IS a szoftver-mint-szolgáltatás körébe tartoznak!

Forrás:
Felhővel spórolnak a cégek – a Corvinus Egyetem és az IFUA felmérése, IFUA Horváth & Partners, 2012. május 14. (pdf)
Cloud computing, Wikipédia

„Átmenetileg nem tudja finanszírozni intézményeit a veszprémi önkormányzat, likviditási hitel felvételére kényszerül – mondta Scher Ágota, az önkormányzat pénzügyi irodavezetője.

Az MTI azért kereste meg az önkormányzatot, mert a helyhatóság levelet küldött a megyeszékhely szociális, oktatási és kulturális intézményeinek, e szerint “Veszprém megyei jogú város önkormányzata likviditási nehézségek miatt az intézményei részére átmenetileg a pénzügyi keretet nem tudja biztosítani, ezért további értesítésig az önkormányzat által nyújtott finanszírozás szünetel”. Mint írták, az intézmények ezen időszak alatt kiadásaikat csak a saját bevételeikből tudják fedezni.

Takarékos gazdálkodásra szólították fel az intézményeket; gazdálkodjanak fegyelmezetten, lehetőség szerint extrakiadásokat ne tervezzenek, csak olyan kiadásokkal számoljanak, melyek a saját bevételeikből megoldhatók – magyarázta a pénzügyi irodavezető.

Az önkormányzat bevételei az állami bevételekből, a normatív állami támogatásból, az adóbevételekből, az ingatlanértékesítési bevételekből, illetve a hitelből állnak – folytatta a szakember, hozzátéve: az adóbevételek megérkeztek, az ingatlanértékesítések most vannak folyamatban. A költségvetésben jelentős összeg, 780 millió forint az ingatlanértékesítésből származó bevétel, az ingatlanok nagy részére már van érdeklődés – tájékoztatott Scher Ágota. Közlése szerint a likviditási hitelszerződést – hárommilliárd forintról – hamarosan megkötik egy pénzintézettel.

A közalkalmazotti béreket kifizették, a járulékok rendben vannak, a hiteltörlesztést, kamatok fizetését rendezték, “komoly aggodalomra nincs ok” – mondta a pénzügyi vezető.”

Forrás:
Likviditási hitelt vesz fel Veszprém, HVG.hu/MTI, 2012. május 15.

„A 2010 decemberében nyilvánosságra hozott Digitális Megújulás Cselekvési Terv egyik kiemelt stratégiai célja a szélessávú infrastruktúra fejlesztése, amely minden vállalkozás és háztartás számára biztosítja a korszerű szélessávú lefedettséget.

Erre többek között azért is van szükség, mert egyre több felhasználó, egyre több csatornán, egyre több eszközön és szolgáltatás segítségével egyre több tartalomhoz és alkalmazáshoz fér hozzá, ez pedig infrastrukturális szűk keresztmetszetek kialakulásához vezet.

Ezért határozta el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel karöltve, hogy egy pályázati konstrukció keretében biztosít forrást azon szűk keresztmetszetek felszámolására, amelyek a jelenlegi hálózati infrastruktúra kapacitása és a megnövekedett felhasználói igények között fekszenek.

Az államnak ezen a területen az a felelőssége, hogy megteremtse és egyensúlyban tartsa a kereslet-kínálati viszonyokat és ezzel tartósan hozzájáruljon a magyar gazdaság versenyképességének javulásához. A pályázat hozzájárul ahhoz, hogy az európai digitális menetrendben foglalt kötelezettségvállalásnak megfelelően az ország teljes területén nagy sebességű szélessávú infrastruktúra kerüljön kiépítésre 2013-ig.

Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása című (GOP-2012-3.1.2 kódszámú) pályázati kiírás alapvető célja, hogy a beruházás keretében valamennyi kistérség még el nem ért településéig épüljön ki az optikai körzethálózat.

Jelen kiírásra csak az NMHH nyilvántartásában szereplő, elektronikus hírközlési tevékenységet folytató vállalkozások pályázhatnak.

A konstrukció keretében megvalósuló projektek támogatására 20 milliárd forint áll rendelkezésre a 2011-13. évekre. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 10 millió, maximum 3 milliárd forint lehet.

A pályázatok benyújtása 2012. május 14-től – 2012. július 31-ig lehetséges.”

Szerkesztői megjegyzés:
Ezt olvassuk a Pályázati felhívásban:

„Továbbá a megépült infrastruktúrának, illetőleg az infrastruktúrán elérhető szolgáltatásnak az alábbi követelményeket kell teljesítenie:
f) Nyílt hozzáférés biztosítása
Az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályoknak a szélessávú hálózatok kiépítésére vonatkozó európai uniós iránymutatás (a Bizottság 2009/C 235/04 számú közleménye) a közfinanszírozással szerzett előny ellensúlyozása érdekében előírja, hogy az állami támogatással létrehozott hálózat erőforrásait a nyílt hozzáférés (open access) követelményei betartásával kell a piac szereplői számára hozzáférhetővé tenni, beleértve, és az egyes erőforrásokra értelemszerűen alkalmazva a helymegosztást, a teljes átengedést, a bitfolyam hozzáférés adott körülmények között ésszerű módját, például a közeli bitfolyam hozzáférést. Továbbá biztosítani kell az adott területen különböző technológiájú hálózatokat üzemeltető szolgáltatók szabványos felületeken történő hozzáférési igényeinek kielégítését.
Az iránymutatás szabályainak megfelelően a támogatás kedvezményezettje (a pályázat keretében megépülő hálózat tulajdonosa és/vagy üzemeltetője) – gazdaságilag és műszakilag indokolt igény esetén, az egyéb szabályozási kötelezettségek sérelme nélkül – nem tagadhatja meg
* a megépült hálózati szakaszok tekintetében a nagykereskedelmi hozzáférést és – amennyiben a kapacitások ezt lehetővé teszik – a sötét szál átengedését;
* a kiépülő települési aggregációs pontok tekintetében a helymegosztást a támogatott hálózati elemekhez való hozzáférést, a közös eszközhasználatot, illetve az adott területen különböző technológiájú hálózatokat üzemeltető szolgáltatók szabványos felületeken történő…”

Ez nagyon fontos feltétel, de teljesen nyilvánvalóan az infrastruktúrát építő, birtokló cégek azzal fogják elhárítani a konkurenciát, hogy nincs szabad szabad kapacitásuk sötét szálból. A nagykereskedelmi hozzáférés üzleti modelljét tekintve, pedig semmilyen követelmény nem fogalmazódott meg. Így közpénzből, kistérségi szinten is, olyan struktúra épülhet ki, amelyiket nem a verseny fog jellemezni. A nagyon hosszú időre, szabadon bérelhető sötét szál a távközlési versenypiac kulcsfontosságú előfeltétele.

Forrás:
Május 14-től pályázható a szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása érdekében kiírt pályázat, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2012. május 14.
Kapcsolódó dokumentumok (tömörítve, egyben)
Lásd még:
Dark fibre, Wikipédia
Open-access network, Wikipédia

„A lakcímnyilvántartás rendszerének felülvizsgálatát javasolja az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté szerint nem egyértelmű a jogszabály, nem igazodnak el benne az állampolgárok. A lakcímnyilvántartással kapcsolatos vizsgálati jelentésében a jogbiztonságot hiányolja.

Rengeteg panaszt kapott Szabó Máté olyan emberektől, akik nem tudtak a nyilvántartás szerinti lakóhelyet létesíteni. Többen arra panaszkodtak, hogy a szállásadójuk nem járul hozzá a bejelentkezéshez, de volt, aki azt sérelmezte, hogy rendszeresen kap ismeretlen embereknek címzett leveleket.

Komoly fogalomzavar van a lakcímnyilvántartással kapcsolatban, például a közhiedelemmel ellentétben állandó és ideiglenes lakhely nincs, a jogszabály lakó és tartózkodási hely között tesz különbséget – mondta az alapvető jogok biztosának szóvivője, Bassola Eszter. A lakóhely az, ahol az ember életvitelszerűen él. Ez egy albérlet is lehet, az erre vonatkozó szabályokat is rosszul tudják.

Az a hely, ahol a polgár életvitelszerűen él – függetlenül attól, hogy saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlanról van szó – lakóhelynek minősül és akként is kell bejelenteni az okmányirodában. Abban az esetben pedig, ha valaki a lakóhelye mellett három hónapot meghaladóan más helyen is él – például a munkája miatt -, oda is be kell jelentkezni, tartózkodási helyként jelölve meg az adott címet. Mind a jegyzők, mind pedig az emberek részéről téves magatartás volt az, amikor a bérleményt nem lakóhelynek, hanem tartózkodási helynek jelölték meg, lakóhelyet pedig nem jelöltek meg a nyilvántartásban, a tartózkodási hely ugyanis csak kiegészítő jellegű.

Téves a szállásadók magatartása is, akik megakadályozzák a bejelentkezést. Általános tapasztalatok szerint sok lakástulajdonos azért nem járul hozzá bérlőjének a lakásba való bejelentkezéséhez, mert attól tart, hogy emiatt a későbbiekben nem fogja tudni őt onnan eltávolítani. A kettő között azonban nincs összefüggés – hangsúlyozza az ombudsman, a lakcímbejelentés ténye ugyanis önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. E jogokat ugyanis nem a lakcímbejelentés, hanem valamely más jogviszony például lakásbérlet keletkezteti.

A hatóságoknál is találkozott téves jogértelmezéssel az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté a jogszabály felülvizsgálatát kérte a közigazgatási minisztertől, több ponton.

Szabó Máté megállapítása szerint a lakcímnyilvántartás nem közhiteles nyilvántartás, mert a téves jogértelmezés miatt nem naprakész adatokat tartalmaz. Az ombudsman felkérte az adatvédelmi hatóság elnökét, hogy vizsgálja meg a nyilvántartást.”

Forrás:
Megszüntetnék a káoszt a lakcímnyilvántartásban, Windisch Judit, InfoRádió, 2012. május 13.

„A közigazgatási tárca által tervezett hét körzet helyett kerületi szinten szerveződhetnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az erről szóló módosító indítványt.

A javaslatot a kormánypártok fővárosi polgármesterei mellett egyéni képviselőként Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is aláírta, a Ház pedig elfogadta.

Az indítvány a járások kialakításáról szóló törvényben mindenhol, ahol szükséges, a fővárosi körzeti hivatal kifejezést kerületi hivatalra változtatja, és rögzíti, hogy a budapesti kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek, illetékességi határuk pedig megegyezik a kerület közigazgatási területével.

Az indoklás szerint Budapesten az államigazgatás legalsó szintjének ma és hosszú távon is a kerület tekinthető a legalkalmasabbnak. A kerületek átlagos lakosságszáma nem indokolja, hogy a kerületeknél akár kisebb, akár nagyobb területi egységekben szervezze meg az állam a járásokhoz telepíteni tervezett államigazgatási hatásköröket.

A nagyobb területre szerveződő körzeti hivatalok tervét a fideszes előterjesztők azért vetették el, mert azok infrastruktúrája jelenleg nem létezik, kialakításuk pedig jelentős beruházásokat és plusz forrásokat igényelne, továbbá nem feltétlenül jelentene megtakarítást hosszú távon sem. Hozzáteszik azt is, hogy a kerületeknél nagyobb egységek növelnék az ügyintézésre fordított időt.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium eredetileg hét járási körzetre osztotta volna fel a fővárost, ezt azonban a kerületi polgármesterek ellenezték. Február végén Navracsics Tibor azt mondta, ha a fővárosi polgármesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kerületben legyen járási hivatal, “meghajlik” az akaratuk előttük, ám igyekszik meggyőzni őket, hogy nem ez a legjobb megoldás.

A járások kialakításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosítások elfogadásáról egy hét múlva dönthet a parlament.”

Forrás:
Járások helyett kerületi hivatalok lesznek Budapesten, HVG.hu/MTI, 2012. május 14.

„Parázs hangulatban tartották meg a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara területi tisztújító közgyűléseit az utóbbi hetekben, a szakembereknek elegük lett ugyanis abból, hogy a rendőrség nem fizet a munkájukért, sőt újabban visszafogják a kirendeléseket – írja a csütörtöki Népszava.

A rendőrség tervszerűen csökkenti, visszafogja a szakértői kirendeléseket – hangzott el a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara (BISZK) küldöttgyűlésén – értesült a lap a szervezet beszámolójából. Ennek egyik oka, hogy már így is régóta és jelentős összegekkel tartoznak a szakértőknek, másfelől a költségvetési megszorítások érintik a testületet is. A szakértőn való “spórolás” azonban megbosszulhatja magát, hiszen sérül a bizonyítási eljárás, ami pedig alkotmányossági visszásságot is eredményezhet – hívja fel a figyelmet a lap.

Felvetődött, hogy a BISZK megelőlegezi tagjainak az elhúzódó kifizetésű – elsősorban rendőrségi – szakértői díjakat. Turán Zsolt elnök kalkulációkat készít ennek a megoldásnak a pénzügyi lehetőségéről. A kirendelések számának csökkenése ügyében pedig tárgyalnak a rendőri vezetéssel. Hasonló gondokról számoltak be a vidéki szakértők is.

Hogy összességében mennyi pénzről lehet szó, arról ma még csak becslések vannak, de a lap szerint akár a százmilliós nagyságrendet is elérheti az adósság. Az ORFK a Népszavának két hét múlva ígért összesítést. Hogy mikor fizetnek, azt nem tudták megmondani, de azt ígérik, hogy májusban mindenképpen kiegyenlítik az összes számlát. A kormány jóváhagyott ugyanis a Belügyminisztérium számára egy egyszeri anyagi támogatást, amelyből a rendőrség 7,8 milliárd forintot kap. Ebből az összegből egyenlíti ki a szakértők járandóságát és más elmaradásait is.”

Forrás:
Nagy összeggel tartozik a rendőrség a szakértőknek, HVG.hu (MTI/Népszava), 2012. május 9.

„A Canon Europe – az ICM által lebonyolított – kutatás eredményeiről számolt be, amely rávilágít az adatbiztonság növekvő fontosságára. A páneurópai kutatás úgy találta, hogy a fogyasztók részéről komoly bizalomhiány mutatható ki az adatvédelem területén, illetve rávilágít, milyen potenciális negatív hatásai lehetnek az adatvesztések kötelező nyilvánosságra hozatalának, amint azt az Európai Bizottság törvénykezési reformjavaslatai tartalmazzák. A tanulmány hangsúlyozza továbbá, mennyire fontos, hogy a szervezetek megtegyék a megfelelő óvintézkedéseket az adatvesztések elkerülése érdekében. A felmérés szerint a fogyasztók 76 százaléka valószínűleg otthagyna egy céget vagy szolgáltatót, ha attól kiszivárogna valamely személyes adata. A legnagyobb aggodalom a hitelkártya- vagy banki adatok kiszivárgását övezi (48%).

A fogyasztók mindössze 12 százaléka gondolja úgy, hogy a szervezetek eleget tesznek személyes adataik védelméért. Amikor azonban céget vagy szolgáltatót választanak, akkor még mindig előrébb rangsorolják a költségeket (64%) mint a személyes adatok biztonságát garantáló eljárásokat (30%).

Az is kiderült, hogy míg aggasztják őket az adatvesztések, a legtöbben csak a biztonsági záradék legfontosabb részeit olvassák el (36%), mindössze 19 százaléknyian olvassák el az összes kapott biztonsági információt, míg az emberek 13%-a egyáltalán nem olvassa el a biztonságról szóló részt…”

Forrás:
A felhasználók szerint a szolgáltatók nem védik kellő képpen adataikat, IT-Extreme, 2012. május 9.

„Az Európai Unió meggyanúsította a Slovak Telekomot, a Deutsche Telekom leányvállalatát, hogy tisztességtelen eszközökkel kiszorítja a távközlési piacról a versenytársakat.

Az unió versenyhatósága kedden felszólította a két társaságot, hogy három hónapon belül foglaljon állást a hivatal megállapításaival kapcsolatban.

A bizottság szerint a szlovák távközlési szolgáltató nem biztosított korlátlan hozzáférést hálózatának egyes részeihez és méltánytalanul magas nagykereskedelmi árakat számított fel.

A bizottság azt is közölte, hogy a Deutsche Telekom “a két vállalat közti kapcsolat természete és mértéke következtében felelőssé tehető leányvállalata viselkedéséért”.

A Deutsche Telekom a Slovak Telekom részvényeinek 51 százalékát birtokolja.”

Forrás:
Kiakadt az EU a Deutsche Telekom szlovák cége miatt, HVG.hu/MTI, 2012. május 08.

„Hosszasan részletezte az előző kormányzat és vezetés hibáit tegnapi sajtótájékoztatóján Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke azt indokolva, miért kell ismét gyorsítaniuk az uniós támogatási rendszert.

Mint mondta, a kormányváltás előtt tömegével születtek a felelőtlen döntések. Számos, uniós forrást elnyerő beruházásról szerinte már akkor tudni lehetett, hogy a megvalósításával gondok lesznek. Közben felrótta, hogy a támogatási keret mindössze hat százalékát fizette ki az előző vezetés, miközben ők 26 százaléknál tartanak; hogy a szerződéskötések száma a jelenlegi heti 195-tel szemben 103 volt, a heti kifizetés a mostani 16,5 milliárd forinttal szemben pedig csak 5,5 milliárd. Sok más mellett azt is említette, hogy rendbe kellett tenniük a közbeszerzések területét, olyan nagyprojekteket örököltek, amelyek miatt viták vannak és voltak az Európai Unióval.

De kaptak rendesen a pályázók is, akik önhibájukból, vagy azon kívül, nem valósítják meg elég gyorsan a fejlesztéseiket. – Egy átlagos projekt élettartama eddig, az ötlettől a megvalósításig körülbelül 650 napot foglalt magába – mondta Petykó Zoltán.

– Ebben benne vannak azok is, amelyek néhány hónap alatt befejeződtek, és azok a nagyprojektek, kiemelt fejlesztések is, amelyek esetében a különböző hatósági engedélyeken, a régészeti feltárásokon át, a közbeszerzési eljárásokon keresztül egészen a gyakran önmagában is hónapokig tartó teljesítési igazolások megszerzéséig számos faktor nehezíti a pénzek kifizetését. Mint az elnök mondta: a közhiedelemmel ellentétben nem az NFÜ folyamatai, hanem rajta kívül álló eljárások, engedélyezések és egyéb szabályozások miatt nyúlnak el a pályázatok.

A ki nem fizetett számlák esetében is főképp a pályázók a hibásak az elnök levezetése szerint. Mint mondta, jelenleg 152 milliárd forint kifizetési kérelem van bent az NFÜ-nél, amely összegnek csupán a fele késik az intézményrendszer miatt, a ki nem fizetett számlák másik fele a pályázók lelkén szárad. Ennél is rosszabb a helyzet, ha azt nézzük, mennyi számlának kellene bent lennie az NFÜ-nél, ha a fejlesztések az eredeti ütemben haladnának. Mintegy 700 milliárd forint kifizetési kérelem nem érkezett még be az NFÜ-höz, azaz ennyivel késnek a pályázók. A számlaösszeg 48 százaléka az államháztartáson belülről (önkormányzatoktól, egyetemektől) jönne, 37 százaléka az 500 millió forint feletti támogatást elnyert vállalkozásoktól és nonprofit szervezetektől, 15 százalékát meg az 500 millió forintnál kevesebb uniós pénzt elnyert cégektől, nonprofit szervezetektől várják.

Petykó Zoltán úgy véli, az előbbi fejlesztések esetében baj van a projektmenedzseléssel. Kijelentette: – Nem engedhető meg, hogy egy önkormányzati projekt azért nem tud előrelépni, mert az adott önkormányzat valamelyik hivatala nem képes betartani a törvény által megszabott határidőket. Támogatni csak aktív pályázókat lehet!

Ezért indítják el hamarosan az új projektfelügyeleti rendszerüket, amikor is külső szakértők és pályázatíró cégek adnak szakmai tanácsokat a rosszul álló fejlesztésekhez. Emellett – mivel tudják, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete mennyire rossz – létrehoznak egy állami önerőalapot a helyhatóságok számára, 109 milliárdos keretösszeggel. De mint Petykó mondta, 50 milliárd forinttal már ki lennének segítve. Tervezik a 30 százalékos szállítói előleg bevezetését, illetve felülvizsgálják a pályázóknak szóló előlegrendszert is.”

Forrás:
A pályázók is rovót kaptak, Szabó Brigitta, Népszabadság, 2012. május 9.

„Gyorsabbá válhat a káros internetes tartalmak elleni fellépés, mivel a médiahatóság által üzemeltetett Internet Hotline tagja lett a forródrótokat tömörítő nemzetközi szervezetnek – mondta pénteken a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szalai Annamária a DUE Médiahálózat Sajtófesztiválján azt közölte, hogy a hatóság által üzemeltetett, a kifogásolt tartalmak bejelentésére szolgáló Internet Hotline-t nemrég tagjai közé választotta az International Association of Internet Hotlines. A tagság Szalai szerint olyan előnyökkel jár, hogy gyorsabbá válik a fellépés a külföldi szervereken tárolt káros tartalmakkal szemben, segítséget nyújthatnak a helyi jogvédők, elérhetővé válik a pedofil tartalmak közös adatbázisa és megismerhető lesz más országok tapasztalata.

A tagság nem automatikus, a szervezet számos kritériumot vizsgált, a többi közt azt, hogy miként működik együtt a “forró vonal” a rendőrséggel. Szalai Annamária közölte, hogy a hatóság elkötelezett a tudatos médiahasználat népszerűsítése mellett, és fontosnak tartja, hogy a gyermekek kezét a virtuális világban se engedjék el. Az NMHH ezért vette át az internetes forródrót üzemeltetését tavaly szeptemberben egy civil szervezettől.

Azóta több mint 700 bejelentés érkezett, az ügyekből pedig több százat sikeresen megoldottak. A többi között pedofil tartalmakat, rasszista vagy idegengyűlöletre buzdító oldalakat, a kábítószer-fogyasztás népszerűsítését vagy vírusokat terjesztő honlapokat lehet bejelenteni az Internet Hotline-on, amely az NMHH honlapjáról érhető el.

Németh Gábor, a hatóság Internet Hotline szolgáltatásának vezetője szerint a nemzetközi szervezet folyamatos bővülése gátat szabhat a “szerverturizmusnak”, vagyis annak, hogy a honlapok szervereit az engedékenyebb országokba telepítik. Beszámolt arról, hogy az 1999-ben létrehozott tömörülésnek negyven ország a tagja, de hamarosan távol-keleti államok is csatlakoznak hozzá.

A DUE Médiahálózat évente megrendezendő eseményének idén már főtámogatója az NMHH. A hatóság a fesztiválon az online szolgáltatások és a közösségi média fiatal felhasználóinak szóló oktatóanyagokkal jelent meg.”

Forrás:
Szalai: hatékonyabb lesz a káros netes tartalmak elleni fellépés, HVG.hu/MTI, 2012. május 11.

„Megszavazta az Európai Parlament azt a rendeletet, amelynek alapján július 1-jétől tovább csökken a külföldön történő mobiltelefonálás (roaming) és mobiltelefonos internetezés díja.

A csütörtökön Brüsszelben elfogadott rendelet szerint a mobilhívások díja az új szabályok alapján két hónap múlva a jelenlegi 35 cent helyett már legfeljebb 29 cent lehet. Az SMS-küldés felső díjhatára a mostani 11 centről 9-re csökken.

Az internetezést illetően most vezet be árplafont az EU: júliustól minden letöltött megabájt után legfeljebb 70 centet számolhatnak fel a szolgáltatók. A rendelet szerint 2014 nyarától tovább csökkennek az árak.

A rendelet alapján a mobiltársaságok ügyfeleinek a jövőben arra is lehetőségük lesz, hogy a roamingszolgáltatást más társágtól, a belföldi szolgáltatástól külön rendeljék meg. Az új szabályok megkönnyítik az új szolgáltatók piacra lépését is, ami az árak további csökkenésével járhat.”

Forrás:
Esnek a roamingdíjak az EU-ban, olcsóbb lesz a mobilnet is, HVG.hu/MTI, 2012. május 10.
Digital Agenda: New price caps for mobile data roaming expected to save families over €200 each year and business travellers over €1000, Európai Bizottság, 2012. május 10.

„Új online eszközt fejlesztettek ki az amerikai Stanford egyetem történészei és informatikusai, amely ókori útvonalkeresőként mutatja meg, hogy a Római Birodalom városai között mennyi ideig tartott és mennyibe került az emberek és termények szállítása.

A hajóutak és szamárkaravánok korszakában az optimális útvonalat nehéz egy papírtérkép alapján kiszámítani, hiszen a legrövidebb út korántsem biztos, hogy egyúttal az utazó vagy szállítmányozó céljának leginkább megfelelő.

Az ORBIS elnevezésű program a 2 ezer évvel ezelőtti állapotoknak megfelelő utakon alapul. A kutatócsoport korabeli térképeket és feljegyzéseket használt a fejlesztéshez, ezen kívül modern kori időjárási méréseket, valamint történészek kísérleti eredményeit, akik a római kori hajók haladási sebességét becsülték meg.

A http://orbis.stanford.edu címen elérhető program felhasználója két várost választhat ki, valamint azt, hogy az év mely hónapjában kíván utazni. Ezt követően lekérheti a leggyorsabb, a legolcsóbb vagy a legrövidebb útvonalat a két város között, és összehasonlíthatja azokat. Kiderül az is, hogy mennyibe kerülne az utazás vagy egy kilogramm búza szállítása az adott távon, az év adott időszakában.

Róma és Londinium (London) között júliusban például 27 napig tartana a leggyorsabb út. Ugyanezen a távon szamárháton közel 8 dénárba kerülne egy kilogramm búza szállítmányozása, egy személynek pedig 900 dénárt kellene előteremtenie az útra – idéz egy példát a LiveScience című ismeretterjesztő portál.”

Forrás:
Az ókori Rómához írtak útvonalkeresőt, HVG.hu/MTI, 2011. május 11.

„…A Mastercard a napokban hagyta jóvá másfél tucatnyi okostelefon alkalmazását saját PayPass rendszerében, amely NFC-alapokra építve teszi lehetővé a gyors és kényelmes, érintés nélküli fizetést a megfelelő bankkártyákkal. A lépés révén az LG Viper 4G LTE, valamint a Galaxy Nexus mellé felsorakozik a HTC One X, a Lumia 610 NFC, az Intel első ilyen megoldása, illetve több Blackberry és olcsóbb Galaxy változat. Ezen telefonok birtokában hamarosan mi is kiválthatjuk megszokott kártyánkat, a PayPass platformot támogató üzletekben készülékünkkel fizetve, anélkül, hogy megérintenék a leolvasót.

A Visa már januárban közzétette saját listáját, amelyen a fenti gyártók több fejlesztése (többnyire a már említett, NFC-t támogató példányok) található meg. A biztonságos SIM-kártya és az NFC használatával a payWave alkalmazása sem jelenthet gondot, ezzel pedig mindkét nagy szolgáltató belépett a szegmensbe, hogy megfelelő módon kiaknázzák az új kütyükben rejlő előnyöket, egyúttal megőrizve a bankkártyák területén kialakult kedvező pozíciójukat. A cél az, hogy a vásárlók számára jól látható és elkülöníthető módon jelezzék a megfelelő készülékeken a technológia jelenlétét, ezzel pedig befolyásolják a vásárlási döntéseket – ez nyilván egyre erősebb késztetést jelent majd, ahogy az érintés nélküli platformok (PayPass és payWave) újabb és újabb helyeken jelennek meg.
Mivel ezen bankkártyák már évek óta kaphatók (hazánkra ez szintén érvényes, itt inkább a kompatibilis elfogadóhelyek és leolvasók hiánya jelenthet gondot), a felhasználók számára sem jelent majd nagy újdonságot az NFC alkalmazása. Előnyként említik, hogy érintés nélküli fizetés esetén sem a PIN-kód beütésére, sem pedig aláírásra nincs szükség, így igencsak felgyorsulhatnak a kártyás (illetve immár akár mobiltelefonos) fizetések, bár ennek pontos szabályai a tranzakció méretétől és a kártyakiadó bank saját szabályzatától is függnek.

A két nagy azonban nem bíz semmit a véletlenre, ezalatt számos egyéb megoldással is kísérleteznek. Ilyen a Vodafone és a Visa között létrejött globális mobilfizetési megállapodás, amely egy prepaid számla vezetését teszi lehetővé a telefonnal rendelkezők számára, így ők ennek felhasználásával bonyolíthatnak le bizonyos tranzakciókat a készülékeken keresztül. Itthon már három bank támogatja a telefonokra felragasztható, matricaszerű bankkártyákat, amelyek az NFC-t még nem támogató telefonokon jelentenek átmeneti megoldást, bár ez okozott némi kavarodást a vásárlók körében, akik nehezen szoknak hozzá a matricák alkalmazásához, illetve tartanak annak kopásától és elhasználódásától.

Mi több, a Visa megpróbálkozik a digitális pénztárcák területére történő benyomulással is, közvetlenül a PayPal és a Google Wallet ellenében indulva. Saját V.me platformjuk az első körben három nyugat-európai országban lesz elérhető, így a brit, a francia és a spanyol felhasználók vehetik majd igénybe azt. Lehetővé teszik a számítógépen és telefonon történő, böngészőn keresztül lebonyolított vásárlásokat, de nem jelent majd gondot az NFC és az érintés nélküli fizetés sem, miközben az USA-ban három nagy szolgáltató összefogása révén az Isis próbálkozik valami hasonlóval, több mobiltelefont és a népszerűbb bankkártyákat bevonva saját rendszerébe. A Google ezalatt saját Wallet szolgáltatásával küszködik (odaát egyetlen nagy szolgáltató, a Sprint támogatja őket), igyekszik azt minél több helyen elérhetővé tenni, bár a nagy áttörésre még mindig nem került sor, legalábbis a PayPal valahogy nem akar eltűnni az ismeretlenségben, márpedig ez lenne számukra üdvözítő.

A Mastercard és a Visa egyébként jelenleg is vizsgálat alatt áll az Európai Unióban, mivel az illetékesek szerint túl nagy a sáp, amit visszatartanak minden egyes kártyás tranzakció után. Mivel e két cég dolgozza fel az említett kártyás tranzakciók túlnyomó részét, hatalmas haszonra tehetnek szert a jutalékok magasan tartásával. Joaquin Almunia versenyügyi biztos szerint semmi nem utal arra, hogy 2006 óta bármilyen csökkenés ment volna végbe ezen a területen, így tovább vizsgálódnak, hogy pontosan összevessék a szolgáltatás előnyeit és hátrányait a kereskedőkre nézve. A két cég szerint a díjak rendben vannak, ám a másik oldal gondolkodik a korábbi megállapodás felülvizsgálatán, hogy valamilyen módon lejjebb szorítsák az akkor felállított felső korlátokat – az akár 2 százalékot is elérő ráta sok kereskedő szerint túlzott és indokolatlan.

Az amerikai Javelin Strategy & Research felmérése szerint a mobil bankolás és fizetés terén a négy IT-óriás, vagyis az Amazon, az Apple, a Facebook, illetve a Google vezet az innovációban, ők vetélkednek leginkább a szélesebb vásárlói közönség pénztárcájáért, ahol természetesen a PayPal is komoly versenyzőként jön szóba. A bizalom azonban inkább a hagyományos szereplők irányában nagyobb, a legtöbben a Visa nevében bíznak, míg a PayPal itt a második, megelőzve a Mastercardot. Az első csoportnak tehát a bizalom, a másodiknak pedig az innováció terén van javítanivalója, így nem vitás, hogy itt még nagy összecsapásokra, vagy netán érdekes összefonódásokra kerül majd sor…”

Forrás:
Összemosódnak a mobiltelefonok és a bankkártyák, Gyurkity Péter, SG.hu, 2012. május 9.

„Hamarosan nem kell papír alapú vényeket kiállítaniuk az orvosoknak – bár néhány esetben megmarad a hagyományos gyógyszerrendelési mód –, a rendelvények 2013 végén már elektronikus úton jutnak el a patikákba. Európa több országában részben, vagy egészben már működik az e-Recept, hazánkban az előzetes megvalósíthatósági tanulmány befejeződött, ám néhány kérdést még ki kell dolgozniuk a szakértőknek, az azonban biztos, hogy az e-Recept projektgazdája az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) lesz. Mindez egy hétvégi, budapesti rendezvényen derült ki, ahogyan az is, nem csak arra kell választ adniuk a szakértőknek, ki és milyen módon helyettesítheti kiváltásnál a pácienst, de az adatvédelem problémakörét is meg kell oldani.

Egyelőre nem született pontos válasz arra a kérdésre, amelyet dr. Alexin Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoportjának munkatársa vetett fel: mi az az adat, amelyhez minden patikus hozzáfér majd, amikor a páciens kiváltja az e-Receptre felírt gyógyszerét? Az ugyanis az adatvédelmi szakértő szerint aggályos lehet, hogy az ország valamennyi gyógyszertárában valamennyi gyógyszerész több évre visszamenőleg, a páciens beleegyezése nélkül láthassa, hogy hol, mikor, milyen készítményt váltott ki és használt korábban.

Egyelőre a szakmapolitikusokra vár annak eldöntése is, hogy csak a támogatott, vényköteles, vagy a támogatást nem kapó, de csak receptre kiváltható patikaszerek kerülhessenek az e-Receptes listákra. Adatvédelmi kérdéseket vet fel az is, hogy a patikuson és a háziorvoson kívül ki láthassa a beteg gyógyszerkiváltási történetét.

Ugyanis míg a háziorvosát mindenki maga választja, a szakrendelőben már nem érvényesül a szabad orvosválasztás joga, így a szakellátást nyújtó doktor ma, adatvédelmi okokból nem ismerhetné meg ezt a lajstromot, pedig egyes szakértők szerint ez betegbiztonsági és compliance szempontokból is fontos lenne.

El kell döntenünk, hogy az egyén, vagy a társadalom érdeke fontosabb-e – fejtette ki az adatvédelmi felvetésekkel kapcsolatban véleményét dr. Hankó Balázs, egyetemi docens. Az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) titkára az e-Recept patikai felhasználásának előnyeiről, és a még tisztázatlan kérdésekről beszélt a tudományos tanácskozáson.

Hazánkban 196 millió vényt váltottak be 2010-ben, ezekből 128 milliót a háziorvosok rendeltek. A patikaszereket a 2541 közforgalmú-, 678 fiók-, és 251 kézi gyógyszertár valamelyikében váltja ki a 2,6 millió páciens. Az évente, átlagosan 140-170 millió receptre felírt gyógyszertári, gyógyászati segédeszköz, és szemészeti receptet kapnak a betegek, legtöbbet az 50-55 éves korúak. Bár az e-Recept egyszerűsítheti a mindennapos gyógyszerfelírási gyakorlatot, az OEP finanszírozási és ellenőrzési feladatait, és az e-Health kiszélesítésére törekvő egészségpolitikát, éppen az idősödő betegekből válthat ki idegenkedést, félelmet, hiszen alapjaiban bontja meg az eddigi orvos-beteg-gyógyszerész kapcsolatot – hívta fel a figyelmet Hankó Balázs, ahogyan szerinte az sem lenne kívánatos, hogy betegirányítási rendszer alakuljon ki a gyógyszertárak és orvosok között.

Nagy előnyt jelenthet azonban, hogy az elektronikusan nyilvántartott gyógyszerrendelések és kiadások a terápia hatásosságának és eredményességének mérésére is lehetőséget biztosít, nyomon követhetővé válna a betegegyüttműködés, illetve feltárható lenne, mi okozza egyes terápiás készítményeknél ennek hiányát. Az e-Recept nagyobb betegbiztonságot és egyszerűbb ügyintézést jelent, segítségével érvényesülnek a biztosítói szempontok, ami megtakarítást jelenthet a gyógyszerkasszában. A kiszélesedő gyógyszerészi kompetenciák, a helyi és központi ellenőrzés könnyítése szintén az elektronikus vény előnyei lehetnek.

Nem váltja és nem válthatja ki valamennyi papíralapú vényt az e-Recept, s tisztázni kell a magisztrális-, vagy a kábítószerek rendelhetőségét is – sorolta Hankó Balázs.
Nehézséget jelenthet az OGYTT titkára szerint az ellátórendszerben használatos szoftverek sokfélesége, ugyanakkor szerinte különösen fontos, hogy az e-Recept bevezetése valamennyi gyógyszertárban egyszerre lépjen életbe. Azonban a tudományos ülésen az is kiderült, az e-Recept kialakítása, az egészségügyi adatok továbbítása nem igényel extra erőforrásokat sem a hardver, sem a szoftveroldalon.”

Forrás:
Mi kerül az e-Receptre?, Tarcza Orsolya, eLitMed.hu, 2012. május 8.

„…CW: Voltak 2011-ben váratlan trendek a hazai mobilpiacon?
Ch.M.: Pozitív meglepetés volt számunkra az okostelefon-özön beindulása, mind a gyártói, mind a fogyasztói oldalon. Év elején azt a célt tűztük ki, hogy új készülékeladásaink 30 százaléka legyen okostelefon. Ezzel szemben az arány elérte a 60 százalékot. Azt várjuk, hogy idén beindul a táblagépek és a 4G/LTE-képes készülékek boomja.

CW: Milyenek az év elején indított LTE-szolgáltatás első tapasztalatai?
Ch.M.: Jelenleg Budapest lakosságának körülbelül a 44 százaléka fér hozzá az LTE-hálózathoz. Év végére lefedjük az egész fővárost. Várjuk a készülékválaszték bővülését, egyelőre egyetlen LTE-képes táblagép van a piacon, illetve noteszgéppel vagy netbookkal, USB-modem segítségével lehet a szolgáltatást igénybe venni. Jelenleg az LTE-előfizetések nem befolyásolják jelentősen a Magyar Telekom pénzügyi eredményeit, de az év első negyedévében ezt nem is vártuk. Év végére már jelentősebb hatásra számítunk, de sok minden függ a külső környezettől.
…CW: Várakozásai szerint milyen hatással lesznek a hazai mobilpiacra a virtuális mobilszolgáltatók, az MVNO-k?
Ch.M.: Jelenleg két MVNO működik, ezek egyike a Blue Mobile, a Lidl és a Magyar Telekom közös vállalkozása. Sok MVNO-nak biztosan nincs helye a magyar piacon. Hosszabb távon az a márka tud fennmaradni, amelyik egy bizonyos szegmensnek valamilyen megkülönböztethető, könnyen érthető, hozzáadott értékű szolgáltatást tud nyújtani. Egy MVNO arra nem alkalmas, hogy komplex, összetett szolgáltatásokat, teljes mobilportfóliót kínáljon.

CW: Mit vár a negyedik mobilszolgáltató megjelenésétől?
Ch.M.: Kezdjük a spektrumtenderrel. A várakozásokkal ellentétben a meglévő piaci szereplők a mobilinternetezés fejlesztésére kiválóan alkalmas sávok csupán egyikében nyerhettek spektrumot, és ott is a növekvő piaci igényeknél jóval kevesebbet. A kulcsfontosságú 900 megahertzes sávban az állami pályázó elvitte a rendelkezésre álló spektrum felét, a piaci szolgáltatók az elnyert blokkokkal pedig mindössze 20-25 százalékkal tudták bővíteni jelenlegi spektrumkészletüket. Ez azonban kevésnek tűnik a hazai ügyféligények robbanásszerű fejlődéséhez viszonyítva. Álláspontunk szerint a rendelkezésre álló frekvenciát jobb lett volna a három meglévő szolgáltató között szétosztani, természetesen nem ingyen, hanem jó árért. Olyan időszak küszöbén állunk, amikor drámaian nő az adatforgalom, a nagyobb adatmennyiségek továbbításához pedig frekvencia kell. A frekvenciahiány akadályozhatja a további befektetéseket. Nem azért, mert bármelyik meglévő szolgáltató tulajdonosai nem hajlandók több pénzt befektetni hálózataikba, hanem azért, mert ha nincs frekvencia, akkor nem éri meg további berendezéseket telepíteni. Ez a probléma idén még nem áll elő, de nem kell túl sokáig várni, hogy elérjük a plafont. A negyedik szolgáltatónak, bárki is a tulajdonosa, nem lesz könnyű dolga. Mindhárom meglévő szolgáltató kemény versenytársa lesz az új szereplőnek. Ezenkívül arra is szeretnék rámutatni, hogy valószínűleg jobb lett volna az ügyfeleknek, ha a szélessávú mobilszolgáltatások minőségét tovább emeljük a szóban forgó frekvenciák felhasználásával. A tender eredményeként kialakult helyzet megnehezíti azt, hogy valamennyi szolgáltató a legjobb minőségben, a legnagyobb lefedettség mellett kínálhassa szolgáltatásait ügyfelei számára.

CW: Milyen kormányzati lépéseket tartana fontosnak a hazai mobilpiac fejlődése szempontjából?
Ch.M.: A kialakult spektrumhiányos helyzetben a mobil széles sáv fejlesztésére alkalmas frekvenciablokkokat az országnak mihamarabb hasznosítani szükséges. A digitális hozadék sávot (800 MHz) az unió elvárásainak megfelelően 2013-ig engedélyeztetni kellene, amely kedvező terjedési tulajdonságai miatt segítheti a vidéki és ritkán lakott területek hatékony, optimális lefedését. Ugyanilyen fontosságú a 2,6 gigahertzes sáv mielőbbi hasznosítása is, amely a nagyvárosi, sűrűn lakott területek kapacitásigényét hivatott kielégíteni. Ezenkívül szurkolunk minden olyan gazdaságpolitikai intézkedésnek, amely a belföldi kereslet ösztönzésére irányul.

CW: A mobilhálózatokon egyre több értéknövelt szolgáltatás jelenik meg. Milyen szerepre készülnek például a pénzügyi szolgáltatások terén?
Ch.M.: Sok mindenben, így például a pénzügyi szolgáltatásokban is látunk perspektívát. Ezen a területen azonban ugyanaz a helyzet, mint az LTE-nél. Sok függ attól, hogy az új készülékek milyen arányban lesznek NFC-képesek. Ha elterjednek a near field communicationra alkalmas okostelefonok és táblagépek, azokkal könnyedén lehet majd fizetni. Nagy előnyt jelenthet ez a boltoknak is, hiszen nem kell majd külön pénztárgépet alkalmazniuk, mindent elvégezhetnek egy mobileszközzel. Természetesen az értéklánc szereplőinek az összefogására is szükség van a mobilfizetés elterjedéséhez. Jó hír, hogy a tavaly alapított Mobil Tárca Egyesületnek már közel 20 tagja van. Mindenki látja, hogy a SIM-kártya és az NFC-technológia párosításában óriási potenciál van; egyrészt a mobiltelefon mindig kéznél van, másrészt az így kialakítható authentikációs rendszer gyakorlatilag bombabiztos. Abban is mindenki egyetért, hogy csak egy létező tortát lehet szeletelni. Éppen ezért most az a legfontosabb, hogy elkészítsük a mobilfizetés tortáját.”

Forrás:
4G-alapú szolgáltatások, Mallász Judit, Computerworld, 2012. május 9.

„Egyre jobban izgatja a hálózatkutatók fantáziáját a Facebookon túli élet, vagyis a közösségi oldalon kívül rekedtek kapcsolatrendszerének feltérképezése, amely egy most megjelent tanulmány szerint meglepően eredményesen folyik – írta a Der Standard című osztrák napilap weboldala.

A heidelbergi Ruprecht-Karls Egyetem munkatársainak vizsgálata rámutatott arra, hogy a hálózati struktúrában szereplő információk nagyon jól hasznosíthatók azokra vonatkozóan is, akik nem rendelkeznek felhasználói profillal.

A tanulmány szerint bizonyos feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a nem Facebook-tagok baráti kapcsolatrendszerének mintegy 40 százalékát helyesen megjósolják.

Azzal már évek óta foglalkoznak a szakemberek, hogy megfelelő algoritmusokon keresztül milyen egyéb következtetéseket lehet levonni a Facebook-használók által közvetlenül vagy közvetve megadott adatokból. Egy szociális hálózaton belül például nagyon nagy pontossággal „kiszámítható” egy tag szexuális irányultsága vagy politikai beállítottsága, amennyiben elegendő barátja megadta magáról ezeket az információkat.

„A megerősített baráti kapcsolatok ismeretében egyáltalán nem jelent nagy kihívást a számítógépes adatelemzés számára bizonyos titokban tartott tulajdonságok meghatározása” – mutatott rá Fred Hamprecht, a Heidelberg Collaboratory for Image Processing (HCI) munkatársa.

A tanulmány készítésében részt vevő Katharina Zweig hangsúlyozta: a korábbi vizsgálatok a hálózat tényleges felhasználóira és a velük kapcsolatos információkra korlátozódtak, ezúttal azonban a hálózaton kívüli, s így az adatvédelem szempontjából sokkal sebezhetőbb egyéneket vették górcső alá.

Az úgynevezett árnyékprofilok automatikus generálásához elég megkérni a Facebook új felhasználóit arra, hogy a regisztrációnál tüntessék fel a teljes levelezési címlistájukat, beleértve azon személyek e-mail címét is, akik nem a közösségi oldal tagjai.

Horváth Ágnes, a kutatást végző egyik szakember elmondta, hogy ennek az alapvető ismeretnek a segítségével megtudják, hogy a felhasználók kivel vannak még ismeretségben a közösségi oldal tagjain kívül, s ezen keresztül a megfelelő eljárással levezethető a nem Facebook-tagok közötti kapcsolati háló egy jelentős része.

Zweig szerint a kapott eredmények tükrében a társadalomnak fontos lenne megállapodnia abban, milyen mértékben legyenek felhasználhatók azok az információk, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett személyek nem járultak hozzá.”

Forrás:
Akkor is sokat tudnak rólunk, ha nem vagyunk a Facebookon, MTI/Magyar Nemzet, 2012. május 8.

„Új lehetőséget nyit a kormány a közérdekű adatok felhasználására. Eddig elméletben korlátlanul és teljes mértékben megismerhetők voltak a közadatok, amiket most már pénzért is árulhatnak az adatgazdák újrahasznosításra. A feltételrendszer szigorúbb, de a megismerés jogát nem korlátozza.

Az európai uniós irányelvekre hivatkozva a kormány újraszabályozza a közérdekű adatok felhasználását. Az unió 2003/98/EK irányelve szerint a közadatok megismerhetőségén túl szabályozni kell azok további felhasználásának, újrahasznosításának feltételeit is.

Elvben minden jó
Eddig a magyar kormányok korábban azért nem ültették át az irányelvben foglaltakat a magyar jogrendbe, mert érvelésük szerint Magyarországon biztosított a közérdekű adatok korlátozásmentes és teljes körű megismerhetősége és terjeszthetősége, ahogy azt az Alkotmánybíróság is megállapította 19/1995 (III. 28.) számú ítéletében.

Ez alapján közérdekű adatokhoz valóban bárki, a cél megjelölése és indoklás nélkül hozzáférhetne, bár ezek közzététele amúgy kötelező is volna. A gyakorlatban ez persze nem egészen így működik. Az állami pénzből finanszírozott beruházások pénzügyi adatainak kiadását például rendre üzleti titokra hivatkozva szokták elutasítani, pedig a vonatkozó, az információszabadságról szóló törvény külön nevesítve is közérdekűnek minősíti a megkötött szerződésekre vonatkozó adatokat.

Németh Lászlóné fejlesztési miniszter most mégis törvényt nyújtana be a közadatok újrahasznosításáról. Indoklása szerint az időközben szerzett tapasztalatok indokoltá tették a kérdés szabályozását, különös tekintettel a közérdekű adatok piacának eltérő gyakorlatára.

Korlátozott hozzáférés
Az új törvénnyel így kettéválik a közérdekű adatok megismerhetőségének, illetve újrahasznosításának szabályozása. És mert a törvény az újrahasznosítást igen tág értelemben definiálja – közadatok olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú felhasználása, mely kívül esik a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amire a közadatot előállították -, gyakorlatilag egy második lehetőséget nyithat a közérdekű adatok megismerésére.

Ez a lehetőség viszont még a megismerésénél is korlátozottabb. Egyrészt eleve kizárja az újrahasznosítható adatok köréből mindazon adatokat, melyek megismerhetősége kizárt vagy korlátozott, de mindazon adatokat is, amelyek a közműsorszolgáltatók kezelésében vannak és szükségesek műsorszolgáltatási kötelezettségük teljesítéséhez, vagy könyvtár, levéltár, közgyűjtemény, közművelődési intézmény, egyetem, iskola, kutatóintézet kezelésében vannak. Esetleg szerzői jogi vagy szellemi alkotáshoz fűződő jogi oltalom alatt állnak.

Ha lehet, akkor már könnyű
Ha egy igénylő netán találna olyan adatot, ami egyik fenti kizáró okból sem hozzáférhetetlen, már nyert ügye van. A szabályozás alapján a kért adatokat az adatkezelő nemcsak köteles átadni, hanem azt lehetőség szerint könnyen kezelhető, elektronikus formában kell szolgáltatnia – amennyiben lehetséges, olyan formában, amiben az igénylő kérte. Egy módosító javaslat még arra is lehetőséget adna, hogy az adatok átadását egyszerűen az adatbázishoz való hozzáférés megadásával biztosítsák, így az igénylő saját ütemezésben, folyamatosan frissülő adatbázisok esetén pedig akár folyamatosan frissülő lekérdezésekkel kérhetné le.

A törvény alapján az igénylő és az adatszolgáltató között szerződéses jogviszony jönne létre, hiszen a közadatok újrahasznosításáért az adatközlő pénzt kérhet. A törvény a díjazást is egységesíti, az adatokért kért összeg nem haladhatja meg azok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének legfeljebb öt százalékos nyereséghányaddal megnövelt költségét. Ha egy adatcsomagra egyszer díjat állapítanak meg, akkor a további igénylőknek is ugyanezt a díjat kell érte fizetniük, nem lehet megkülönböztetni az igénylőket.”

Forrás:
Pénzért árulhatja a közérdekű adatokat a kormány, Király András, Index.hu, 2012. május 13.