Több pénz kell a kormányhivatalokra

„Az eddig javasolt egymilliárd forintnál is több pénzt biztosítana a költségvetésben a kormányhivataloknak Tarnai Richárd KDNP-s képviselő, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője.
Módosító indítványa szerint ugyanis alultervezett az áprilisban fideszes képviselők által előirányzott összeg, amelyet az önkormányzatoktól a kormányhivatalok állományába kerülő köztisztviselők bérére adtak.

Tarnai szerint nem számoltak azzal, hogy mivel a szabálysértési hatáskör új feladatot jelent a kormányhivataloknak, új irányítási és infrastruktúra-rendszert is ki kell alakítani, s ennek többletköltségei vannak. A KDNP-s javaslat elfogadásához a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges”

Forrás:
Tarnai Richárd: Több pénz kell a kormányhivatalokra, ETK Önkormányzati Klub/MTI, 2012. május 11.

Posted in közigazgatás:magyar | Tagged , , , | Leave a comment

Országos szakmai konferencia a közszféra ellenőrzési szakemberei részére – A belső kontrollok az új szabályozási környezetben

2012. május 31. csütörtök, 09.30 – 15.00 óra

A hatékony közigazgatás nem képzelhető el a megfelelően működő belső kontroll rendszer nélkül. Ennek kialakítása a szervezetek vezetőinek felelőssége, amelyet folyamatosan változó jogszabályi környezetben, új módszertanok mellett kell megvalósítani. Komoly kihívás, úgy érezzük, a szakma még nincs mindenhol megfelelően felkészülve a feladatok magas szintű ellátására. Konferenciánkkal mind a vezetők, mind a belső ellenőrök, könyvvizsgálók számára szeretnénk segítséget nyújtani a gyakorlati munkát segítő előadásokkal, konzultációkkal.

Témánk a belső kontrollok gyakorlatban, a változó jogszabályok, célkitűzések és módszertanok figyelembe vételével. A programot úgy állítottuk össze, hogy az előadások konkrét segítséget nyújtsanak a feladatok elvégzéséhez, újszerű módon, a megvalósításra koncentrálva. Elsősorban az önkormányzati szakemberek munkájához szükséges információkra koncentrálunk, de a központi közigazgatás valamennyi résztvevője hasznosíthatja az itt megszerzett tudást. Május 31-én a Best Western Hotelben szervezett konferenciánkon áttekintjük a belső kontroll rendszerrel kapcsolatos új elvárásokat, és több, a hasonló rendezvényeken csak elvétve előforduló, de rendkívül fontos, nélkülözhetetlen ismeretet nyújtó témakört is.

Németh Edit az NGM főosztályvezetője, a jogszabályváltozásokból adódó feladatokat foglalja össze, a kontroll rendszer felépítésének, működtetésének területén. Gyüre Lajosné számvevő osztályvezető-főtanácsos, Állami Számvevőszék képviseletében a belső kontrollok és a gazdálkodás összefüggéseiről tart előadást.

A szünet után tájékoztatást adunk az önkormányzati törvény változásáról, az új működési rendszer ma ismert elemeinek körbejárásával, a járási rendszerről rendelkezésre álló információk összefoglalásával. Vendégünk Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke.

Ezt követően Janza Péter az állami – önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervek ellenőrzéséről, Saly Ferenc pedig a szabályzatkészítés, aktualizálás, valamint a folyamatleírások kérdéseiről tart előadást, egy konkrét példán keresztül bemutatva a tennivalókat.

Várjuk jelentkezésüket a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezete és az ETK Önkormányzati Klub közös konferenciájára!

PROGRAM
09.30 –09.40 Megnyitó
Kollár Róbert elnök, Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete

09.40 – 11.00 A belső kontrollokra vonatkozó új és várható jogszabályok alkalmazása. Kérdések, konzultáció
Előadó: Németh Edit főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium, Államháztartási Belső Kontrollok Főosztály

11.00 – 11.45 A belső kontrollok és a belső ellenőrzés szerepe az önkormányzati gazdálkodás kockázatainak csökkentésében az ÁSZ ellenőrzések tapasztalatai tükrében
Előadó: Gyüre Lajosné számvevő osztályvezető-főtanácsos, Állami Számvevőszék

11.45 – 12.00 Kávészünet, kapcsolatépítés

12.00 – 12.30 Amit ma az önkormányzati rendszer változásairól tudni lehet. A járási rendszer.
Előadó: Schmidt Jenő elnök, Települések Országos Szövetsége

12.30 – 13.00 Önkormányzati és intézményi tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzésének sajátosságai
Előadó: Dr. Janza Péter, Belső ellenőrzési főosztályvezető, Budapest Főváros

13.00 – 13.30 A szabályzatok – folyamatleírások aktualizálásának, a kockázatok meghatározásának és a kontrollok beépítésének összefüggései (egy konkrét példán keresztül bemutatva)
Előadó: Dr. Saly Ferenc ny. főtanácsos…”

Forrás:
ETK Önkormányzati Klub: Országos szakmai konferencia a közszféra ellenőrzési szakemberei részére – A belső kontrollok az új szabályozási környezetben, ETK Önkormányzati Klub, 2012. május 15.

Posted in közigazgatás:magyar | Tagged , , , , , | Leave a comment

Hamarabb jön a fizetés, villámgyorsan utalunk júliustól

Mi változik júliustól?

Jelenleg ha pénzt utalunk egyik bankszámláról a másikra, két pénzforgalmi szolgáltató (két bank) ügyfelei közötti átutalás jelenleg csak a következő munkanapon érkezik meg a kedvezményezetthez, ha a banki benyújtási határidőn belül (általában 16 óráig) kezdeményezik az átutalást.

2012. július 1-jét követően az elektronikus úton (interneten, elektronikus banki rendszeren vagy telefonon keresztül, de nem faxon) az aznapi teljesítésre meghirdetett végső benyújtási határidőn belül benyújtott belföldi forint átutalási megbízás még aznap teljesül. Tehát a megszokotthoz képest egy munkanappal rövidül a belföldi forint átutalás teljesítési ideje. Július 1-jét követően az elektronikus úton indított belföldi forint átutalás a befogadástól számított 4 órán belül eljut a kedvezményezett ügyfél bankjához. A 4 óra az átutalások teljesítésének maximális idejét jelenti, az átlagos átutalási idő (alapesetben) várhatóan ennél kevesebb lesz.

Az aznapi végső benyújtási határidő után (jellemzően kb. 15.30-16 óra után, de ez pénzforgalmi szolgáltatónként különböző időpont lehet) beadott megbízások másnap reggel teljesülnek.

Miért lesz ez jó?
Az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közös tájékoztatása szerint a lakossági ügyfelek számára a legfontosabb előny az, hogy felgyorsul a bankok között elektronikus úton kezdeményezett belföldi forint átutalások teljesítése. Ennek köszönhetően elegendő lesz az ilyen elektronikus átutalásokat a fizetési kötelezettség esedékességének napján elindítani, vagyis az átutaló egy nappal tovább használhatja a pénzét. A 4 órás szabály ezért megszünteti az egy munkanapnyi kamatveszteséget. A kedvezményezett (azaz az, akinek utaltunk) számára pedig azért pozitív a változás, mert a korábbinál sokkal gyorsabban juthat a pénzéhez.

2012. július 1-jét követően a pénzforgalmi szolgáltatók a végső benyújtási határidő után (például este vagy hétvégén) benyújtott tételeket csak a következő munkanap reggelén fogják leterhelni, így azok addig is az ügyfél számára fognak kamatozni.

A 4 órás szabályt minden olyan, az átutaló által elektronikusan indított és forintban történő belföldi forint átutalásra kiterjed, amelyeknél mind az átutaló, mind a címzett pénzforgalmi szolgáltatója Magyarországon működik. A lehetséges átutalási típusok: egyszeri átutalási megbízás, csoportos átutalási megbízás, rendszeres (állandó) átutalási megbízás. Ezen túlmenően minden bank maga dönti el, hogy egyes, nem elektronikusan benyújtott átutalási megbízásokra is kiterjeszti-e a napközbeni átutalás lehetőségét. Elektronikus benyújtásnak minősül az interneten, az elektronikus banki rendszeren benyújtott megbízás vagy telefonon megadott rendelkezés.

Fontos tudni, hogy a 4 órás szabály egyelőre nem terjed ki egyetlen beszedési fajtára sem, ezért a csoportos beszedések, a felhatalmazó levélen alapuló beszedések, a váltóbeszedések, a csekkbeszedések, a határidős beszedések és az okmányos beszedések esetében a teljesítési határidők nem változnak. A beszedések és a mostani körből kimaradó átutalások napközbeni elszámolására várhatóan 2015-től lesz lehetőség.

Mennyibe kerül nekünk mindez?
A bankok egyedileg fogják határozták meg a napközbeni átutalásokra felszámított díjat, azt április végén nyilvánosságra hozták – érdemes tehát bankunk ügyfélszolgálatán érdeklődni arról, mennyibe is kerül mindez. A lapunk által megkérdezett bankok szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, nem számítanak fel külön díjat a júliustól esedékes változások miatt, így ha például eddig díjmentesen utaltunk netbankunkon keresztül, ez valószínűleg továbbra is így marad.”

Forrás:
Hamarabb jön a fizetés, villámgyorsan utalunk júliustól, Pénzcentrum.hu, 2012. május 14.

Posted in gazdaság | Tagged , , , | Leave a comment

Felhővel spórolnak a cégek

„A magyar vállalatok elsősorban költségcsökkentésre használják a felhő (cloud) alapú informatikai megoldásokat. A szervezeti működést megújító, stratégiai jelentőségű alkalmazások még ritkábbak – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Információs Erőforrás Menedzsment Kutatóközpontja és az IFUA Horváth & Partners felméréséből, amelyet a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége támogatott.

A felmérés kimutatta, hogy a vállalatok informatikai fejlesztéseinél az egyik legfontosabb szempont a költségcsökkentés: a cégek több mint felénél van ilyen célú, kiemelt stratégiai akció, és további egyharmaduknál folynak kisebb kezdeményezések ezen a téren. Nem véletlen tehát, hogy a felhő alapú alkalmazásoknál is azok viszik a prímet, amelyekkel elsősorban spórolni lehet. Az infrastruktúra jellegű szolgáltatások tartoznak ide: az elektronikus levelezést a cégek 33 százaléka, az irodai rendszereket (például a szövegszerkesztőt) 28 százaléka, a szerverkapacitást 27 százaléka vitte cloudba. A szolgáltatásként vásárolt szoftverek (Software as a Service, SaaS) népszerűsége ennél jóval alacsonyabb, többnyire a 20 százalékot sem éri el. Felhő formában jelenleg ügyfélkapcsolati (Customer Relationship Management, CRM) rendszereket használnak a legkevesebb helyen (11 százalék), ugyanakkor a cégek ezekben látják a legnagyobb perspektívát: a vállalatok 14 százaléka tervezi, hogy az idén vagy jövőre elkezdi egy ilyen rendszer bevezetését.

Bár a felhő alapú SaaS rendszereket használó cégek aránya még viszonylag alacsony, egyre több helyen értik meg, hogy egy ilyennek a bevezetése nem a meglévő megoldás kidobását jelenti. „Akkor célszerű például egy vállalatirányítási (ERP) rendszerre felhő alapú megoldást választani, amikor a vállalat bővül, mondjuk nyit egy új telephelyet külföldön, ahol még alig vannak IT szállítói-tanácsadói kapcsolatai, de minél előbb meg akarja kezdeni a működést. Felhő alapú rendszer esetén nem kell foglalkozni a kiépítéssel, hanem napokon, de legfeljebb heteken belül üzemképes, kész megoldást lehet kapni a cloud szolgáltatótól” – hívja fel a figyelmet az előnyökre Mezei Szabolcs, az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadója…”

Szerkesztői megjegyzés:
Itt alaposan össze lettek keverve a dolgok… az elektronikus levelezés, irodai rendszerek IS a szoftver-mint-szolgáltatás körébe tartoznak!

Forrás:
Felhővel spórolnak a cégek – a Corvinus Egyetem és az IFUA felmérése, IFUA Horváth & Partners, 2012. május 14. (pdf)
Cloud computing, Wikipédia

Posted in gazdaság, informatika | Tagged , | Leave a comment

Likviditási hitelt vesz fel Veszprém

„Átmenetileg nem tudja finanszírozni intézményeit a veszprémi önkormányzat, likviditási hitel felvételére kényszerül – mondta Scher Ágota, az önkormányzat pénzügyi irodavezetője.

Az MTI azért kereste meg az önkormányzatot, mert a helyhatóság levelet küldött a megyeszékhely szociális, oktatási és kulturális intézményeinek, e szerint “Veszprém megyei jogú város önkormányzata likviditási nehézségek miatt az intézményei részére átmenetileg a pénzügyi keretet nem tudja biztosítani, ezért további értesítésig az önkormányzat által nyújtott finanszírozás szünetel”. Mint írták, az intézmények ezen időszak alatt kiadásaikat csak a saját bevételeikből tudják fedezni.

Takarékos gazdálkodásra szólították fel az intézményeket; gazdálkodjanak fegyelmezetten, lehetőség szerint extrakiadásokat ne tervezzenek, csak olyan kiadásokkal számoljanak, melyek a saját bevételeikből megoldhatók – magyarázta a pénzügyi irodavezető.

Az önkormányzat bevételei az állami bevételekből, a normatív állami támogatásból, az adóbevételekből, az ingatlanértékesítési bevételekből, illetve a hitelből állnak – folytatta a szakember, hozzátéve: az adóbevételek megérkeztek, az ingatlanértékesítések most vannak folyamatban. A költségvetésben jelentős összeg, 780 millió forint az ingatlanértékesítésből származó bevétel, az ingatlanok nagy részére már van érdeklődés – tájékoztatott Scher Ágota. Közlése szerint a likviditási hitelszerződést – hárommilliárd forintról – hamarosan megkötik egy pénzintézettel.

A közalkalmazotti béreket kifizették, a járulékok rendben vannak, a hiteltörlesztést, kamatok fizetését rendezték, “komoly aggodalomra nincs ok” – mondta a pénzügyi vezető.”

Forrás:
Likviditási hitelt vesz fel Veszprém, HVG.hu/MTI, 2012. május 15.

Posted in közigazgatás:magyar | Tagged , , | Leave a comment

Pályázható a szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása érdekében kiírt pályázat

„A 2010 decemberében nyilvánosságra hozott Digitális Megújulás Cselekvési Terv egyik kiemelt stratégiai célja a szélessávú infrastruktúra fejlesztése, amely minden vállalkozás és háztartás számára biztosítja a korszerű szélessávú lefedettséget.

Erre többek között azért is van szükség, mert egyre több felhasználó, egyre több csatornán, egyre több eszközön és szolgáltatás segítségével egyre több tartalomhoz és alkalmazáshoz fér hozzá, ez pedig infrastrukturális szűk keresztmetszetek kialakulásához vezet.

Ezért határozta el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel karöltve, hogy egy pályázati konstrukció keretében biztosít forrást azon szűk keresztmetszetek felszámolására, amelyek a jelenlegi hálózati infrastruktúra kapacitása és a megnövekedett felhasználói igények között fekszenek.

Az államnak ezen a területen az a felelőssége, hogy megteremtse és egyensúlyban tartsa a kereslet-kínálati viszonyokat és ezzel tartósan hozzájáruljon a magyar gazdaság versenyképességének javulásához. A pályázat hozzájárul ahhoz, hogy az európai digitális menetrendben foglalt kötelezettségvállalásnak megfelelően az ország teljes területén nagy sebességű szélessávú infrastruktúra kerüljön kiépítésre 2013-ig.

Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása című (GOP-2012-3.1.2 kódszámú) pályázati kiírás alapvető célja, hogy a beruházás keretében valamennyi kistérség még el nem ért településéig épüljön ki az optikai körzethálózat.

Jelen kiírásra csak az NMHH nyilvántartásában szereplő, elektronikus hírközlési tevékenységet folytató vállalkozások pályázhatnak.

A konstrukció keretében megvalósuló projektek támogatására 20 milliárd forint áll rendelkezésre a 2011-13. évekre. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 10 millió, maximum 3 milliárd forint lehet.

A pályázatok benyújtása 2012. május 14-től – 2012. július 31-ig lehetséges.”

Szerkesztői megjegyzés:
Ezt olvassuk a Pályázati felhívásban:

„Továbbá a megépült infrastruktúrának, illetőleg az infrastruktúrán elérhető szolgáltatásnak az alábbi követelményeket kell teljesítenie:
f) Nyílt hozzáférés biztosítása
Az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályoknak a szélessávú hálózatok kiépítésére vonatkozó európai uniós iránymutatás (a Bizottság 2009/C 235/04 számú közleménye) a közfinanszírozással szerzett előny ellensúlyozása érdekében előírja, hogy az állami támogatással létrehozott hálózat erőforrásait a nyílt hozzáférés (open access) követelményei betartásával kell a piac szereplői számára hozzáférhetővé tenni, beleértve, és az egyes erőforrásokra értelemszerűen alkalmazva a helymegosztást, a teljes átengedést, a bitfolyam hozzáférés adott körülmények között ésszerű módját, például a közeli bitfolyam hozzáférést. Továbbá biztosítani kell az adott területen különböző technológiájú hálózatokat üzemeltető szolgáltatók szabványos felületeken történő hozzáférési igényeinek kielégítését.
Az iránymutatás szabályainak megfelelően a támogatás kedvezményezettje (a pályázat keretében megépülő hálózat tulajdonosa és/vagy üzemeltetője) – gazdaságilag és műszakilag indokolt igény esetén, az egyéb szabályozási kötelezettségek sérelme nélkül – nem tagadhatja meg
* a megépült hálózati szakaszok tekintetében a nagykereskedelmi hozzáférést és – amennyiben a kapacitások ezt lehetővé teszik – a sötét szál átengedését;
* a kiépülő települési aggregációs pontok tekintetében a helymegosztást a támogatott hálózati elemekhez való hozzáférést, a közös eszközhasználatot, illetve az adott területen különböző technológiájú hálózatokat üzemeltető szolgáltatók szabványos felületeken történő…”

Ez nagyon fontos feltétel, de teljesen nyilvánvalóan az infrastruktúrát építő, birtokló cégek azzal fogják elhárítani a konkurenciát, hogy nincs szabad szabad kapacitásuk sötét szálból. A nagykereskedelmi hozzáférés üzleti modelljét tekintve, pedig semmilyen követelmény nem fogalmazódott meg. Így közpénzből, kistérségi szinten is, olyan struktúra épülhet ki, amelyiket nem a verseny fog jellemezni. A nagyon hosszú időre, szabadon bérelhető sötét szál a távközlési versenypiac kulcsfontosságú előfeltétele.

Forrás:
Május 14-től pályázható a szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása érdekében kiírt pályázat, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2012. május 14.
Kapcsolódó dokumentumok (tömörítve, egyben)
Lásd még:
Dark fibre, Wikipédia
Open-access network, Wikipédia

Posted in távközlés | Tagged , , , , , , | Leave a comment

A lakcímnyilvántartás rendszerének felülvizsgálatát javasolja az alapvető jogok biztosa

„A lakcímnyilvántartás rendszerének felülvizsgálatát javasolja az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté szerint nem egyértelmű a jogszabály, nem igazodnak el benne az állampolgárok. A lakcímnyilvántartással kapcsolatos vizsgálati jelentésében a jogbiztonságot hiányolja.

Rengeteg panaszt kapott Szabó Máté olyan emberektől, akik nem tudtak a nyilvántartás szerinti lakóhelyet létesíteni. Többen arra panaszkodtak, hogy a szállásadójuk nem járul hozzá a bejelentkezéshez, de volt, aki azt sérelmezte, hogy rendszeresen kap ismeretlen embereknek címzett leveleket.

Komoly fogalomzavar van a lakcímnyilvántartással kapcsolatban, például a közhiedelemmel ellentétben állandó és ideiglenes lakhely nincs, a jogszabály lakó és tartózkodási hely között tesz különbséget – mondta az alapvető jogok biztosának szóvivője, Bassola Eszter. A lakóhely az, ahol az ember életvitelszerűen él. Ez egy albérlet is lehet, az erre vonatkozó szabályokat is rosszul tudják.

Az a hely, ahol a polgár életvitelszerűen él – függetlenül attól, hogy saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlanról van szó – lakóhelynek minősül és akként is kell bejelenteni az okmányirodában. Abban az esetben pedig, ha valaki a lakóhelye mellett három hónapot meghaladóan más helyen is él – például a munkája miatt -, oda is be kell jelentkezni, tartózkodási helyként jelölve meg az adott címet. Mind a jegyzők, mind pedig az emberek részéről téves magatartás volt az, amikor a bérleményt nem lakóhelynek, hanem tartózkodási helynek jelölték meg, lakóhelyet pedig nem jelöltek meg a nyilvántartásban, a tartózkodási hely ugyanis csak kiegészítő jellegű.

Téves a szállásadók magatartása is, akik megakadályozzák a bejelentkezést. Általános tapasztalatok szerint sok lakástulajdonos azért nem járul hozzá bérlőjének a lakásba való bejelentkezéséhez, mert attól tart, hogy emiatt a későbbiekben nem fogja tudni őt onnan eltávolítani. A kettő között azonban nincs összefüggés – hangsúlyozza az ombudsman, a lakcímbejelentés ténye ugyanis önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. E jogokat ugyanis nem a lakcímbejelentés, hanem valamely más jogviszony például lakásbérlet keletkezteti.

A hatóságoknál is találkozott téves jogértelmezéssel az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté a jogszabály felülvizsgálatát kérte a közigazgatási minisztertől, több ponton.

Szabó Máté megállapítása szerint a lakcímnyilvántartás nem közhiteles nyilvántartás, mert a téves jogértelmezés miatt nem naprakész adatokat tartalmaz. Az ombudsman felkérte az adatvédelmi hatóság elnökét, hogy vizsgálja meg a nyilvántartást.”

Forrás:
Megszüntetnék a káoszt a lakcímnyilvántartásban, Windisch Judit, InfoRádió, 2012. május 13.

Posted in közigazgatás:magyar | Tagged , , , , , , | Leave a comment

Járások helyett kerületi hivatalok lesznek Budapesten

„A közigazgatási tárca által tervezett hét körzet helyett kerületi szinten szerveződhetnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az erről szóló módosító indítványt.

A javaslatot a kormánypártok fővárosi polgármesterei mellett egyéni képviselőként Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is aláírta, a Ház pedig elfogadta.

Az indítvány a járások kialakításáról szóló törvényben mindenhol, ahol szükséges, a fővárosi körzeti hivatal kifejezést kerületi hivatalra változtatja, és rögzíti, hogy a budapesti kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek, illetékességi határuk pedig megegyezik a kerület közigazgatási területével.

Az indoklás szerint Budapesten az államigazgatás legalsó szintjének ma és hosszú távon is a kerület tekinthető a legalkalmasabbnak. A kerületek átlagos lakosságszáma nem indokolja, hogy a kerületeknél akár kisebb, akár nagyobb területi egységekben szervezze meg az állam a járásokhoz telepíteni tervezett államigazgatási hatásköröket.

A nagyobb területre szerveződő körzeti hivatalok tervét a fideszes előterjesztők azért vetették el, mert azok infrastruktúrája jelenleg nem létezik, kialakításuk pedig jelentős beruházásokat és plusz forrásokat igényelne, továbbá nem feltétlenül jelentene megtakarítást hosszú távon sem. Hozzáteszik azt is, hogy a kerületeknél nagyobb egységek növelnék az ügyintézésre fordított időt.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium eredetileg hét járási körzetre osztotta volna fel a fővárost, ezt azonban a kerületi polgármesterek ellenezték. Február végén Navracsics Tibor azt mondta, ha a fővárosi polgármesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kerületben legyen járási hivatal, “meghajlik” az akaratuk előttük, ám igyekszik meggyőzni őket, hogy nem ez a legjobb megoldás.

A járások kialakításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosítások elfogadásáról egy hét múlva dönthet a parlament.”

Forrás:
Járások helyett kerületi hivatalok lesznek Budapesten, HVG.hu/MTI, 2012. május 14.

Posted in közigazgatás:magyar | Tagged , , , , , , | Leave a comment

Nagy összeggel tartozik a rendőrség a szakértőknek

„Parázs hangulatban tartották meg a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara területi tisztújító közgyűléseit az utóbbi hetekben, a szakembereknek elegük lett ugyanis abból, hogy a rendőrség nem fizet a munkájukért, sőt újabban visszafogják a kirendeléseket – írja a csütörtöki Népszava.

A rendőrség tervszerűen csökkenti, visszafogja a szakértői kirendeléseket – hangzott el a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara (BISZK) küldöttgyűlésén – értesült a lap a szervezet beszámolójából. Ennek egyik oka, hogy már így is régóta és jelentős összegekkel tartoznak a szakértőknek, másfelől a költségvetési megszorítások érintik a testületet is. A szakértőn való “spórolás” azonban megbosszulhatja magát, hiszen sérül a bizonyítási eljárás, ami pedig alkotmányossági visszásságot is eredményezhet – hívja fel a figyelmet a lap.

Felvetődött, hogy a BISZK megelőlegezi tagjainak az elhúzódó kifizetésű – elsősorban rendőrségi – szakértői díjakat. Turán Zsolt elnök kalkulációkat készít ennek a megoldásnak a pénzügyi lehetőségéről. A kirendelések számának csökkenése ügyében pedig tárgyalnak a rendőri vezetéssel. Hasonló gondokról számoltak be a vidéki szakértők is.

Hogy összességében mennyi pénzről lehet szó, arról ma még csak becslések vannak, de a lap szerint akár a százmilliós nagyságrendet is elérheti az adósság. Az ORFK a Népszavának két hét múlva ígért összesítést. Hogy mikor fizetnek, azt nem tudták megmondani, de azt ígérik, hogy májusban mindenképpen kiegyenlítik az összes számlát. A kormány jóváhagyott ugyanis a Belügyminisztérium számára egy egyszeri anyagi támogatást, amelyből a rendőrség 7,8 milliárd forintot kap. Ebből az összegből egyenlíti ki a szakértők járandóságát és más elmaradásait is.”

Forrás:
Nagy összeggel tartozik a rendőrség a szakértőknek, HVG.hu (MTI/Népszava), 2012. május 9.

Posted in közigazgatás:magyar | Tagged , , | Leave a comment

A felhasználók szerint a szolgáltatók nem védik kellő képpen adataikat

„A Canon Europe – az ICM által lebonyolított – kutatás eredményeiről számolt be, amely rávilágít az adatbiztonság növekvő fontosságára. A páneurópai kutatás úgy találta, hogy a fogyasztók részéről komoly bizalomhiány mutatható ki az adatvédelem területén, illetve rávilágít, milyen potenciális negatív hatásai lehetnek az adatvesztések kötelező nyilvánosságra hozatalának, amint azt az Európai Bizottság törvénykezési reformjavaslatai tartalmazzák. A tanulmány hangsúlyozza továbbá, mennyire fontos, hogy a szervezetek megtegyék a megfelelő óvintézkedéseket az adatvesztések elkerülése érdekében. A felmérés szerint a fogyasztók 76 százaléka valószínűleg otthagyna egy céget vagy szolgáltatót, ha attól kiszivárogna valamely személyes adata. A legnagyobb aggodalom a hitelkártya- vagy banki adatok kiszivárgását övezi (48%).

A fogyasztók mindössze 12 százaléka gondolja úgy, hogy a szervezetek eleget tesznek személyes adataik védelméért. Amikor azonban céget vagy szolgáltatót választanak, akkor még mindig előrébb rangsorolják a költségeket (64%) mint a személyes adatok biztonságát garantáló eljárásokat (30%).

Az is kiderült, hogy míg aggasztják őket az adatvesztések, a legtöbben csak a biztonsági záradék legfontosabb részeit olvassák el (36%), mindössze 19 százaléknyian olvassák el az összes kapott biztonsági információt, míg az emberek 13%-a egyáltalán nem olvassa el a biztonságról szóló részt…”

Forrás:
A felhasználók szerint a szolgáltatók nem védik kellő képpen adataikat, IT-Extreme, 2012. május 9.

Posted in Internet | Tagged , , | Leave a comment