Egységes adatvédelmet akar az EU

„…Viviane Reding…az Európai Bizottság alelnöke felszólalásában bejelentette, hogy a jövőben egységesítik az adatvédelmet. Az előterjesztett dokumentum számos radikális lépést tartalmaz, így például “a felhasználóknak joguk lesz arra, hogy a világháló elfelejtse őket”. A cél a fogyasztói jogok erősítése. Az EU jelenlegi adatvédelmi joga 1995-ből származik és az európai uniós biztos szerint ki kell mondani, hogy már nem tekinthető korszerűnek. Éppen ezért a héten elfogadhatják az új adatvédelmi szabályozást.

A politikus kiemelte: napjainkban Európában 27 különböző adatvédelmi törvény van hatályban és mindez a vállalatoknak éves szinten 1,3 milliárd euróba kerül. Ezt a 27 jogszabályt váltja fel egyetlen egységes és mindenhol alkalmazható adatvédelmi törvény, amely többek között előírja majd, hogy minden cég köteles lesz egy adatvédelmi biztost foglalkoztatni.

Az egyes tagországok adatvédelmi biztosait olyan jogokkal ruházzák fel, hogy képesek legyenek a cégeket ellenőrizni és szüksége esetén akár szankciókkal is sújtani. Ezeknek a szakembereknek még a saját kormányaiktól is függetleneknek kell lenniük. Szintén változást jelent majd, hogy amennyiben egy vállalkozás az egyik tagállamban megkapja az engedélyt bizonyos adatok tárolására vagy kezelésére, úgy az engedély a további 26 tagország területére is érvényes lesz.

A felhasználók bármikor lekérdezhetik, hogy egy adott piaci szereplő milyen adatokat tárol róluk. Lehetőségük lesz arra, hogy azokat az információkat elvegyék az érintett társaságtól és egy másiknak adják. Emellett Reding azt szeretné, ha kialakulna a felejtéshez való jog, vagyis az internetezők megkapnák azt a lehetőséget, hogy a korábban róluk online megjelent adatok, fotók és más anyagok töröltethetők legyenek. Az emberek bármikor visszavonhatják a korábban kiadott adattárolási és -feldolgozási engedélyeiket. Ugyanakkor fontos, hogy ezzel a joggal ne lehessen visszaélni és ne sértse a vélemény-, illetve az információs szabadságot. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban minden piaci szereplő az eseményeket követő legfeljebb 24 órán belül köteles lesz jelenteni az esetleges adatlopásokat és -vesztéseket…”

Forrás:
DLD 2012 – egységes adatvédelmet akar az EU, Berta Sándor, SG.hu, 2012. január 24.

Posted in jog | Tagged , | Leave a comment

A budapesti területi közigazgatás átszervezéséről

„A fővárosban hét körzet lesz, hét kormányhivatallal, amelyhez egyenként 220-240 ezer ember tartozik. Az ingatlanokról most folynak a tárgyalások, a Nyugati térnél, az Őrs vezér vagy a Bosnyák térnél, a kőbányai Liget térnél, a Boráros térnél, a Móricz Zsigmond körtérnél, a belvárosban és a Széll Kálmán térnél lesz egy-egy hivatal, mondta lapunknak a majdani hét körzetet összefogó fővárosi kormányhivatal vezetője, Pesti Imre.

Pesti szerint a körzeti hivatalok elhelyezésével nem lesz különösebb gond, mert folyamatosan szabadulnak fel önkormányzati ingatlanok. A kerületi önkormányzatoknak ugyanis a körzeti kormányhivatalok 2013 január 1-i megnyitásával folyamatosan egyre kevesebb feladatuk lesz. A tervek szerint átvennék az önkormányzatoktól a hatósági munkát az építésügytől a környezetvédelemig, így például az építési engedélytől kezdve a jogosítványért (minden hatósági dokumentumért) a kormányhivataloknál kell majd kopogtatni az állampolgárnak.

Ez nem jelenti azt, hogy a kerületi okmányirodából be kell majd békávézni a lakóhelytől esetleg messzebb eső kormányhivatalba, egyrészt ugyanis a kerületi okmányirodák továbbra is működnek párhuzamosan, másrészt pedig a kormányhivatalok a terv szerint fokozatosan átveszik az okmányirodákat, ügyfélszolgálatokat a kerületektől.

És hogy mit szólnak ehhez jelentős hatáskörcsökkentéshez a kerületi önkormányzatok? Megpróbáltuk megtudni. Több polgármestert – különböző pártokhoz tartozókat – megkerestünk, sőt a kerületek önkormányzati szövetségét, a BÖSZ-t is megpróbáltuk megszólaltatni, de mindenki rendkívül óvatos volt. Az általános válasz szerint mindenki határidőre elkészíti a véleményezését (január 29-re), de még korai nyilatkozni róla.

Pesti Imre szerint a megyékben már lezajlott hasonló folyamatoknak az a tanulsága, hogy bár eleinte akadhat némi ellenállás, a végén nem fogják bánni az önkormányzatok az átalakítást. A helyi ügyek (például a helyi adók beszedése, településfejlesztés, közlekedési, köztisztasági feladatok) pedig továbbra is polgármesteri hivataloknál maradnak.

A kormány.hu-n közszemlére bocsájtott terveket január 29-ig lehet véleményezni, a törvényjavaslat várhatóan 2012 februárjában kerül az Országgyűlés elé, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a kormány.

A kormányhivatalok megerősödése a fővárosi önkormányzatot annyiban érinti, hogy 2013 januárjától automatikusan átkerülnek hozzájuk a fővárosi tulajdonú oktatási és szociális intézmények. Az önkormányzat azonban visszaigényelheti azokat az intézményeket, amelyekhez ragaszkodik, és bizonyos feltételek teljesülése esetén vissza is kaphatja. Mint azt a főpolgármesteri hivatalban megtudtuk, most kezdődtek el azok a felmérések, tárgyalások, amelyek alapján majd kijelölik, melyik intézményeket kérik majd vissza.”

Forrás:
Jönnek a modern kori szolgabírók, Tenczer Gábor, Index.hu, 2012. január 25.

Posted in közigazgatás:magyar | Tagged , , , , | Leave a comment

Finnország ingyen elérhetővé teszi topográfiai adatait

2012. május elsejétől szabadon és ingyenesen lesznek elérhetők a finn Földmérési Intézet (National Land Survey of Finland – Maanmittauslaitos) térképészeti adatai a nagyközönség és a vállalatok számára. Ezzel a szervezet teljesíti a kormányprogramban megszabott célokat, amelyek értelmében a finn kormányzat a nyilvános adatbankokat mindenki számára megnyitja. Ez a lépés egyben lehetővé teszi, hogy a finn Földmérési Intézet elérje az egyik legalapvetőbb stratégiai célját, a térképészeti adatok lehető legszélesebb körű használatát. Az elmúlt évtizedekben sok százmillió eurót fordítottak a digitális adatbankra. Úgy gondolják, hogy azzal, hogy az adatokat elérhetővé teszik, a társadalom számára ezen befektetések lehető legnagyobb gazdasági hozadékát biztosítják.

Számításaik szerint az utakról, címekről, megművelhető területekről és vízi utakról szóló információ érdekes lesz az állampolgárok és vállalakozások számára. Továbbá a digitális alaptérképek, topográfiai térképek, légifényképek és ortofotók is nagy keresletnek fognak örvendeni.

A térképi szolgáltatások minősége
Az Interneten szabadon elérhető térképi szolgáltatásokat a nagyközönség ismeri és használja. A használók zöme azonban nem járatos a térképészetben, ezért nem biztos, hogy tudatában vannak annak, hogy ezeknek a térképeknek a minősége kívánnivalót hagy maga után, különösen a helymeghatározás pontossága, az információ naprakészsége és a tartalom tekintetében. Kockázatos, hogy ha más információval összekapcsolva különböző térinformatikai adatrendszerek alapjául szolgálnak.

A legpontosabb topográfiai információ
A finn Földmérési Intézet azt reméli, hogy 2012. május elseje után a topográfiai adatbázisa fog alapul szolgálni minden térinformatikai rendszerben és az ezekből származó további rendszerekben. A topográfiai adatbázis rendelkezik a legkiterjedtebb, legnaprakészebb és legpontosabb térképészeti adatokkal Finnországról, valamint kivételesen jól dokumentált is.

Az adatok elérhetővé tétele új, innovatív elképzeléseken alapuló üzleti lehetőségeket teremt, különösen a kis- és közepes vállalkozások között. Továbbá előnyös lesz az oktatás és a tudományos kutatás számára is.

Az adatok pontossága a topográfiai adatbázisban megfelel 1:5000-10000-nek.
Az adatokhoz való hozzáférésért csak akkor kell fizetni, ha nem a fájletöltési szolgáltatást használva kívánnak az adatokhoz hozzájutni. Továbbra is fizetni kell majd a földhivatali információért és a nyomtatott térképekért.
A 2011-es év kezdete óta nem kell fizetni a Helynevek Nyilvántartásának használatáért és az 1:1000000 és 1:4500000 arányú általános térképekért. A helyi önkormányzatokat bemutató térkép a 2011. év ősze óta érhető el szabadon.

Forrás:
Topographic data will be made available to all, Jarmo Ratia, Maanmittauslaitos, 2012. január 20.
List of the NLS Finland digital data products to be opened

Posted in gazdaság, közigazgatási informatika | Tagged , , , | Leave a comment

Vizsgálhatja az EU a magyar frekvenciatendert

„Magyarország szembemegy az uniós törekvésekkel azáltal, hogy az állam visszatér a távközlési piacra, s emiatt akár uniós vizsgálatra is számíthat – írja a The New York Times, amely hosszú cikkben foglalkozik a negyedik hazai mobilszolgáltató piacra lépésének várható hatásaival.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) január 31-én hirdeti ki a 900 megahertzes frekvenciasávra kiírt árverési eljárás nyertesét, mivel azonban az egyetlen versenyben maradt pályázó a Magyar Posta Zrt.–Magyar Villamosművek Zrt.–MFB Invest Zrt. alkotta konzorcium, biztosra vehető, hogy állami cég lesz a negyedik mobilszolgáltató.

Az állam visszatérése a távközlési szektorba egyértelműen a kormányzat nem ortodox megoldásai közé tartozik, hiszen az országok többségében ellentétes törekvés a jellemző – idézi Kresimir Alice-t, az IDC piackutató régiós elemzőjét a lap. A nem ortodox megoldást azonban – ahogy általában az ilyeneket – az Európai Unió is árgus szemekkel figyeli. Neelie Kroes , az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke, aki már korábban jelezte a médiapluralizmus és -szabadság magyarországi helyzetével kapcsolatos aggodalmait, most elmondta: megvizsgálják, hogy az NMHH független szabályozóként működött-e a frekvenciatender során.”

Szerkesztői megjegyzés:
1. Felettébb tendenciózus a Világgazdaság válogatása az eredeti cikkből. Abban tudniillik megtalálhatók azok az érvek is, amelyek alátámasztják egy új, állami, távközlési szolgáltató megjelenését.
2. Azon siránkozni, hogy magyar állami vállalat jelenik meg a piacon, az arcátlanság minősített esete. A Deutsche Telekom (Magyar Telekom) esetében a német állam tulajdonrésze 32 százalék, a Telenor esetében a norvég állam tulajdonrésze 53 százalék.
3. Semmi jel nem mutat arra, hogy a magyar állam térne vissza a távközlési piacra. Ez akkor lenne igaz, ha egy állami hatóság szolgáltatna, és nem egy vállalat. Az már az uniós szabályozás keretében egy legitim kérdés, hogy a magyar szabályozó hatóság vajon pártatlanul járt-e el. Majd eldönti egy vizsgálat, ha lesz. De ez egy egészen más kérdés, amely nem a tulajdon formájával kapcsolatos, hanem a szabályozás pártatlanságával.

Forrás:
Vizsgálhatja az EU a magyar frekvenciatendert, Világgazdaság, 2012. január 24.
Hungary Moving Back Into Telecommunications Sector, Kevin J. O’Brien, New York Times, 2012. január 22.

Posted in gazdaság, távközlés | Tagged , , , , | Leave a comment

Problémák a Kincstár új informatikai cége körül

„A Magyar Államkincstár a honlapján január 2-án sajtóközleményt adott ki arról, hogy megalakult a Kincsinfo Nkft. A bejelentés szerint a 2011. december 31-én kiadott kormányrendeletben foglaltak alapján a MÁK informatikai rendszerek üzemeltetésével, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatait a Kincsinfo Kincstári Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.

A közlemény ma már A tartalom lejárt! figyelmeztetéssel, és csak webes kereséssel érhető el. A kincstári honlap keresőjében a “kincsinfo” keresőszóra megkapjuk ugyan, hogy volt ilyen közlemény, de ha arra rákattintunk, egy teljes más szöveget, a kincstári monitoring adatszolgáltatás rendjéről szóló tájékoztatót kapunk.

Az Index információi szerint a MÁK-nál már tavaly nyáron elkezdődtek az átszervezés előkészületei. Az érintett dolgozók júniusban kapták az első tájékoztatást arról, hogy hamarosan váltaniuk kell. A kincstári vezetés azt közölte, hogy az új munkahelyen is szükség lesz az informatikai alkalmazottak közül mindenkire, és megígérték azt is, hogy noha a kormánytisztviselői státuszuk megszűnik a nonprofit kft.-nél, de a dolgozókat eddig megillető kedvezmények szempontjából senkit nem ér hátrány.

December utolsó napjaiban, amikor a kiválasztott alkalmazottak megkapták a MÁK-os szerződésük megszűnéséről szóló papírt. Úgy tudjuk, ekkor már mellékesen jelezték nekik, hogy a Kincsinfo bejegyzése még folyamatban van.

A bizonytalanságban hagyott dolgozók, akik ekkor szembesülnek azzal, hogy közülük ötven embert biztos nem vesz majd át az új cég, január közepéig semmilyen hivatalos közlést nem kaptak a Kincsinfo sorsáról, csak pletykák kezdenek keringeni arról, hogy a társaság újra visszakerül a MÁK-hoz. A Kincsinfo körül teljes volt a hírzárlat.

Úgy tudjuk, végül január 20-án adott ki az alkalmazottak megnyugtatására Thuma Róbert, a MÁK elnöke egy rövid belső tájékoztatót, amelyben bejelentette, hogy a Kincsinfo Nkft. bejegyzési kérelmét a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága elutasította, de nem kell aggódni, az informatikai dolgozók jogviszonyát hamarosan visszaállítják a december 31. előtti állapotra.

Az elnöki bejelentés ellenére a Kincsinfo megalakításáról szóló január 2-i híradást továbbra sem korrigálták.

A MÁK a cégalapítás körüli zavarok okairól Index kérdésére sem árult el részleteket. Thuma Róbert MÁK-elnök levelében azt írta, „a Magyar Államkincstár megkezdte a cégalapítást”, az Index „kérdéseire pontos választ az eljárás befejezése után tudunk adni”.”

Forrás:
Index.hu, 2012. január 25.

Posted in közigazgatási informatika | Tagged , | Leave a comment

Így lesz valaki katona

„A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kivált Közigazgatás-tudományi Kar összevonásának elsődleges célja volt, hogy már a felkészítő intézmény is biztosítsa az „átjárhatóságot, összekapcsolhatóságot, nyitottságot”, melyek megteremtése elemi érdek az állami szolgálatoknál. Ugyanakkor a lépés megtakarítást is hozott, hiszen az NKE jogelődjeinél sok volt az átfedés, például több helyen tanítottak alkotmányjogot és közigazgatási eljárásjogot. „Az egyesítéssel ezek oktatása hatékonyabb, egységesebb lehet. Ez az egység az integráció egyik fő motívuma” – emelte ki Patyi András.

Az intézmény biztos alapokon áll, hiszen három fenntartója is van: a honvédelmi, a belügyi, valamint a közigazgatási és igazságügyi tárca. A minisztériumok nemcsak többletforrásokkal támogatják az egyetemet, hanem ösztöndíjrendszerük révén biztos képzést és jövőt is nyújthatnak a leendő közszolgáknak. Kiderült az is, hogy az egyetemen bolognai rendszerben folyik majd a képzés, tehát hároméves alapképzés után kétéves mesterképzésen vehetnek részt a hallgatók. Ugyanakkor folyamatban van egyes szakoknál a négyéves alapképzés megteremtése.

Katona, rendőr vagy tisztségviselő
„Az egyetemi integráció a megindult képzéseket nem érinti. Az idén elinduló szakok sora tehát majdnem megegyezik a jogelődök kínálatával, néhány kisebb, apróbb változás lesz csak. Teljesen új szakok a 2013 szeptemberében kezdődő tanévtől indulnak, hiszen egy új szak kidolgozása hosszabb folyamat” – mondta el a rektor. Patyi hozzátette, hogy már a jelentkezésnél eldől, hogy kiből lesz katona, rendőr vagy köztisztviselő. A bizonytalan diákoknak „civil irányba könnyebb lesz a váltás, de hogy a honvédség és a rendőrség közötti átjárhatóság milyen lesz, azt nem csak az egyetem dönti el. Ezt a két illetékes minisztérium által kibocsátott jogszabályokban kell majd szabályozni” – emelte ki.

Patyi András akkor lenne elégedett, ha a kitűzött célok elérése mellett az intézmény összes diákja és tanára érezné, hogy egy célért, a magyar állam szolgálatáért vannak…”

Forrás:
Így lesz valaki katona, mno.hu, 2012. január 25.

Posted in közigazgatás:magyar | Tagged , , | Leave a comment

Letölthetőek „A változások a közigazgatási eljárásban” című konferencia előadásai

A 2012. január 19-én megrendezett „A változások a közigazgatási eljárásban” című konferencián elhangzott előadások prezentációi (pdf-fájlok):

Forrás:
A változások a közigazgatási eljárásban című konferencia előadásai letölthetőek, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2012. január 20.

Posted in jog, közigazgatás:magyar | Tagged , , , | Leave a comment

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó adatvédelmi és titoktartási kötelezettségről

„…1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: Hatóság), az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyeletre (a továbbiakban: Főügyelet), a Magyarországon nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetre (a továbbiakban együtt: szolgáltató), a szolgáltatóval munkaviszonyban, tagsági, illetve megbízási jogviszonyban álló személyre, az elektronikus hírközlési szolgáltatások előfizetőire (a továbbiakban: előfizető), illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 188. § 26. pontban meghatározott felhasználók közül a természetes személy felhasználóira (a továbbiakban: felhasználó), valamint más természetes személyekre (a továbbiakban: más magánszemély).
(2) A rendelet 7. és 8. §-ában foglalt rendelkezések hatálya kizárólag a szolgáltatók által nyújtott, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásra terjed ki.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a titkos információgyűjtésre és a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek részére, valamint a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés alapján végzett adatszolgáltatásra, valamint a kormányzati célú hálózat létesítésével és működtetésével összefüggő adatkezelésre.

2. A szolgáltatók személyes adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségei
2. § (1) A szolgáltatónak a személyes adatok kezeléséhez a szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközöket úgy kell megválasztania és üzemeltetnie, hogy a kezelt adat
a) az arra feljogosítottak számára hozzáférhető (rendelkezésre állás);
b) hitelessége és hitelesítése biztosított (adatkezelés hitelessége);
c) változatlansága igazolható (adatintegritás);
d) a jogosulatlan hozzáférés ellen védett (adat bizalmassága) legyen.
(2) A szolgáltató olyan műszaki, szervezési és szervezeti intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatkezelés biztonságának védelméről, amely az adatkezeléssel kapcsolatban jelentkező kockázatoknak megfelelő védelmi szintet nyújt.

3. § (1) A személyes adatok kezelésének, a személyes adatok kezeléséhez alkalmazott eszközök megválasztásának és üzemeltetésének, valamint az adattovábbításnak és az azzal összefüggő nyilvántartás vezetésének részletes szabályairól a szolgáltatónak adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) kell készítenie.
(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által kezelhető személyes adatok körét;
b) a személyes adatok tárolásának időtartamát és módját;
c) a személyes adatok továbbításának eseteit;
d) a személyes adatok kezelésének jogcímét, amely lehet az érintett hozzájárulása vagy törvény által előírt adatkezelés;
e) a törvény által előírt adatkezelés esetén az adatkezelést elrendelő jogszabály pontos megnevezését;
f) a személyes adat kezelésének célját;
g) a szolgáltató belső adatvédelmi felelősének nevét, beosztását és elérhetőségét;
h) a szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját terhelő adatvédelmi és titoktartási kötelezettségét.
(3) A szolgáltatónak tájékoztatót kell ügyfélszolgálatán és internetes honlapján közzétennie az előfizetők és a felhasználók személyes adatainak kezeléséről. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a (2) bekezdés a)–g) pontjaiban foglaltakat, valamint az Eht. 156. § (10) és (11) bekezdése szerinti tájékoztatást azzal, hogy a szolgáltatás biztonságába a szolgáltatáshoz kapcsolódó adatkezelés biztonsága is beleértendő.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szabályzatot és a (3) bekezdés szerinti tájékoztatót az arra okot adó körülmények fennállása – így különösen a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatással érintett körülmények megváltozása – esetén haladéktalanul frissíteni kell. A frissített tájékoztatót a (3) bekezdésben szabályozott módon haladéktalanul közzé kell tenni…”

Forrás:
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének 4/2012. (I. 24.) NMHH rendelete a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó adatvédelmi és titoktartási kötelezettségre, az adatkezelés és a titokvédelem különleges feltételeire, a hálózatok és a szolgáltatások biztonságára és integritására, a forgalmi és számlázási adatok kezelésére, valamint az azonosítókijelzésre és hívásátirányításra vonatkozó szabályokról, Magyar Közlöny, 2012. évi 8. szám, 2012. január 24., 513-518. oldalak (pdf)

Posted in jog, távközlés, törvények, határozatok | Tagged , , , | Leave a comment

A miniszterelnök határozata a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról

„A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a külügyminiszter együttes előterjesztése alapján
1. felhatalmazom a közigazgatási és igazságügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland közötti hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására…”

Forrás:
A miniszterelnök 5/2012. (I. 20.) ME határozata az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland közötti hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról, Magyar Közlöny, 2012. évi 6. szám, 2012. január 20., 477. oldal (pdf)
Lásd még:
Anti-Counterfeiting Trade Agreement, Wikipédia
Több órára leálltak a lengyel közigazgatási szervek honlapjai, eGov Hírlevél

Posted in jog, törvények, határozatok | Tagged , | Leave a comment

Mutató a postai szolgáltatások liberalizált piacához

A Consumer Postal Council nevű szervezet elkészítette aktuális jelentését, melynek címe The Postal Freedom Index. Az Index olyan tényezők elemzése után alakult ki, mint a piaci liberalizáció, a szolgáltatók tulajdonformája (magán vagy állami), a piacokon belüli verseny szintje, a szabályozottság szintje és az általános szolgáltatások.

Forrás:
Index of Postal Freedom, Consumer Postal Council, 2012. január 18. (pdf)
Consumer Postal Council

Posted in gazdaság, szakirodalom | Tagged , | Leave a comment